A balatoni turizmus forgalma még az idei nyáron is jelentősen elmaradt a járvány előtti utolsó “egészséges” nyár eredményeitől. Ugyanakkor a szállásdíjak emelkedése mintha a forgalom csökkenésének tükörképe lenne, derül ki a KSH adatai alapján készített számításokból.
Az elmúlt hetekben nagyon biztató összefoglalók, nyilatkozatok jelentek meg arról, hogy a hazai turizmus hatalmas tempóban megkezdte a járvány utáni talpra állást. Mivel nekem néha úgy tűnt, hogy a megjelent számokat akár az Operatív Törzsnél is írhatták, inkább a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által gyűjtött információkból próbáltam megtudni, milyen is volt az idei balatoni nyár az utolsó “békeévhez” képest. S ha már kiszámoltam, megosztom mással is, hátha valakit érdekel.
Az alábbi táblázatban a kereskedelmi szálláshelyek egész országra és a balatoni régióra vonatkozó vendégéjszaka adatai mellett külön is láthatják annak a leglátogatottabb 15 településeknek a nyári forgalmát, amelyről 2019 és 2021 júniusában, júliusában és augusztusában is szolgáltattak nyilvánosságra hozható adatot. Mivel a KSH a korábban magánszálláshelyként ismert egyéb szálláshelyek adatait csak jövő júniusban hozza nyilvánosságra, nem szerepelhetnek az összeállításban. Emiatt egyes települések esetén nagy eltérés lehet a teljes forgalomhoz képest, de a kereskedelmi szálláshelyekről így is képet kaphatunk. A többit mondják el a számok.
A vendégéjszakák száma és azok változása 2019 és 2021 nyarán 15 balatoni településen, valamint országosan és a balatoni régióban a kereskedelmi szálláshelyeken – KSH-Balatontipp
A fentiekből látható, a 2021-es balatoni nyárt kisebb mértékben sújtotta a járvány, mint az ország egészét. Amíg a Balatonnál csak 25 százalékos volt a forgalom elmaradása a két évvel korábbitól, országosan 37 százalékos volt a visszaesés. Eltérő mértékben, de hasonló helyzet figyelhető meg akkor is, ha a belföldi és a külföldi vendégek forgalmát külön nézzük.
A legnagyobb forgalmat bonyolító balatoni városok forgalma az átlaghoz közeli szinten csökkent. Balatonfüred 22, Siófok 23 százalékos veszteséget könyvelhetett el a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött összes vendégéjszak száma alapján a járvány előtti utolsó nyárhoz képest. A jelentős forgalmat bonyolító települések között egyértelműen Hévíz volt a legnagyobb vesztes, ahol az összes vendégéjszaka száma 35 százalékkal maradt el a két évvel korábbitól a kereskedelmi szálláshelyeken. Bár a belföldi forgalom 8 százalékkal emelkedett, ez nem tudta ellensúlyozni a külföldi forgalom 72 százalékos csökkenését.
Kiemelésre érdemes még Zamárdi, ahol most látható igazán, hogy néhány nagy létszámú rendezvény mekkorát dobhat egy település nyári vendégforgalmát. Most persze ennek ellenkezőjét láthatjuk, a 2019-hez képest elszenvedett 51 százalékos veszteséget. A városban a belföldi forgalom 31 százalékos és a külföldi forgalom 77 százalékos csökkenése egyaránt jelzi a rendezvényszervezésben rejlő nagyobb kockázatokat.
A Kilátó utcai szabadstrand Zamárdiban 2021 júliusában – az idei nyár vendégforgalma alapján a város az egyik nagy vesztese volt a járványnak – Fotó: Győrffy Árpád
S ha valami igazán pozitívot akarunk keresni az adatok között, én a tihanyi kereskedelmi szálláshelyeket javasolnám erre. Az átlagosnál jóval kisebb, 11 százalékos visszaesést azzal tudták elérni, hogy 2019-hez képest 76 százalékkal növelték a belföldi forgalmukat, ami jelentősen csökkentette azt a veszteséget, amit a külföldi forgalom 78 százalékos visszaesése okozott.
A nyár egyik újdonsága volt a Kövesd a Mucit! komplex gasztrokert Tihany szomszédságában, Aszófőn a 71-es főút mellett – Fotó: Győrffy Árpád
Összehasonlítottam azt is, hogy egyes településeken hogyan változott az egy éjszakára jutó bruttó szállásdíj összege 2021 augusztusában a 2019-es augusztusi díjakhoz képest. A KSH az egy-egy településre vonatkozó díjakat a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj bevételéből és az adott időszakban eltöltött vendégéjszakák számából számolja ki. Így ebből egyes szálláshelyek árára nem lehet következtetni, de ahhoz jó támpontot ad, hogy két év alatt hogyan mozogtak az árak.
Az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj összegének változása a 2019 és 21 augusztusában a legforgalmasabb 15 balatoni település kereskedelmi szálláshelyein – KSH-Balatontipp
A táblázatban olvasható adatok szerint a települések többségén rendkívüli díjemelések zajlottak 2019 és 2021 között. Ugyanakkor a korábban ismertetett számítási módszer szerint az sem zárható ki, hogy egyes településeken akár egy-egy magasabb vagy alacsonyabb árfekvésű új szálláshely belépése, esetleg megszűnése, vagy meghatározó programok illetve a hozzájuk kapcsolódó szállásforgalom elmaradása is befolyásolhatta a díjak változását.
A címben felállított párhuzam valószínűleg fordítva is igaz. Az árak növekedése elriaszthat egy jelentős vendégkört a Balatontól, amit az is erősíthet, hogy a nekik megfelelőbb alsóbb kategóriákban kevés a jó szálláshely, mert a közpénzből adott építési- felújítási támogatásokkal elsősorban “4-5 csillagos” szintet célozták meg.
Változatlan árak mellett is várható, hogy egyre több olyan személynek is gondot okoz a szükséges fedezet előteremtése, aki eddig rendszeresen a Balatonnál nyaralt. Korábban a Szép kártya bőség olyanokat is nyaralásra ösztönzött, akik szabad forintban esetleg másra költötték volna ugyanazt az összeget, de erre akkor nem volt lehetőségük. Az alszámlák közötti átjárhatóság idei megnyitása csökkentette a szálláshelyre költés kényszerét, ami a forgalom csökkenését hozhatja.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
