Kerékpározós balatoni körutunkat összekötöttük kedvelt időtöltésünkkel, a ládakereséssel (geocaching).
1. nap: Balatonlelle – Badacsonytördemic (2013. június 25.)
2. nap: Badacsonytördemic – Tihany (Szántód) – Balatonlelle (2013. június 26.)
3. nap: Tihany – Szántód (2013. június 28.)
1. nap: Szállásunkról, Balatonlelléről indultunk. Az időjárás kellemes, kerékpározásra abszolút alkalmas. A Balatonhoz közel eső utakon viszont kifejezetten viharos szél fújt. Balatonbogláron gyorsan bele is vágtunk a kincskeresésbe. 2 ládát sikerült is levadászni. Ezt követően a Fonyódi kikötőbe vettük az irányt. Itt történt meg az történelmi pillanat, hogy a bringakör bizonyítványunkra megkaptuk az első pecsétünket a Pocika Kisvendéglőben. Majd irány a Bélatelepi strand, újabb sikeres ládavadászattal. A következő pecsételésre Balatonmáriafürdőn a Bring@net szerviz és kölcsönzőnél került sor. Pihenésként jól megebédeltünk egy kisvendéglőben, ahol finom hecket ettünk. A Délnyugati part harmadik pecsételő helye a 400 éves Vámház volt Fenékpusztán. Egy kellemes üdítő elfogyasztása után megnéztünk a Fenékpusztai épületeket, illetve épület maradványokat. Vonyarcvashegyre érve a Rétes Étteremben egy finom rétes elfogyasztásával egybekötve megkaptunk az Északnyugati part első pecsétjét. A Délnyugati part negyedik pecsétjének “beszerzése” a 2. napra marad, mivel lassan beesteledett és megérkeztünk Badacsonytördemici szálláshelyünkre, ahol az éjszakát töltöttük.
2. nap: Reggel egy kellemes kávé elfogyasztása után elég lassan készültünk az induláshoz. Mintha éreztük volna, hogy ma kissé nehezebb nap vár ránk. A badacsonyi “hullámvasút” kicsit kifárasztott bennünket. Az Északnyugati part második pecsétjét a Német Pincészetnél kaptuk meg. A kincskereséssel kicsit sikerült enyhíteni a “hullámvasút” okozta fáradtságot, mert a ládakeresés közben lehet pihenni. Badacsonytomajon sikerült rossz irányba elindulni, egyszóval eltévedtünk. Feltekerve a dombtetőre kissé elbizonytalanodtunk a helyes irányt illetően, s úgy döntöttünk, hogy visszafordulunk. Halványan emlékeztünk arra, hogy valamelyik leírásban olvastunk arról, hogy itt többeknek sikerült eltévedniük. Mint később kiderült, helyesen tettük, hogy visszafordultunk. Révfülöpön a Rév büfében kaptuk harmadik pecsétünket. Nagyon kellemeset pihentünk, főleg azért is, mert a büfék környékén volt a település talán összes macskája, mi pedig nagy macskabarátok vagyunk. Természetesen tekerés közben “begyűjtöttük” a kerékpárút közelében lévő ládákat is. Balatonakalin a Bringakali Kerékpáros Központban kaptuk meg az Északnyugati part 4. pecsétjét. Ezt követően irány Tihany. Itt is kellett az erő, mire “átküzdöttük” magunkat a település egyik oldaláról a másikra, a Tihanyi révig. Szántódról következett még egy jó kis tekerés Balatonlelléig. Közben Balatonföldváron megkaptuk a Délnyugati part 4. pecsétjét a Csigaház nevű étteremben. Balatonszárszón megnéztük József Attila emlékművét, s a Balatonszemesi temetőben pedig meglátogattuk Latinovits Zoltán sírját. Még egy kis bringázás és visszaértünk Balatonlellére.
3. nap: Egy nap pihenés után folytattuk az Északkeleti és Délkeleti part meghódítását. A Szántódi révvel keltünk át Tihanyba. Itt a Tihanyi Móló Büfénél megkaptuk az Északkeleti part első pecsétjét. Balatonfüreden “megküzdöttünk” az össze-vissza csalinkázó gokartosokkal. Alsóőrsön nagyon szép kerékpáros pecsétet kaptunk. Majd az Északkeleti part harmadik pecsétjét a Yacht Camping-nél Balatonalmádiban sikerült beszereznünk. Balatonkenesén a strand melletti kisvendéglőben elfogyasztottunk egy kiadós ebédet. Majd újult erővel vágtunk neki a Délkeleti partnak. Balatonvilágoson először sikerült túlszaladni a Telebendő Kisvendéglő kanyarban lévő épülete mellett. Mivel mindenképpen ott szerettünk volna pecsételtetni, ezért vissza kellett fordulnunk. Ha már úgyis visszamentünk a pecsétért, pihentünk egy jót egy pohár üdítő mellett. Itt megint emelkedő következett. Megálltunk egy kicsit gyönyörködni a Balaton látványában. A Délkeleti part második pecsétjét a Balatontourist Autós Kempingben szerettük volna megkapni, de sajnos “záróra” után érkeztünk. A portás fiatalember volt olyan kedves, hogy telefonon megkérte a főnökasszonyát, jöjjön vissza és pecsételjen nekünk. Nagyon hálásak voltunk érte. Ezt követően már egy-kettőre visszaérkeztünk az 3. napi célállomásra, Szántódra, amellyel egyben be is fejeztük a Balaton körbe bringázását.
A három nap alatt 235 km-t tettünk meg. Ládakereső szenvedélyünket is kiélhettük, mert 21 ládát kerestünk és találtunk meg. S persze nagyon sok szép élménnyel lettünk gazdagabbak. A pecsételő helyeken, vendéglőkben, illetve a kerekezés során bárkivel találkoztunk az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek voltak. Rossz tapasztalatunk abszolút nem volt. Összességében elmondható, hogy nagyon szívesen emlékezünk vissza a Balatoni Bringakör teljesítésére.
Szántó Erika és Szabó László
