Biciklis tanácsok

Összefoglaltunk néhány fontos tudnivalót a biciklik használatával kapcsolatos szabályokról, és néhány tippet adunk a szállításhoz.

Bevezetőként néhány szót a biciklikről

Az alábbiakban olvashatjátok a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletnek azokat a pontjait, amik a kerékpárok üzemeltetési műszaki feltételeit szabják meg.

Ha nem szereted az ilyen hosszú szövegeket, lapozz egyet! lejjebb képen is megnézheted miről szól a rendelet.

116. §200 (1) A kerékpárt fel kell szerelni
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,
b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,
d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és
g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ-EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.

(3) A kerékpárt fel szabad szerelni
a) oldalán borostyánsárga,
b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga
fényvisszaverővel, továbbá
c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.

(4) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben – olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja – 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
(5) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)-f) pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.

(6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva.
Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.

(7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).

(8) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni
a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú – a pótkocsira előírt – fényvisszaverővel,
b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.

(9) Az önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.

(10) A kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.

(11) Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.

(12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.

(13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy
a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
c) az (1) bekezdés f) pontjában említett fényvisszaverők az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 0,90 méternél távolabb ne legyenek,
d) az (1) bekezdés g) pontjában említett keréken az oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0,10-0,15 méter legyen,
e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30-0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35-0,90 méterre legyen.

 

 

A fenti rajz még abban az időben készült, amikor csak a fixen szerelt lámpákat fogadták el szabályosnak. Mint a fenti szövegből kiderül, fej- vagy hátlámpával is lehet közlekedni.

Végül még annyit, hogy a 12 évesnél fiatalabbak akkor sem biciklizhetnek a főútként jelzett utakon, ha ott egyébként nem tilos a biciklizés. Jó tudni azt is, hogy utast csak 16 évesnél idősebb szállíthat, és az utas nem lehet idősebb 10 évesnél.

No, térjünk át barátságosabb ügyekre – néhány szó a Balaton megközelítéséről

Többen kérdezték már korábban, hogy Pest felől merre érdemes a Balatonra biciklizni. Mindig arra jutottunk, hogy nincs igazán használható útvonal. Délről, északról és nyugatról lehet találni olyan csendes utakat, ahol viszonylagos biztonságban kerekezhetünk, de keletről nem. Persze, ha valaki tud, szóljon!

Így a Pest felől érkezőknek egyik lehetőségként marad a vonatozás.
Egyes szerelvényekhez külön bicikli szállító kocsikat kapcsolnak, ahol általában a hátsó kerekére állítva, az elsőt egy kampóba akasztva kell elhelyezni a kerékpárokat.  Én eddig olyan biciklis kocsikkal találkoztam, amiknek az ajtaját csak belülről lehetett nyitni mindenféle kallantyúkkal a vagon közepén. Ilyenkor valakinek fel kell menni a kocsi végénél, és ki kell nyitni, el kell húzni az ajtót. Aztán fenn is maradhat, hogy felvegye a gépeket.
Ha nincs külön bicikliszállító kocsi, akkor a mozdonyhoz legközelebbi személyszállító vagon mozdony felőli előterébe, vagy az utolsó kocsi leghátsó előterébe rakhatjuk fel a bicikliket, mivel ezeken a helyeken nincs áthaladó forgalom. Itt sem leányálom a lépcsőzés velük, de megoldható.
Ha esetleg teljesen elfoglalnátok a biciklikkel az előteret, akkor a többi utast érdemes a másik ajtóhoz terelni – még mindig jobb, ha ezért mérgelődik, mintha nem férne el a biciklik mellett.
Nagyon fontos, hogy a fel és leszállásnál legyen kontaktusotok a vasutasokkal – szóval, lássák, mit csináltok. Nem kell izgulni, a vonat nem indul el, amíg nem végeztek a pakolással. (Vagy ha igen, akkor ez nem jött be.)
A le- és felszállók miatt, néha nehéz átlátni a terepet. Ezért ha többen vagytok, egynek érdemes úgy állni, hogy kézjelekkel közvetíteni tudjon köztetek és a vasutasok között. Vigyázat, csak egyértelmű jelzéseket szabad adni.
Fontos, hogy a rakodás előtt mindent szedjetek le a biciklikről, ami leszedhető, hogy ezzel könnyebbé tegyétek őket, és megelőzzétek például a lámpa letörését, eltűnését.

