Valamikor a következő napokban, hetekben elkezdik bontani a görög falu néven elhíresült füredi épületegyüttest. A város nyugati bejáratához tervezett üzletközpont harminc évvel ezelőtt szép álomnak indult, de nagyon hamar szégyenfolttá vált. Hogy így alakult, abban nagy szerepe volt annak a vergődésnek, szebben mondva: dinamikus helybejárásnak, ami a város működését a rendszerváltás utáni másfél évtizedben jellemezte, amikor sokaknak a közérdeknél fontosabb volt az egyéni bizniszelés, a saját érdekek kimaxolása.
A görög falu története 1994-ben kezdődött, de a rendszerváltás utáni első polgármester, Simon Károly már közvetlenül az indulása után egyik fontos programpontjaként hirdette meg egy “autós bevásárlóközpont” kialakítását a város Tihany felőli határában. Ezzel akarták felváltani a város két szégyenfoltját, az egykori Hajógyár sporthajóüzemének móló közelében álló hangáraiban működő üzleteket és a közelben lévő Huray utcai piacot. A két területre a város rendezési tervét is ennek megfelelően módosították 1992-ben.
Az önkormányzat a bevásárlóközpont megvalósításához 1992-ben egy 70 ezer négyzetméteres területet vásárolt a város Tihany felőli végén, a 71-es út északi és a Fürdő utca nyugati oldalának találkozásánál. A vételár egyes források szerint 30, mások szerint 42 millió forint volt, további 10 millióba került a terület közművesítése. A területet több sikertelen pályáztatás után 1994 tavaszán adták el az Intell RB Rt.-nek, hogy azon elkészítse a tervezett bevásárlóközpontot. Az eladási ár a megszerzéskor kifizetett pénz többszöröse, 120 millió forint volt.
A befektetéssel, tanácsadással foglalkozó Intell RB Rt. vezetője, Joó András az 1994 augusztus végi alapkőletétel idején a megyei lapban így mutatta be terveiket: “Mediterrán jelleggel építjük fel a bevásárlóközpontot, nemcsak azért, mert ennek a tájnak érzésünk szerint mediterrán hangulata van, hanem mert ez az a fazon, amely most felkeltheti a turisták figyelmét… Nagyon reméljük, a piac akceptálni fogja elképzelésünket, a „görög falu” ötletét, amely az épületek kék-fehér színvilágával, a lépcsőzetesen egymás mellé illeszkedő hangulatos apró elárusítóhelyekkel, nyitott teraszokkal, vendéglőkkel, promenáddal, ciprusokkal, tujafákkal hosszabb időzésre fogja marasztalni a vendégeket. De lesz sörsátor, ABC, klasszikus piac, pavilonok, kertészet-hobbi elárusítóhely”. A költségeket 800 millió forintra, a nyitást 1995 júniusára tervezték. Ekkor a vételár első részleteként 30 millió forintot fizettek ki.
Az önkormányzat a terület eladásával és a tervek elfogadásával együtt ígéretet tett arra, hogy a belvárosi konkurencia felszámolása, a kereskedők új helyre terelése érdekében 1994 végéig megszünteti a Huray utcai piacot. Erre lehetőséget adott, hogy éppen akkor járt le a bérlők hatéves szerződése. Az önkormányzat ugyancsak vállalta, hogy megszüntetik a parti hangárokban működő boltokat is. Az ígéretek valódiságát később többen is vitatták, de meglétüket alátámasztja az a levél, amiben Simon Károly és Joó András 1994 nyarán az érintett kereskedőket tájékoztatta az új üzletközpontban kínálkozó helyekről, és ezzel együtt a belvárosi, balatonparti üzletek, kereskedési lehetőségek év végi megszüntetéséről. Ugyancsak az önkormányzat vállalását támasztja alá a hangárok elbontásáról meghozott képviselő-testületi határozat is, ami 1995 augusztus 15-ben szabta meg a végső határidőt a hangárok eltüntetésére.
Az már 1994 őszén kiderült, hogy az év végével mégsem zárják be a Huray piacot. Annyi változik, hogy jövőben csak éves szerződéseket kötnek a vállalkozókkal. Majd az is egyértelművé vált, hogy a hangárok is maradnak még egy ideig – egyetlen évig, ígérte az 1994 decemberében hivatalba lépő új polgármester, dr. Szalay László. Az önkormányzat 1995. márciusában pályázatot is hirdetett a “két hangárépület kereskedelmi célú kiépítésére és üzemeltetésére”. A megbízást a legjobb ajánlatot tevő Probio Rt. elállása miatt a második legjobban szereplő cég szerezte meg. Mint közben kiderült, ennek az önkormányzat gazdasági bizottságát vezető Pálfy Sándor a tulajdonosa.
1995 májusában vált egyértelművé, hogy a görög falu nem készül el a tervezett határidőre. Ennek részben az anyaghiány volt az oka, de még inkább az, hogy az Intel RB Rt.-nek elfogyott a pénze, ezért nem tudta fizetni a kivitelezőket. Nem jutottak hozzá egy remélt hitelhez, és az üzletek, helyek értékesítéséből származó bevétel is kevesebb lett a vártnál a belvárosban maradó, elbizonytalanodó kereskedők miatt. Bár a megegyezési szándék mind a kivitelezőkben, mind a már elkelt üzletek tulajdonosaiban, bérlőiben megvolt, nem jutottak eredményre. A görög falu közel 90 százalékos készültséggel tíz éven át torzó maradt.
A Huray piacot és a hangárokat 2000 tavaszán számolta fel a közben polgármesterré előlépő Pálfy Sándor vezetésével működő önkormányzat. Ekkor bontották el a móló előtt, a mai szabadtéri színpad helyén álló “kőbarlangot” és bazársort is. A jól bejáratott vásározó helyek elvesztése nagy csapás volt a közel 200 érintett kereskedőre, mert görög falu vagy más lehetőség hiányában nem tudtak hová menni. A kieső szolgáltatások persze a turistáknak is hiányoztak. Ekkor még az is felmerült, hogy a fürdőnegyed legelegánsabbnak szánt részén, a Kisfaludy és a Blaha Lujza utcában alakítanak ki a kereskedőknek üzletsorokat. Végül ez nem valósult meg, átmeneti megoldásként a hangárok helyén építettek fel egy bódévárost, amit a helyi köznyelvben Sándorfalvának és bádogvárosnak is neveztek.
A görög falu épületei közben magányosan porladtak. Az önkormányzat fasort telepített a 71-es főút mellé, hogy legalább az áthaladók elől rejtve legyen a riasztó látvány. Az építkezés 1995-ös leállásakor az Intel RB az önkormányzatnak ígért 120 millió forintból csak az első 30 milliós részletet fizette ki. A város 2001-ben már 285 milliót követelt a felszámolás alá került cégtől.
A területet 2003-ban a Masped Capital Rt. megvásárolta meg az Intel RB Rt. felszámolójától. A fejlesztés befejezését 2004 júniusára tervezték, amikor Annagora Park néven szerették volna megnyitni az üzletközpontot. Az építési munkákkal jórészt el is készültek, de az üzletek működésének engedélyezéséhez szükséges további idő miatt a kereskedőkkel egyetértésben végül úgy döntöttek, hogy a hivatalos nyitásra csak 2005-ben kerül sor. 2004 augusztusának végén így is volt egy jelképes nyitás, a diszkó, a játékterem és néhány üzlet megkezdte a működést.
Képek 2005 áprilisából
A 2005 pünkösdjére tervezett nyitás is részleges lett, mert csak az üzletek egy része tudott és akart kinyitni. Ebben szerepet játszott az is, hogy az akkor már dr. Bóka István vezetésével működő önkormányzat sem tartotta be ígéretét a parti konkurencia megszüntetésével kapcsolatban. Bár az egykori hangárok helyén kialakított “bádogvárost” a 2004-es szezon végén eltakarították, az önkormányzat a 2005-ös nyárra új árusok, büfék letelepedésére adott engedélyt. Az olcsóbb megoldás és a nagyobb forgalom ígérete több vállalkozót visszacsábított a város széléről a part közelébe. Bár az üzlethelyiségek 90 százalékának volt tulajdonosa vagy bérlője, augusztus elején is csak 31 üzlet várta a vevőket a 125-ből az Annagora Parkban. A vendéglátóhelyek mindegyike kinyitott.
Egy kattintással el is indítható
A gyenge indulás ellenére ekkor még abban bíztak, hogy a szomszédos területen 2006-ban megnyíló akvapark majd életet lehel a görög faluba illetve Annagora Parkba is, de hamar kiderült, hogy erre nincs sok esély.
A 2007-es szezon is végül azt jelezte, hogy megfelelő kínálat nélkül nincs igazi érdeklődés. 2008-ban a görög falut Sundance Park néven “emelt színvonalú szálloda- és szórakoztató központtá” alakították. Az üzletek, vendéglátóhelyek 85 százalékát felvásárló új tulajdonos a kereskedelmi tevékenység háttérbe szorításával bungalókat, szállodát, valamint egy szórakoztató- és élményközpontot akart kialakítani, ahol naponta ígértek koncerteket, szórakoztató és sportprogramokat. Mivel ennek az ötletnek is bukás lett a vége, 2012-ben Suncity néven ismét új stílussal próbálkoztak. A hely működését az esti koncertek és a hajnalig tartó bulik határozták meg, amíg volt rá lehetőségük.
Bóka István már 2011-ben tisztázta, “nem hisz abban, hogy az egykori görög falu területén kulturált szórakoztató negyed működhetne, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják: az éjszakai bulik nem tudnak megmaradni abban a konszolidált formában, amit a város még tudna tolerálni.
– Határozottan az a véleményem, hogy a területnek új funkciót kell kapnia. Hosszútávon csak ez lehet a megoldás. Négy-öt éven belül az épületeket le kell bontani és meglátásom szerint egy lakópark létesítése lenne a legjobb megoldás. Ehhez persze először is az kell, hogy az önkormányzat rendelkezhessen a terület felett, utána pedig nyilván a képviselő testületnek kell eldöntenie, mit kezdjen a város az ingatlannal” – nyilatkozta a városi honlapon megjelent cikkben.
A Bóka István által előirányzott 4-5 éve helyett 12 kellett ahhoz, hogy az önkormányzat teljesen birtokba kerüljön, s így dönteni tudjon a görög falu sorsáról. Ahogy azt korábban többször is megfogalmazták, Karthágónak, illetve a görög falunak pusztulni kell.
Novembernen megpróbáltam néhány fotóval rögzíteni a bontás előtti utolsó pillanatokat.
Hogy mi lesz a görög falu helyén, számomra még nem derült ki igazán.
“A legutóbbi testületi ülésen a képviselők arról döntöttek, hogy a görög falu teljes tulajdonát megszerezve az önkormányzat kezdeményezi a társasház megszüntetését. A cél, hogy egy nagy léptékű közhasználatú park jöjjön létre az ingatlanon. A helyi szabályozási terv szerint a 4 hektáros területen csak 10 százalékos a beépíthetőség. A teljes terület felén közparkot kell létesíteni, de a fennmaradó rész felén is zöldfelületet kell biztosítani a kisvárosias besorolásnak megfelelően. A jelenlegi épületek elbontásával hosszú idő után végre rendeznék a tájidegen területet” – tudósított a város honlapja szeptember végén.
A fentiek alapján bármit el tudok képzelni, de akár annak ellenkezőjét is.
Győrffy Árpád
(Az emlékeimet az Arcanum segítségével frissítettem fel)
Ha érdekesnek találta az írásomat, segítsen azzal, hogy megosztja, ajánlja ismerőseinek is!
Iratkozzon fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Köszönöm a fel-emlékeztetést!
Nagyon szép “saga” a Görögfaluról. A “vöröses narancsot” meg hívhatnánk akár terrakottának is.
igen látványos volt végig néznem! nem törtöm ki, majd még egyszer kétszer megcsodálom a felvételeke! köszönöm, hogy újból gondolt rám!
2023. november 23.