A Balatoni Limnológiai Intézetnek semmi köze a Tihanyi-félsziget mellett zajló víz alatti mesterséges zátonyok, vagy más néven akadók építéséhez – reagált kérdéseinkre a kutatóintézet vezetője.
A napokban írtuk meg, hogy félmilliárdos költséggel mintegy 10 ezer köbméter követ hordatnak a Balatonba a Tihanyi-félsziget délnyugati oldala mellett a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és konzorciumi társai. A 8 db, egyenként 800 és 1600 m2 közötti területű víz alatti zátonnyal – régi balatoni elnevezéssel, akadóval – mesterséges szaporodóhelyet akarnak kialakítani egyes halfajoknak. Mindezzel elő akarják segíteni az érintett fajok produkciójának bővülését, illetve a biodiverzitás növekedését.
A vízalatti kőzátonyok tervezett elhelyezkedése és mérete a hajósoknak kiadott felhívás alapján – Google Earth – Balatontipp
Több, a cikkünkhöz hozzászóló olvasó kételyét fogalmazta meg, hogy nagy horderejű beavatkozás valóban a várt hatást hozza-e majd. Többük úgy véli, hogy az érintett fajok populációjának növekedése legfeljebb rövid ideig tarthat. A víz alatti kőszórásokkal hosszabb távon inkább ellenkező hatást érnek el, mert az invazív kagylók megtelepedését, és a kagylókat táplálékul használó pontypopuláció növekedését idézik elő. Ez végeredményben a biodiverzitás növekedése helyett annak csökkenését eredményezi.
A fentiek alapján az alábbi kérdésekkel fordultunk Dr. Jordán Ferenchez, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatójához.
– Az intézet kutatói hogyan látják a fenti beavatkozás várható hatását, eredményét?
– Mi az álláspontjuk arról, hogy szabad-e ilyen nagy horderejű beavatkozásba kezdeni a várható hatások pontos ismerete nélkül?
Jordán Ferenc azonnali rövid válaszként kijelentette, hogy nem érintettek a beruházásban. Elmondta azt is, nem tartják teljesen logikusnak, hogy a Balatoni Limnológiai Intézet is csak a sajtóból értesült róla.
– Nem vagyunk biztosak benne, hogy nem jár ökológiai kockázatokkal – bár ennek mélyebb elemzésére senki sem kért fel minket – zárta a rövid válaszát.
Hétfőn délelőtt nem láttunk uszályokat a Sajkodi sor előtt, csak két ilyen bójapár jelölte a korábbi helyüket – Fotó: Győrffy Árpád
Az már az első cikkünk kiegészítésekor kiderült, hogy a Balatonban végzett munkához vagyonkezelőként engedélyt adó Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nem készített, nem készíttetett előzetesen tanulmány a rendkívüli méretű beavatkozás várható hidrológiai hatásairól. Végeztek-e, végeztettek-e számításokat arról, hogy a Balaton medrének egy ilyen jelentős átalakítása hogyan befolyásolja a víz, illetve az iszap áramlását az érintett területen, és ez milyen kihatással lehet a térségben lévő strandokra – sajkodi, örvényesi, balatonudvari, balatonakali községek strandjaira? – Ha végeztek ilyen számításokat, kik végezték ezeket, és milyen eredményre jutottak? – kérdeztük tőlük. Amire csak annyi válasz érkezett: – A biodiverzitást növelő beavatkozás áramlási holttérben, a mederfenéken történik, hatása a számítási hibahatár alatt van.
Most megpróbáljuk tisztázni, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és konzorciuma milyen hidrológiai és ökológiai szakértői anyagra alapozza a 10 ezer köbméter kő Balatonba hordását.
Kiegészítés 2020. január 23-án
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a január 20-án számukra írásban megküldött fenti kérésemre, kérdésemre választ nem küldött. Helyette a cég honlapján adtak közre január 23-án egy tájékoztatót. Mint ebből kiderül, nem rendelkeznek olyan hidrológiai és ökológiai szakértői anyaggal, ami megalapozta volna a 10 ezer köbméter kő Balatonba hordását.
Írásukban próbálnak olyan látszatot kelteni, mintha maguktól léptek volna a nyilvánosság elé az üggyel. “Társaságunk honlapján 2020. január 15-én jelent meg híradás, mely szerint élőhelyfejlesztési munkálatok zajlanak a Sajkodi-öbölben. Az írásunk kapcsán sok kérdést kaptunk a horgásztársaktól és a sajtó munkatársaitól. Születtek tényszerű és szenzációhajhász cikkek is a témában. Utóbbiak sok esetben sajnos a hivatalos válaszokat kiforgatva, helytelen feltételezésekkel tarkított gondolatokat adtak közre.”
A fenti cikk 2020. Január 15. 11:17-kor jelent meg a balatonihal.hu oldalon, 9 óra 25 perccel azután, hogy a Zrt.-nek és konzorciumi társának, a MOHOSZ-nak elküldtem kérdéseimet. Elgondolkodtató, hogy a karácsonykor kezdett munkákról csak egy újságírói érdeklődés után adnak hírt.
“Nyílt levelükben” nekem válaszolnak Dr. Jordán Ferenc egyik megjegyzésére. “Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a Balatoni Limnológiai Intézet felé tájékoztatási kötelezettsége lenne akár Társaságunknak, akár a MOHOSZ-nak”.
Szó nem volt arról, hogy akár én, akár Jordán Ferenc jogsértésről beszélt volna, egyszerűen csak annyit jegyzett meg, hogy “nem tartják teljesen logikusnak, hogy a Balatoni Limnológiai Intézet is csak a sajtóból értesült róla”. Ami persze elég súlyos dolog, de nem velem, a Balatonnal kell elszámolniuk.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
A Hazasi Víz-Horizontalitás Program, amely a vízzel kapcsolatos 89 fajta tudás tudáspotenciál szakmai hálózata és egyben tudásszervesítési módszertani műhely is, jelzés alapján megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az eddig nem létező Balatoni Sokszakmaiságú Egyeztető és Tudásszervesítő tevékenységet segíti és támogatást nyújt a sikeréhez. hvhjoolajos@gmail.com Tisztelettel Joó Lajos Hazai Víz-Horizontalitás Program kezdeményező és serkentő programgazda,
szervezetfejlesztő
Az azért érdekes, hogy a Balaton kutatására létrehozott kutatóintézetet, ilyen horderejű kérdésekben nem tájéloztatják előre, nem kérik ki a véleményét. Ennyit a mai tudás alapú társadalomról. Az meg kifejezett ellnérzéséket kelt bennem, (ha igaz) “a tihanyi kőszórás sem elsősorban ívóhely céljából készül, hanem kiváló lehetőség lesz a fogd meg és ereszd vissza horgászathoz”(Kocsis Miklós), ami az egyik legundorítóbb(de trendi) horgászati mód, amely során saját szórakoztatásunkra okozunk fájdalmat egy másik élőlénynek. Még arra sem hivatkozunk(hatunk), hogy éhesek vagyunk. Ezek után, még fennen hírdetjük, milyen “humánusak”, természetvédők vagyunk. Érdeklödöm, mi lenne a vélemény “fordított” esetben, – víz alatt “megakasztva” kíméletesen eltávolítva utána a horgot a felszínre visszaengedve – erről.
Először is szeretném megköszönni Győrffy Úrnak, hogy foglalkozik a balatoni problémákkal.
A halászok azt hiszik, hogy mindent megtehetnek, és náluk a bölcsek köve. Láttuk ezt a busa és az angolna telepítéseknél, a különböző invazív halfajok behurcolásánál. ( ezüstkárász, törpeharcsa )
Ezért a pénzért a Zala folyótól Fonyódig ki lehetett volna bontani a déli part előtti régi beiszapolódott ívóhelyeket. Persze akkor nem a halászok által behelyezett borókafészkekre ívna a fogas, és nem lenne ingyen ikra a keltetéshez. Hogy az így kikeltett süllő hány százaléka kerül vissza a horgászok pénzén a Balatonba, és hány százaléka megy a maszek horgásztavakba, azt sajnos nem tudjuk, de itt a következő körüljárandó téma Győrffy Úrnak!
A tihanyi kőszórás sem elsősorban ívóhely céljából készül, hanem kiváló lehetőség lesz a fogd meg és ereszd vissza horgászathoz.