A területének közel felétől, lakosságának negyedétől megfosztott Balatonkenese talpon maradt. Bár Akarattya leválása a gyakorlatban még le sem zárult, már nem csak tervezik, hanem alakítják is azt az új arculatot, amivel még kedveltebb üdülőhellyé válhatnak, miközben megőrzik a falusias nyugalmat, békét – tudtuk meg Tömör István polgármestertől, amikor a 2600 lakosú város terveiről kérdeztük.
A polgármester szerint Balatonkenese helyzete, élete szempontjából 2016-ban is az egyik legfontosabb kérdés Balatonakarattya leválása. Bár maga a leválás hivatalosan 2014 októberétől számít, az ehhez kötődő megállapodások még nem születtek meg, továbbra is folynak a tárgyalások. A megegyezés elhúzódását elsősorban az okozza, hogy máig nem tudtak megegyezni a két település határában.
– A nem egyértelmű helyzet jogi problémák miatt alakult ki. A leválás elindítására lehetőséget adó jogszabály szerint Balatonkenesének nem volt módja a majdani határvonalról tárgyalni, mert az azt mondta, hogy a leválás után fog a két önkormányzat megállapodni a határban. Így most csak az a határvonal van, amit az akarattyaiak a leválás kezdeményezésekor önhatalmúlag, egyeztetés nélkül meghatároztak. Ráadásul menet közben módosították a jogszabályt, ami azt mondta ki, hogy a megállapodott határvonaltól eltérni nem lehet. Mivel ilyen, megállapodás alapján kialakított határvonal az elsőként említett törvényi rendelkezés szerint nem volt, most nem tudunk mihez igazodni. Illetve csak ahhoz tudnánk, amit a leválást kezdeményezők az indulásnál önhatalmúlag meghúztak. Az akarattyaiak szerint nekünk ebbe nincs beleszólásunk, mi ezt nem tudjuk elfogadni. Még abban bízunk, hogy megállapodással sikerül elmozdulni a holtpontról, de ha nem tudunk megállapodni, akkor a kenesei érdekek érvényre juttatásáért kénytelenek leszünk bírósághoz fordulni.
Tömör István bízik a tárgyalások sikerében
A határvonal megállapítása összefügg a vagyonmegosztással is. A közös vagyon értéke több mint 14 milliárd forint, amit el kell osztani Akarattya és Kenese között. A törvény szerint, ha más megállapodás nincs, akkor lakosságszám arányosan.
– A balatonakarattyaiak által önhatalmúlag meghúzott határvonal a város eredeti területének 43 százalékát vinné el, ám az ott élő lakosság a város teljes lakosságának csak 25 százaléka. Mi lakosságszám arányosan kívánjuk a vagyont megosztani, így a vagyon 25 százaléka jár Balatonakarattyának. A határvonalat mindenképpen korrigáltatni akarjuk, de még így is lesz majd Balatonakarattya területén Balatonkenesének tulajdona.
– Ilyen lehet például a Bezerédj strand, ami jelenleg is balatonkenesei városgondnokság üzemeltetésben működik?
– Akár ilyen is lehet a jövőben is. Pillanatnyilag még más miatt van így. Mivel nincsen megállapodás Akarattyával, minden tulajdon balatonkenesei tulajdonnak számít. Bizonyos dolgokat a békesség kedvéért már átadtunk üzemeltetésre Akarattyának, de ezek között nem szerepelnek az akarattyai területen lévő strandok, mert a tavalyi szerződést Akarattya nem írta alá. A Bercsényi strandot és a Lidó strandot az idei évre, tehát ideiglenes jelleggel testületi határozattal át kívánjuk adni üzemeltetésre. Ugyanakkor ragaszkodunk a szerződés aláírásához, mert enélkül ez szabálytalan lenne, s hátrányos helyzetbe hozhatná Kenesét.
A Bezerédy strandot az idén a kenesei önkormányzat üzemelteti
Visszatérve a vagyon felosztásához, Tömör István azt mondja, hogy Kenese elsősorban az önkormányzati feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges dolgokat fogja átadni Akarattyának. S ha ezután még marad a lakosságszám arányosan nekik járó vagyonértékből, akkor választhat Akarattya mást is.
– Az önkormányzati feladat ellátásához szükséges vagyontárgyakon elsősorban az utcákat, az utakat, a járdákat, a közvilágítást, az ivóvízrendszer, a csatornázás elemeit és az intézményeket kell érteni. Tehát mindazoknak a vagyonelemeket, amik nap, mint nap szolgálják az Akarattyán élő embereket. Ezeknek az önkormányzatuk tulajdonába kell kerülniük. Mert például hogy nézne ki az, ha egy vitathatatlanul balatonakarattyai területen az ott élő embereket balatonkenesei közművezetékről szolgálnánk ki?! Ugyanígy az ilyen vagyonelemeknek a kenesei részen is kenesei tulajdonban kell lenni, hisz ezek kötelezettségeket is adnak a tulajdonos önkormányzatnak.
A polgármester abban bízik, hogy lassan a végéhez közelednek a vagyonmegosztási vitának, és mielőbb megszületik a rész-megállapodás, majd a vagyonfelértékelés megtörténte után a végleges megállapodás is. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a határkérdés és a vagyonmegosztás lezáratlansága nem befolyásolja a város napi működését.
