A Tapolcai Sándor-napi Bormustra idei témáját a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben nemesített, illetve az intézet közreműködésével létrehozott szőlőfajták régióban termelt borai adták.
A Hotel Gabriella, a Badacsonyi Borbarát Asztaltársaság (BBA) és NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (Badacsony) az idén 16. alkalommal rendezte meg a Balatoni Borrégió hagyományos tavaszi szakmai fórumát. A találkozón megjelent termelőket és más résztvevőket Dobó Zoltán polgármester és prof. dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója köszöntötte, majd dr. Májer János, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója beszélt be a mustra témájául választott szőlőfajtákról.
Egy-egy bor megkóstolása előtt Kulka Gábor, a bormustra szakmai vezetője, a Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottságának titkára mutatta be a termelőt. Majd maga a termelő és prof. dr. Kállay Miklós nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke mondott véleményt az éppen kóstolt borról.
A mustrán szereplő borok a termelővel – amennyibe jelen tudott lenni
1. Szent György-hegyi Zervin száraz fehér bor 2017-es évjáratú – termelő: Bencze Birtok Hegymagas
4. Balatoni Olaszrizling 14-es klón száraz fehér bor 2017-es évjáratú – termelő: Canter Borház Zánka
6. Balatonboglári Olaszrizling száraz fehérbor 2017-es évjáratú – termelő Hujber Pince Balatonboglár
15. Badacsonyi Vulcanus száraz fehér bor 2017-es évjárat – termelő: NAIK SZBKI Badacsony
17. Balatonakali Zenit félszáraz fehér bor 2017-es évjáratú – termelő: Fodor Gyula Aszófő
18. Badacsonyi Zenit – Zefir száraz fehér bor 2017-es évjáratú – termelő: NAIK SZBKI Badacsony
19. Badacsonyi Szürkebarát száraz fehér bor 2017-es évjáratú – termelő: Nagy és Nagy Kft. Uzsa
21. Balatonlellei Szürkebarát száraz fehér bor 2017-es évjáratú – termelő: Rád-Vin Kft. Balatonlelle – Rádpuszta
25. Szent György-hegyi Kéknyelű száraz fehér bor 2015-ös évjáratú – termelő: Nyári Pince Hegymagas
31. Badacsonyi Zeusz száraz fehér bor 2013/15-ös évjáratú – termelő: Dunai János Ábrahámhegy
32. Szent György-hegyi Zeusz száraz fehér bor 2013-as évjáratú – termelő: Szászi Endre Hegymagas
33. Lesencetomaji Szürkebarát száraz fehér bor 2004-es évjáratú – termelő: Lesence Borászat Lesencetomaj
34. Badacsonyi Rózsakő félédes fehér bor 2017-es évjáratú – termelő: Németh – Szalai Pince Badacsony
35. Badacsonyi Szürkebarát töppedt szőlőből származó édes fehér bor 2016-os évjáratú – termelő: Varga Pincészet Kft. Badacsonyörs
A mustra végén Kállay Miklóst arra kértük, foglalja össze röviden a tapasztalatait.
A badacsonyi kutatóintézetet mindig kiemelt szerep illette az egész szőlő- és borágazatot tekintve is. Az itt született borok mindig is a középpontban álltak, legyen szó a zenéről, filmről, irodalomról. De a hétköznapi ember is úgy utazott Badacsonyba, hogy itt a bort meg kell kóstolni, badacsonyit kell kóstolni. Bizonyos értelemben mellékes volt, hogy ez a “badacsonyi” éppen az Olaszrizlinget, a Szürkebarátot, a Kéknyelűt takarta, vagy újabb nemesítésű fajták közül a Rózsakőt, a Zeuszt, vagy a Zenitet, a fő jellemző az volt, hogy “badacsonyit” kell kóstolni.
Az idők változásával erősödött a szőlőfajták jelentősége, legalább olyan szintre emelkedett, mint a termőtáj. Ennek láttuk komoly tanúbizonyságát a Sándor-napi Bormustrán megkóstolt 35 fehérbornál is. Ezek a Badacsonyhoz kötődő szőlőfajták most az egész borrégió sokszínűségét bemutatták, hisz szinte az egész képviselve volt a borokkal. Elmondhatjuk, hogy kitűnő, piacképes italokat kóstoltunk. Kiemelném azt is, hogy az utóbbi években már nem találkoztunk bortechnológiai problémákkal. A Balatoni Borrégióban működő termelők ismerik azokat a borászati technológiai lépéseket, amikkel a kor igényeinek megfelelő minőségű borokat lehet előállítani az üde friss boroktól a hosszú fahordós érleléssel készülő borokig. Bebizonyosodott az is, hogy ezek a szőlőfajták megtalálták itt a helyüket, szeretik ezt a termőtájat.
– Volt-e olyan fajta, amelyik talán többet mutatott másoknál?
– A Zenit szőlőfajtára szeretném felhívni a figyelmet, ami magyar nemesítésű szőlőként valóban egy igazi hungaricum. Ráadásul a neve is olyan, hogy akár külföldön is ki tudják ejteni, és mindenütt ugyanazt jelenti. Sajnos még ma is sokan más fajtákkal együtt különböző küvékben használják fel, vagy mondhatnám, úsztatják el. Kevesen vannak, akik ebből önálló bort készítenek, pedig annyira meghálálja, hogy világpiaci szinten is kitörési pontot jelenthetne. De nem is kell nekünk világpiacban gondolkodni, itthon is fontos helye lehet. A most kóstolt borok is megmutatták, hogy rendkívül széles skálán bizonyítani tud. Legyen szó akár friss, üde változatról, vagy egy érett borról. Az Irsai Olivéren és a Cserszegi fűszeresen kívül egyik olyan szőlőfajtánk, ami viszonylag biztonsággal termeszthető, jó cukorgyűjtő, megfelelően őrzi a savat. Borászati technológiában bármit meg lehet vele csinálni. A mostani bormustrán kóstolt Zenit borok kiváló minősége is megerősített abban, hogy még mindig nem használjuk ki igazán ennek a fajtának a lehetőségeit.
Szöveg és a külön nem jelzett fotók: Győrffy Árpád
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről!