A múlt évinél egy hónappal korábban, április 12-én lezajlott a szúnyogok elleni első biológiai légitámadás. A szakember szerint többször és nagyobb területen kellene alkalmazni a környezetbarát biológiai szert.
A korai kezdést az időjárási helyzet és a sok vizes terület indokolta. A gyérítést irányító szakemberek úgy látták, hogy egyes helyeken nagyon megindult a lárvák fejlődése. Mivel a Balaton vize nem túl meleg, a parti nádasok egy részét kihagyták, inkább a déli parti háttérterületeken lévő mocsaras területekre koncentráltak az autópálya vonaláig – mesélte a repülőt vezető Bódis László, az Aero Média ügyvezetője és egyben főmérnöke, aki mintegy 1900 hektár területre permetezte ki szúnyoglárvákat elpusztító biológiai anyagot.
A lakott részeken ilyenkor csak nagyobb felületű vízfolyásokkal, kubikgödrökkel foglalkoznak, mert az 5-10 méteres magasságban mintegy kétszáz kilométeres sebességel repülő gépről nem is igen lehetne eltalálni a kisebb felületeket.
Az 5-10 méter magasan száguldó repülővel csak a nagyobb kiterjedésű vízfelületeket lehet eltalálni
Bódis László az 5-6 órás, 1000-1200 kilométer hosszúságú repülést négy felszállással végezte el a Siófok melletti pankutapusztai repülőtérről. A leszállásokra a tankolás miatt volt szükség, mert a hektáronként 0,7 literes mennyiségben kipermetezett anyag kétszeri feltöltéssel elfért a gépen.
A mező közepén kialakított repülőtérről szállt fel a gép többször is, hogy az 1900 hektárnyi területre kiszórja a szert
A biológiai irtásnál egy bacilusok által termelt méreganyagot permeteznek ki közvetlenül a vízbe, illetve vizes területekre. Ez egy rendkívül hatékony szelektív anyag, ami csak a szúnyogok lárváit pusztítja el.
– Sűrű, iszapszerű folyadék, úgy néz ki, mint a sörgyárban visszamaradt élesztős víz. Annyira nem veszélyes, hogy akár meg is lehetne inni, ha a látványa és a büdös szaga miatt nem lenne ennyire gusztustalan anyag – magyarázta Bódis László, aki úgy véli, hogy
sokkal kevesebb problémát okoznának később a már kifejlett szúnyogok, és később kevesebb kémiai mérget kellene használni, ha a környezetre veszélytelen biológiai irtást ki lehetne terjeszteni a természetvédelmi területekre is.
Különösen fontos lenne a tihanyi Külső-tó bevonása az irtásba, mert itt lehet a balatoni térség legnagyobb szúnyogtenyészete, ahonnan a keleti térség üdülőinek életét később megkeserítő szúnyogok többsége származhat. Hasonló a helyzet az Ederics és Szigliget körüli nádasokkal is.
Az egyik legnagyobb balatoni szúnyogkeltető a tihanyi Külső-tó
Ezeken a részeken környezetvédelmi okokra hivatkozva tiltják az irtást. Bódis szerint éppen ezzel a tiltással veszélyeztetik a környezetet. Ha itt a másra veszélytelen biológiai szerrel el lehetne pusztítani a lárvákat, akkor később kevesebbet kellene használni a veszélyesebb vegyi anyagokból a kifejlett szúnyogok ellen.
A Tihanyban élőknek, üdülőknek azért is kell mindenkinél nagyobb szúnyoginváziókat elviselni, mert itt a parti sávban és a lakott részeken is csak külön engedéllyel lehet repülni a légtér környezetvédelmi besorolása miatt. Az engedély megszerzése viszont nagyon kérdéses.
– Tavalyelőtt szeptemberben kaptuk meg az engedélyt. Tavaly már januárban beadtam a kérelmet, de így is csak októberben érkezett meg, mert a zöldszervezetek csak későn reagáltak. Októberben meg már nincs értelme a szúnyogirtásnak.
Mivel a biológiai szernek közvetlenül a vízbe kell jutni, a levegőből csak a lombosodás előtt lehet hatékonyan végezni irtást. Vannak eleve olyan területek, nagyobb nádasok, mocsaras részek, ahová csak repülőről lehet eljuttatni a szert. A lombosodás után, illetve egyes rejtettebb vagy kisebb területeken, pangó vizekkel telt árkokban, gödrökben viszont a földi, mondhatnánk gyalogos módszerek lennének az igazán hatékonyak a biológiai szer kijuttatásában, mondja Bódis.
A magasan tartott vízszint miatt magasan álló talajvíz is hozzájárul ahhoz, hogy egyes árkok egész nyáron át hatékony szúnyog keltetőként működnek
A biológiai anyag kis mennyisége és veszélytelensége miatt az lenne igazán hatásos, ha mindenki bekapcsolódna a munkába. Különösen azért is, mert a lakosság a talán legnagyobb “szúnyog termelő”. A lárvák jelentős része ciszternákban, esővíz gyűjtő hordókban és a települések környezetében lévő vizes területeken fejlődik ki.
Egy ilyen terület is nagyon kedvezhet a szúnyoglárvák fejlődésének
Akár egy kezeletlen esővíz gyűjtő hordó is hozzájárulhat ahhoz, hogy elszaporodjanak a szúnyogok
– Egy félliteres üdítős flakonnal egy falu jelentős részét több hétre mentesíteni lehetne a lárváktól, ha az árkokba és más vizes helyekre egy-egy spriccelésnyit belenyomnának a biológiai szerből. Mivel nem kell szétporlasztani, még permetezőre se lenne szükség, elég lenne hozzá egy flakon kilyukasztott kupakkal. Akár táborokat is lehetne szervezni erre a munkára, vagy a megfelelő hozzáállású közmunkásokat is meg lehetne bízni vele. Németországban például egyetemistákat is bevonnak. Így évi három-négy akcióval meg lehetne előzni a szúnyoginváziók jelentős részét. De csak célzottan, a szúnyog keltető vizes helyek pontos felderítésével és megfelelő hozzáállással érdemes csinálni. Sajnos úgy tűnik, erre még várni kell. A Velencei tónál volt egy program, amikor ingyen osztottak tablettát a biológiai szerrel az otthoni vizes hordók, ciszternák kezelésére, de érdeklődés hiányában leálltak vele.
A tihanyi fiúk két vízipuskájával egyetlen töltéssel egy hektárnyi vízfelületre lehetne kijuttatni a biológiai szert a szúnyoglárvák elpusztításához
Az emberek többsége igazán csak akkor figyel fel a szúnyogokra, amikor már csípnek. Ilyenkor pedig csak a vegyszer kipermetezése segít, ami már más rovarokra is veszélyes és sokkal kisebb a hatékonysága. Igaz, az emberek ezt másképp érzik, mert sokakat már az is megnyugtat, ha látják a permetező repülőgépet.
A kormány tavaly és tavalyelőtt is 1,5 milliárd forintot különített el az országos szúnyoggyérítésre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság javára. Az idén az OKF ennél kicsit magasabb összeggel gazdálkodhat, mert 1484 millió forint közvetlen juttatáson kívül a Turisztikai Célelőirányzatból hozzájuk csoportosítják át azt a 60 millió forintot is, amit a turisztikailag frekventált területek, így a balatoni régió szúnyogirtásának állami támogatására szántak. Az összesen 1544 millió forinton túl a kormány további 16 milliót irányzott elő az Állami Népegészségügyi-, és Tisztiorvosi szolgálat által működtetett szúnyog-surveillance, “szúnyog-felügyelet” rendszer finanszírozására.
A szúnyog-surveillance a lárvák mennyisége és az adott időszakban tapasztalt csípések száma alapján dönt az irtás megindításáról .- gyűrűs szúnyog – Theobaldia annulata – fotó Szabi237 – wikipedia.org
A korábbi években kialakult gyakorlat szerint a balatoni szúnyogirtás költséginek felét az önkormányzatok adták össze az adott település érintett területének nagysága szerint, a másik felét a Turisztikai Célelőirányzatból szokták biztosítani. Az idei első biológiai irtás 8 milliós költségét teljes egészében az önkormányzatok fizették.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