– Mi felkészültünk arra az állapotra, amikor kisebb területen kell gazdálkodnunk, kevesebb feladattal, kevesebb bevétellel kell működünk. Már az elmúlt évben meghoztuk azokat a döntéseket, amikkel nagy vonalakban kompenzálni tudtuk azt az anyagi kiesést, amit Akarattya leválása okozott. Az idei költségvetés bizonyítja, hogy élhető, megvalósítható az az elképzelés, amit tavaly és tavalyelőtt elkezdtünk kidolgozni. Működnek a közszolgáltatások, megmaradt és ma is működik minden olyan intézményünk, szolgáltatásunk – iskola, óvoda, bölcsőde, kultúrház, orvosi rendelő -, amire a város lakóinak szüksége van, így Balatonkenesén továbbra is zavartalanul folyik tovább az élet. Így most már inkább azzal kell foglalkoznunk, hogy a települést sokkal szebbé, vonzóbbá tegyük.
Balatonkenese jövőjében továbbra is meghatározó terület az idegenforgalom. A polgármester szerint az eredményekhez céltudatos munkára van szükség.
– Nem az átvonuló autókra építünk, mert azokból legfeljebb annyi hasznunk van, hogy látják a kihelyezett reklámtáblákat. Nekünk olyan attrakciókat kell felépíteni, ami idevonzza a vendégeket. A célirányuk az legyen, hogy Balatonkenesére akarunk menni, mert szép, jó, élhető, mert olyan kulturális programok és más lehetőségek vannak, amik csábítóak. Ha a megcélzott rétegek felől gondolkodunk a célokról, akkor azt mondhatom, hogy egy családbarát, falusias környezetű, békés, nyugodt hely akarunk lenni, ahová gyerekkel, családdal el lehet jönni, ahol ehhez megfelelő szálláshelyeket, programokat, szolgáltatásokat lehet találni. Nem kívánjuk a harsogó zenét, nem akarjuk felvenni mindenben a 21. század pörgését. Tovább szeretnénk erősíteni a település részben ma is meglévő nyugodt, békés jellegét, miközben a vonzerőnket növelni szeretnénk az ehhez illő dolgokkal. Ennek a tervezése folyamatban van, és szép lassan a kivitelezése is elindul.
Tovább szeretnénk erősíteni a település nyugodt, békés jellegét
A településen ma is működik több vitorláskikötő, illetve szálláshely, ami inkább az exkluzivitásra vágyókat célozza meg. Mennyire illik ez az önkormányzat elképzeléseibe – kérdeztük.
– Nem szeretnénk luxusüdülőhellyé válni, a polgárias középkategória biztosítása az alapvető cél azért is, mert az itt élő emberekhez hasonló vendégeket várunk elsősorban. Ez üzletileg is hasznos, hisz a leginkább fizetőképes rétegről van szó, és velük, illetve nekik lennének a legkevésbé konfliktusaik nálunk, mert elfogadják az itt élők szokásait, értékeit, és nem követelnek olyan steril környezetet, amilyent egy városban lehet.
Tömör István beszélt arról is, hogy készülnek a nyári szezonra. A közterületeket szeretnék egyre szebbé tenni. Olyan környezetet szeretnének kialakítani, ami méltó a városhoz és idevonzza az idegeneket.
– A konkrét fejlesztések közül megemlíteném, hogy a Vak Bottyán strandon egy kerékpártárolót építünk. Kültéri zuhanyzókat is telepítünk a part közelébe, így a fürdőzők még ott lemoshatják magukról a homokot rendes ivóvízzel, hogy tisztán tudjanak a napra kifeküdni. Az idei nyár újdonsága lesz az is, hogy akinek erre igénye van, okostelefonnal is megvásárolhatja a belépőjegyet. Így a pénztárnál esetlegesen kialakuló sorral sem kell foglalkozni.
Mivel korábban veszélyessé vált, s ezért kivágott fák helyére ültetett csemeték lombjára még várni kell, ezért árnyékoló napvitorlák telepítését is tervezzük.
Több árnyékot szeretnének biztosítani a strandolóknak
Bonyolultabb kérdés a strand iszaposodása. A Marina-Port kikötő megépülésével sajnos megváltozott a víz forgása, áramlása, és behozza az iszapot a strand területére. Egyik évben nyár végére teljesen eliszaposodott a strand. Ősszel felmérettem szakemberrel. Feltérképezték, GPS-szel pontról-pontra meghatározták, hogy hol mennyi iszap van. A bekért árajánlatok szerint 40-50 milliós költséggel kellett számolnunk a megtisztításhoz. Tavasszal meg is született a döntés az előkészítésre, de szerencsére újra megmérettem az iszapot. Ekkor derült ki, hogy valami kedvező hullámzás az iszapot kisöpörte a strand medréből. Megspóroltuk a pénzt, és annyival is okosabbak lettünk, hogy hiába is költenénk a pénzt az iszapkotrásra, mert a Balaton, ha úgy akarja, azonnal vissza is hozhatja. Ezért inkább hosszú stég építésével szeretnénk megoldani az ilyen problémákat.
Az iszappal kapcsolatos gondokat hosszú bejárók kialakításával akarják kezelni
A polgármester beszélt arról is, hogy egész nyáron nagyszerű kulturális programjaik lesznek országosan elismert előadókkal.
– A már megtervezett rendezvények mindegyike ingyenes. Legfeljebb nevezési díjat kérünk például azoktól, akik a lecsófőző versenyen részt akarnak venni. Ehhez persze biztosítjuk a megfelelő feltételeket. A programok ingyenessége is azt szolgálja, hogy minél több vendéget csalogassunk Kenesére. Természetesen nem zárható ki, hogy szervezünk majd olyan egyéb programokat is, amik belépődíjasak lesznek, de ezekkel csak tovább színesítenénk a kínálatot. Reméljük, hogy a mi erőfeszítéseinket a természet is támogatja, és egész nyáron megfelelő idő lesz a kenesei nyaraláshoz.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
