Gulácsy Lajos életművének egy intimebb szelete mutatkozik be a KOGART tihanyi kiállítóterében július 22-től. A tárlat a festőművész kiemelkedő kvalitású művein keresztül az életmű olyan jellegzetes témáira és motívumaira fókuszál, mint a kertek, a középkori, reneszánsz és rokokó jelenetek, a női portrék, valamint a szerepjátékos önarcképek és Na’Conxypan mesevilága.
A kiállítás nyitása előtt, a tárlat rendezése közben beszélgettem Marosvölgyi Gábor művészettörténésszel, a kiállítás kurátorával és Fertőszögi Péter művészettörténésszel, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Kuratóriumának elnökével. Mindketten úgy vélik, hogy Gulácsy Lajos festészete művészi minőségét tekintve egyenrangú a századforduló két másik kiemelkedő művész-ikonjának, Rippl-Rónai Józsefnek és Csontváry Kosztka Tivadarnak művészetével. Hozzájuk hasonlóan átértelmezte a “kép” fogalmát, ám lelki alkatát, képfelfogását és művészetének összetevőit tekintve messzemenően különbözik tőlük.
Hiába azonban a művészi nagysága, a kvalitásához méltó elismerése messze elmarad mind Rippl-Rónai, mind Csontváry recepciójától. Nem mond ennek ellent a körülötte kialakuló kultusz, mely többnyire tragikus sorsából táplálkozik, nem pedig művészi értékeinek felismeréséből.
– Nagy adósságaink vannak Gulácsyval kapcsolatban – állítja Marosvölgyi Gábor. – A nevét és a vele kapcsolatban kialakult kultuszt ismerjük, de a festői munkáját nem igazán vesszük észre. Ez talán annak a kicsit egy oldalú művészettörténeti szemléletnek is köszönhető, amelyik az úgymond progresszív irányzatokat támogatja. Tehát azokat, amik gyökeresen újat hoznak. Marosvölgyi Gábor szerint hibás ez a szemlélet, mert ha valami visszanyúl a múltba, onnan vesz át értékeket, de azokat módosítva használja, ugyanolyan értékes dolgokat tud kifejezni.
– Gulácsy is az ilyen alkotók közé tartozik. Ő a szecesszión keresztül nagyon sokat vesz át a korábbi időkből, de nem sablonként használva. Hangulatokat, narratívákat kölcsönzött a múltból. Magát a visszaemlékezés folyamatát tematizálta, hogy hogyan idéződik meg számunkra a múlt. De ezt teljesen modern módon tette – hangsúlyozta Marosvölgyi.
Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Kuratóriumának elnöke úgy véli, azért rendkívül fontos ez a kiállítás, mert Gulácsy, illetve az egész Gulácsy életmű a magyar festészet történetének egy állócsillaga. Semmihez nem hasonlítható munkásság, nincsenek különösebb előzményei a magyar festészetben, nincsenek következményei, egy egyedülálló életmű, hasonlóan Kondor Béla, Csontváry, Tóth Menyhért életművéhezz.
– A kiállításra kerülő három tucat képpel egy olyan teljességet kap a közönség, ami el tudja ringatni, bele tudja varázsolni abba az álomvilágba, abba a rokokó, reneszánsz, romantikus álomvilágba, ami Gulácsynak az egész művészetét jellemezte. És egyfajta képet ad arról, hogy az első világháború előtti nagyon feszült európai és magyar légkörben milyen érdekes és milyen sokoldalú életművek alakultak ki. Gulácsy képeinek nézése, megismerése egy nem minden napi élményt ad. Mert nem arról van szó, hogy végigvonul a magyar festészet története, hogy a már-már megélt, külföldről elhozott izmusok jönnek, hanem egy sajátosan magyar talajból, egy sajátos szellem, személyiség által egy múltba vágyódó, de nagyon-nagyon gazdag festőiségű életmű bontakozik ki. És ha ehhez hozzátesszük még Gulácsy irodalmi munkásságát, a szövegeit, a Na’Conxypan témakört és másokat, akkor egy abszolút teljes képet kapunk – mondta Fertőszögi Péter.
A kiállításon a klasszikus művek (Don Juan kertje, Extázis, Szláv jósnő, Rokokó találkozás, Görög kert, Cadenabbia) mellett számos, kiállításon ritkán bemutatott darab (Spiritualista, Cogito ergo sum, Cselszövő) is látható, a varázslatos hangulatú helyszín, Tihany pedig különösen alkalmas Gulácsy poétikus világának megidézéséhez ódon, középkori falaival, kanyargós utcáival, ég és víz között lebegő panorámájával, visszhangot verő barlangjaival és csendjével – vélik a kiállítás szervezői.
A Cogito ergo sum – Füst Milán hagyatékából maradt fenn, ő vásárolta meg. Az íróasztalával szemben függött, így munka közben mindig szembesült azzal, hogy a Descartes-i mondat egy bolond szájába van adva. Ez a világhoz való ironikus hozzáállásra figyelmeztette állandóan, hogy nem kell mindent annyira komolyan venni – mesélte Marosvölgyi Gábor
A megnyitó időpontja: 2016. július 22., péntek 18 óra
Köszöntőt mondott Tósoki Imre, Tihany polgármestere
A kiállítást megnyitotta dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, akadémikus
A 19 órakor kezdődő tárlatvezetésen a kiállítás kurátora, Marosvölgyi Gábor művészettörténész mutatta be a képeket.
A kiállítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre, és 2016. október 9-ig látogatható.
Látogatói információk:
KOGART kiállítások Tihany – 8237 Tihany, Kossuth Lajos utca 10. Tel.: +36 87 538 042, +36 30 955 5958
Honlap: http://www.kogarttihany.hu
Nyitva tartás: július 1. – augusztus 31. | hétfő-vasárnap 10:00-20:00, szeptember 1. – október 31. | hétfő-vasárnap 10:00-18:00
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre