A 21. század kihívásait is megfelelően fogadják a Balatonkenese múltját 25 éve őrző tájházban, derült ki a helytörténeti gyűjtemény jubileumi ünnepségén.
Bevezetőként a tájház születésének előzményeit a rendezvényt levezető Pap Zsuzsanna, a Közművelődési Intézmény és Könyvtár munkatársa elevenítette fel. Mint elmondta, 1968. március 16-án vetélkedő zajlott Balatonkenesén azok között, akik legeredményesebben gyűjtötték a helyi emlékeket. A munkát Vér Lászlóné tanítónő és Kecskés László tanár szervezte, vezette. Az írásokból, tárgyakból kiállítást is rendeztek az akkori Zsindelyes csárda két szobájában.
A gyűjtemény csak rövid ideig maradhatott a csárdában, majd az iskolába, utána a kultúrházba került. A honismereti szakkör tagjai 1981-ben egy nagy sikerű kiállítással mutatták meg, mennyire fontos lenne a gyűjtemény egyben tartása. Kéréssel fordultak az Országos Műemlék Felügyelőséghez egy parasztház megvásárlására. Az OMF 1983-ban meg is vásárolta a Kossuth utca 6. szám alatti Sipos-portát, ami a Wirth Péter tervei alapján elvégzett felújítás után 1991. június 16-tól tájházként a helytörténeti gyűjtemény otthona lett.
A tájháznak otthont adó egykori Sipos-porta utcai homlokzata
Nagyon gazdag a gyűjtemény 1848-as forradalomra és Kossuth Lajosra emlékező része
Részletesen bemutatják a település és a nagyobb térség életében is fontos szerepet játszó egykori keneseieket
A szabad kéményes konyha kemencéje
Az udvari szoba jellegzetes részlete a sarokpaddal, asztallal, lüszter-lámpával és a falon lévő órával, történelmi olajnyomatokkal
Az éléskamra befőttekkel, konyhai eszközökkel és a jellegzetes kenyértartóval
Egy kézi vízpumpás tűzoltókocsi a házhoz kapcsolódó nyitott szín alatt
A gyűjtemény 2011-ben elnyerte az Év tájháza címet. Az elmúlt években jelentős összegű pályázati támogatásokból teljes körűen felújították, alkotóműhellyel bővítették. A gyűjtemény további működtetésében, gondozásában is fontos szerepe volt Vér Lászlónénak és férjének, Vér Lászlónak, a tájház volt gondnokának.
Tömör István polgármester ünnepi beszédében köszönetet mondott a Vér-házaspárnak és mindenki másnak, akinek szerepe volt a gyűjtemény létrejöttében, fennmaradásában.
– Nekünk, a 20. és a 21. század embereinek kötelességünk mindezt megőrizni, mert a világ nagyon átalakult. Ha ilyen tájházak nincsenek, akkor a tabletek, okostelefonok bűvöletében élő gyermekeink, unokáink már nem láthatnák ezeket a gyűjteményeket. Pedig számukra ezek a tárgyak eszközök csoda számba mennek. Főleg, ha valaki meg is tudja mutatni nekik, hogyan működnek.
Tömör István bejelentette, hogy rövidesen indul az anyagok digitalizálása
A polgármester elmondta azt is, hogy a gyűjtemény megőrzése nem csak a fizikai állapot rendben tartását jelenti, hanem a mai igényekre reagálva egy digitalizációs programot indítottak néhány milliós támogatás segítségével. A legkisebbtől a legnagyobb eszközökig mindet lefényképeznek, beszkennelnek, a hozzátartozó tudással együtt rögzítenek, hogy az interneten is elérhetővé tegyék.
– Nagyon fontos, hogy ide be tudjunk csábítani mindenkit, de ennél is több embernek mutathatjuk meg az értékeinket, ha azokat az interneten is megtalálhatják – hangsúlyozta a polgármester.
Bőven lesz rögzíteni való – szerszámok, eszközök a 19. századból és a 20. század első feléből
Egy igazán balatoni tárgy, “úszógumi” a szobai szekrény oldalán
A program teljes költsége közel négymillió forint, az eszközök megrendelése már folyamatban van, és remélhetően egy-két hónapon belül a munka is megindulhat, mondta Tömör István.
Beszélt arról is, hogy zajlik egy hagyományosabb módszerű rögzítése is a tárgyaknak. Vér László rajzokat és leírást készít róluk. Természetesen ezeket is digitalizálni fogják, hogy minél több emberhez eljussanak.
Egy kép az ünnepség utáni tájház nézésről – Tömör István (balról) Vég Lászlóval és feleségével a “tiszta szobában”
Köszöntötte a tájház jubileumát és az ünneplőket Csengei Ágota, a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója. Egyben további aktív munkát kívánt az értékek őrzéséhez.
Az ünnepségen műsort adott a több díjjal kitüntetett Szivárvány Népdalkör, majd igazi tájházhoz illő ételekkel, többek között kolbásszal, pörccel, sonkával, frissen sült kenyérrel, kaláccsal, savanyúságként készített sütőtök salátával vendégeltek meg mindenkit. Ráadásként Vér László és felesége felvágták az Eleven cukrászdában készített hatalmas marcipános, csokis tortát, amit a tájház ehető fotója díszített.
Frissen sült kenyér és kalács a csöppet sem lájtos finomságokhoz
Vér Lászlóné (balról) és Pap Zsuzsanna másokkal együtt figyeli Vér László tortaszelő tudását
Vastag Richárd és a Gerence táncegyüttes tagjainak egy része
A programot a Vastag Richárd vezetésével működő Gerence Néptáncegyüttes műsora és táncháza zárta. A zenei kíséretet Boldizsár József és barátai adták hozzá.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
