Nem csak a Balaton van tele, a tó vízutánpótlásának meghatározó részét adó Zala-folyón és vízgyűjtőterületén, valamint a Kis-Balatonnál is több a víz az optimálisnál, derült ki a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól kapott információkból.
A Busa Tamás központi védelemvezető-helyettes által pénteken délután készített összeállítás rögzíti, hogy
február hónapban rendkívül csapadékos időjárás volt jellemző a térségre. Eddig összességében mintegy 80-100 mm eső hullott a nyugat-dunántúli vízgyűjtőkre, ami az átlagos csapadékmennyiség háromszorosa.
Csütörtökön délutántól újabb jelentősebb, gyenge intenzitású esőzés kezdődött a nyugat-dunántúli vízgyűjtőkön. A magyar vízgyűjtőkre területi átlagban 10 mm eső esett. Az osztrák területen (Rába vízgyűjtő) északon 10 mm, délebbre és nyugaton 20-25 mm csapadékot regisztráltak a műszerek.
A Mura vízgyűjtő területének felső részén a csapadékterhelés 10 mm, a középső területen 20 mm, a vízgyűjtő alsó részén 10-15 mm körüli volt.
A Zala vízgyűjtőjére területi átlagban 10 mm eső hullott.
Pénteken délig kisebb intenzitású eső még lehetséges, de ezt követően a csapadékhajlam már csökkenni fog. Péntek délutántól eső már nem várható. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint az előttünk álló egy hétben jelentősebb csapadékkal nem kell számolni.
Árvízi helyzet
Az elmúlt napok átmeneti csapadékszünetének köszönhetően csütörtökön még mindenhol apadtak a vízfolyásaink. Az újabb esők hatására azonban az apadások leálltak, és közepes mederteltség mellett, pénteken reggelre újból áradásnak indultak a vízfolyások. A folyókon és a nagyobb vízfolyásokon 1-1,5 m körüli, a kisebb vízfolyásokon 0,5-1 m közötti vízszintemelkedésre lehet számítani.
A nyugat-dunántúli nagyobb folyók közük közvetlenül a Zala helyzete befolyásolja a balatoni állapotokat. Erről Busa Tamás azt az információt adta, hogy az esős időjárás következtében a Zala felsőbb szakaszán több, kisebb árhullám keletkezett, mely Zalaapátinál már egy árhullámként jelentkezett. Csütörtökön Zalalövőnél és Zalaegerszegnél jelentős, Zalabérnél kismértékű apadás volt tapasztalható, Zalaapátinál lassan áradt a folyó.
Az újabb eső hatására ma reggelre a Zala folyó a teljes szakaszon újra, gyenge intenzitással áradni kezdett. A felső szakaszon maximum 0,5 m-es vízszintemelkedés valószínű.
A hidrológus szakemberek számításai szerint a Zala alsó szakaszán Zalaapátinál a vízfolyás tetőzése fokozat alatt, 230±10 cm-rel várható a hétvége során. I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésére 250 cm-es vízállásnál kerül sor. A most lehullott kevés csapadék az apadást késleltetheti, s számolni kell a tetőzés közeli állapot hosszabb idejű fennállására.
Belvízvédekezés a Kis-Balatonon
A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén a Kis-Balatoni Belvízvédelmi Rendszeren 4 belvízvédelmi szakaszon folyik a védekezés, továbbra is II. fokú belvízvédekezés van érvényben. 8 szivattyútelepen folyamatos a belvíz átemelése. Szükség esetén mobilszivattyúk üzembe állításával is segítik a védekezést.
Mezőgazdasági területek (egyharmada szántó, rét, a többi erdő, vagy egyéb terület) állnak víz alatt, az elöntött területek nagysága 420 hektár.
Naponta mintegy 260 ezer m3 az átemelt víz mennyisége. Eddig közel 4,4 millió m3 vízmennyiséget emeltek át a vízügyi szakemberek.
A vízügyesek az érintett területeken állandó, fokozott figyelőszolgálatot tartanak, a csatornákból és az átereszekből eltávolítják az uszadékot, s folyamatosan tisztítják a gerebeket is. A belvíz belterületeket, lakóházakat továbbra sem veszélyeztet.
Mint Busa Tamás írta, az igazgatóság központjában hidrológiai és vízkárelhárítási ügyeletet tartanak. Hidrológus munkatársaik folyamatosan kapcsolatban állnak az Országos Meteorológiai Szolgálattal és a külföldi vízügyi kollégákkal. Hidrológiai mérőcsoportjaik szükség szerint vízhozam mérést végeznek. Gátőreik és műszaki szakembereik a területünkön fokozott figyelőszolgálatot és folyamatos bejárást tartanak.
A Balaton átlagos vízszintje pénteken 129 centiméter volt, 19 centiméterrel haladta meg az érvényes üzemeltetési szabályzatban előírt maximális szintet, 34 centiméterrel volt magasabb a februári időszakban optimálisak meghatározott szintnél.
A Sió-zsilipen február 5-én, 123 centiméteres szintnél kezdték apasztani a Balatont. A közben többször is megeredő eső miatt az eresztés ellenére 6 centiméterrel emelkedett a tó vízszintje, és még további emelkedés is várható.
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre