Egy decemberi kormányrendelet szerint mostantól minden vendéglátóhelyet be kell sorolni 11 üzlettípus valamelyikébe. Mivel a kategóriák határai rendkívül rugalmasak, a vendégek jobban eligazodnak, ha maradnak az üzletek hétköznapi elnevezésénél.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet decemberi módosítása szerint a vendéglátóhelyek üzemeltetőinek március végéig be kell jelenteni a jegyzőnek, hogy üzletüket a most megjelent előírások szerint melyik üzlettípusba sorolják. A rendszernek alapvetően adózási és más hatósági ügyek miatt lehet jelentősége. (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló rendelet hatályos változatát ide kattintva lehet behívni. A végén egy narancsos táblázatban olvashatók az üzletekre vonatkozó szabályok.)
A január 1-étől használatos üzlettípusok
1. étterem; 2. büfé; 3. cukrászda; 4. kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely; 5. italüzlet, bár; 6. zenés-táncos szórakozóhely; 7. munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely; 8. gyorsétterem; 9. rendezvényi étkeztetés; 10. alkalmi vendéglátóhely; 11. mozgó vendéglátóhely
Ha a grillmozdony egy helyben végig tudja állni az egész fesztivált, akkor alkalmi vendéglátóhely lehet a besorolása, ha közben arrébb pöfög egy kicsit, akkor már mozgó vendéglátóhely – A Befaló Bill büfé egy kenesei programon – Fotó: Győrffy Árpád
Az üzlettípusok között a különbséget forgalmazott fő terméktípus mellett az határozza meg, hogy az üzlet rendelkezik-e konyhával, vendégtérrel és egyszer vagy többször használható eszközöket használ. Mivel a fő terméktípus több esetben megegyezik – a tizenegyből hatnál TEÁOR’08: 56.10) – és az “egyszerűbb” üzlettípusoknál nincs kizárva, hogy rendelkezzenek a számukra nem kötelezően előírt feltételekkel – például egy büfének is lehet konyhája, vagy vendégtere, működhet többször használatos eszközökkel – ennek megfelelően egy étteremnek is megfelelő üzlet besorolhatja magát büfének is.
Az egész nyáron az akarattyai Bezerédj strandon ülő Mojitó árusról nem igazán tudom eldönteni, hogy büfé, alkalmi, vagy mozgó vendéglátóhely – Fotó: Győrffy Árpád
Mint Bogdán Józseftől, a révfülöpi Rév Büfé tulajdonosától, vezetőjétől megtudtuk, a valóságban a fenti lehetőség ellenkezője is előfordulhat. Egy büféként ismert, kedvelt vendéglátóhely ezt a jellegét fenntartva hivatalosan étteremként regisztráltathatja magát, ha egyébként az éttermek számára “pluszban” előírt feltételekkel – konyha, vendégtér, többször használatos eszközök – rendelkezik. Ilyen megoldás indoka lehet például, hogy miközben meg akarja tartani a hagyományos vendégkörét, ugyanakkor be akar kerülni az ételekre vonatkozó alacsonyabb áfakörbe.
A révfülöpi Rév Büfének hivatalosan hasznosabb az étterem besorolás – amihez minden előírt feltétellel rendelkezik -, mert azzal más áfakörbe kerül – Fotó: Győrffy Árpád
A szabályozást előkészítő Magyar Turisztikai Ügynökség nagyon elégedett magával. Mint közleményükben írják, “olyan korszerű rendszer jött létre, amely lehetővé teszi az ágazat megfelelően szegmentált és átlátható irányítását.”
A vattacukorárus talán legjobban az alkalmi vendéglátóhely kategóriába illik, de ha egész nyárra letlepszik egy helyen, még cukrászdának is lejelentheti magát – Fotó: Győrffy Árpád
A kürtőskalács és főtt kukorica árusnál még állókép esetén is viszonylag egyértelmű, hogy mozgó vendéglátóhellyel van dolgunk – Zamárdi, Keszeg utcai szabadstrand – Fotó: Győrffy Árpád
A fentiekből is kiderül, egy-egy üzlet esetében a hivatalos besorolás ismerete a fogyasztók tájékoztatásában nem igazán ad plusz fogódzót, sőt esetenként akár megtévesztő is lehet. Mivel az üzleteknek maradhat a hagyományos nevük, a jogszabálynak a vendégekre nézve várhatóan nem lesz jelentősége.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