Ha valaki autóra szeretne csomagtartót venni biciklik szállításához, felejtse el a hagyományos tetőcsomagtartókat. Én 2009 tavasza óta használok egy olyant, amit a hátsó ablaknak támasztva lökhárítóra lehet feltenni. Tehát nem kell hozzá vonóhorog sem. Sokkal könnyebb a biciklikkel bánni – magas kocsinál, alacsony vagy gyenge biciklisnél ez különösen fontos. Ráadásul alig van légellenállása. Egyetlen típust bármilyen kocsihoz össze lehet állítani. Svéd gyártmány, 22-23 ezer forint. Igaz, csak három biciklinek van hely rajta. Itt van néhány fotó róla.

A kép jobb sarkában kinagyítva látható a gumis szorítója, amit könnyű kezelni és eddig még jól működött

Hat könnyen állítható gurtnival lehet felszorítani. A kampókat csukott állapotban is be lehet akasztani az ajtó szélébe. Fontos, hogy miután a bicikliket feltettük, húzzuk meg a gurtnikat. Főleg azt a kettő, amelyik lefelé rögzíti a csomagtartót.

 

Így néz ki üresen. Ha nincsenek fenn a biciklik, nyugodtan fel lehet nyitni a csomagtartót. Más fazonú kocsiknál másképp kell összerakni a tartó két darabját.

Ha leszedtem a bicikliket, általában berakom a hátsó ülésre – egy perc a le- és felszerelés -, de akár fenn is maradhat. Ilyenkor egy hosszabb biciklizárral lelakatolom a lökhárító alatt kiálló vontatófülhöz. Ezt teszem akkor is, amikor a bicikliket felrakva otthagyom valahol az autót. Persze, a bicikliket is összelakatolom egymással és a tartóval. Tudom, így is el lehet vinni, de kicsit macerásabb.

Egyik olvasónk jogosan figyelmeztetett, hogy így magában nem lenne szabályos a fenti tartó használata, mert a biciklik eltakarják a lámpákat és a rendszámokat. Teljesen igaza van. Én is vásároltam egy külön lámpaegységet, amibe a rendszámot is át tudom tenni.  Mivel a kocsin nem volt külső elektromos csatlakozás, az egyik hátsólámpától kellett utólag megoldani.

Így néz ki a javított változat,  ami 2013-ban egy ideig továbbra is problémás volt, mert megtiltották a rendszám hátra rakását – nem volt szabad eltávolítani az eredeti helyéről. Szerencsére azóta már a rendőrök így is elfogadják.

A KRESZ szerint a “A hatósági jelzés(eke)t [rendszámtábla(áka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.”  Én ezt úgy értelmezem, hogy a rendszámtáblát az autó közepével egy vonalban, attól legfeljebb kicsit jobbra, a földtől legalább 30, maximum 120 centire kell ehelyezni, a dölése nem lehet 5 fokosnál nagyobb. (Ezek a fontosabb műszaki előírások a “kijelölt hely” helyéről.)

Ha már a Balatonnál vagytok, néha hasznos lehet a vízi átkelés. A hajók többségére felveszik, sőt felteszik a bicikliket. Igazán kényelmesen utazni azonban csak a kompokkal és a katamaránokkal lehet utazni, mert ezekre egyszerűen fel kell tolni őket, és hely is bővebben van a tárolásra. Katamaránok Füred-Siófok,  Révfülöp-Balatonboglár és Badacsony-Fonyód között közlekednek.

Mielőtt a hajózás mellett döntenénk, ne feledkezzünk el a költségekről sem. A hajózás ára  nagyon húzós. 2013-ban a legolcsóbb felnőtt jegy – 10 kilométer alatt – 1200 forint. Ugyanez 14 feletti diáknak 900. Ennyibe kerül a Fonyód-Badacsony és a Balatonboglár-Révfülöp közötti hajós átkelés.
A Siófok-Balatonfüred és a Siófok-Tihany közötti 13 illetve 12 kilométeres távolság megtételéért a felnőttektől 1600 a diákoktól 1200 forintot kérnek.
A biciklik szállításának díja egységesen 1000 forint kortól, mérettől, távolságtól függetlenül.
A komp ehhez képest egészen barátságosnak mondható a 580 forintos személydíjjal és a 270 forintos biciklijeggyel.

A Révfülöpön kikötő motorosnak az orrán hozzák a bicikliket a túlsó partról

A katamaránokra csak egyszerűen fel kell tolni a biciklit – persze, nem ilyen tömegben

A legegyszerűbb és legolcsóbb komppal

Ráadásnak itt egy videó a biciklik felkészítéséről. Nem én csináltam, de egészen jó. 🙂