A Balaton szinte egy egybefüggő nagy strand, ahol a partközeli vízben csak ott nem szabad fürödni, vagy vízi sporteszközöket használni, ahol ezt a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló rendelet eleve megtiltja, vagy más arra jogosult a konkrét helyre tilalmat rendel el. Persze ezt a szabadságot csak akkor tudjuk kihasználni, ha kijutunk a vízre.
A fürdéssel kapcsolatos jogszabály kimondja, hogy a tó északi és nyugati partjától legfeljebb 500, a déli parttól ezer méterre távolodhatnak el a fürdőzők vízijármű kísérete nélkül.
A fenti határvonalon belül is tilos fürödni
a) hajóútban;
b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
d) kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt zárt vízisí és vízirobogó (jet ski), valamint egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén;
e) egészségre ártalmas vizekben; (A Balatonnál általánosságban ilyen nincs, ha mégis van, akkor azt a hatóság által elrendelt tilalommal jelezni kell.)
f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben; – Figyelem! A Balaton nem része a városok belterületének, így ez a pont itt nem játszik!
Tilos fürödni korlátozott látási viszonyok között, például ködben, vagy sötétben.
Éjszaka csak a vízfelület megvilágított részén szabad a fürdőzés, de ott is csak a mély víz határáig.
Természetesen tilos fürödni ott is, ahol azt arra jogosult szerv által hivatalosan elhelyezett tiltó tábla jelzi. (“A fürdési tilalmat 60×30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell jelölni a tiltott terület hosszát és irányát. A tiltó táblákat a tiltási határon is el kell helyezni.”) A kamuból kirakott tábláknak nem kell bedőlni!
A Balatonon fürdésnek számít a különböző úszó alkalmatosságok – vízibicikli, játékcsónak, egyéb felfújható eszközök – vízen történő használata is. Így ezekre is a fenti szabályok érvényesek – beleértve a parttól való maximális 500, illetve 1000 méteres távolságot.
A matracosokra is vonatkozik az 500, illetve 1000 méteres maximális távolság
♦
Aki tiltott helyen fürdik, szabálysértést követ el. A szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a halászati őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
A helyszíni bírság összege 5-50 ezer forint (ha a szabálysértés elkövetését a személy a helyszínen elismeri), feljelentés esetén 5-150 ezer forint.
Kijelölt fürdőhelyek
A legbiztonságosabban persze a kijelölt fürdőhelyeken fürödhetünk, mert ott az üzemeltetőnek olyan feltételeket is biztosítani, garantálni kell, amik egy fürdésre használt szabad partterületen nem biztos, hogy megvannak.
A kijelölt fürdőhely egyformán lehet fizetős és szabadstrand. A kijelölés maga annyit jelent, hogy ott a működtető – többnyire az adott település önkormányzata – nem csak önként vállalja a feltételek biztosítását, nem maga dönti el, hogy ezek mire terjednek ki, hanem a jogszabályok szerint köteles mindent megadni, amit az adott fürdőhely fogalma, mérete alapján előírtak.
Persze belépődíjat csak hivatalosan kijelölt fürdőhelyeken lehet szedni, de a szabadstrandok lehetnek olyan területek is, amik nincsenek kijelölve fürdésre, egyszerűen csak szabad fürödni a fent ismertetett általános szabályok szerint – és ezt az sem befolyásolja, hogy szinte ugyanazokat a szolgáltatásokat adják itt is, amit egyes fizetős strandokon. A balatoni önkormányzatok viselkedése ebben jelentős eltéréseket mutat.
Innen elérheted a balatoni kiemelt strandok listáját – a balatoni szabadstrandok listáját – a balatoni egyéb strandok listáját
A kijelölt fürdőhelyekkel kapcsolatos legfontosabb üzemeltetői kötelezettségek
A fürdőhelynél a várható legnagyobb vendégszámra vonatkozóan egy főre számítva 10 m2 pihenést szolgáló területet kell biztosítani.
A gépjárművek számára megfelelő nagyságú és kiképzésű parkolóhelyet kell létrehozni.
A sportolásra alkalmas területrészt biztosítani kell úgy, hogy az a vendégek nyugalmát ne zavarja és ne legyen balesetveszélyes.
A pihenő-, sport- és egyéb területet állandóan tisztán és rendben kell tartani. A terület nagyságához és a vendégek számához viszonyítva megfelelő számú, méretű és elhelyezésű hulladékgyűjtő edényről kell gondoskodni – megfelelő ürítéssel
Naponta gondoskodni kell a fürdésre igénybe vett vízfelület, a vízpart tisztán tartásáról. Az építmények helyiségeit naponta, illetve szükség szerint nagyobb gyakorisággal takarítani és fertőtleníteni kell.
Gondoskodni kell megfelelő számú öltözési (vetkőzési) lehetőségről.
A várható legnagyobb vendégszám figyelembevételével nemenként elkülönített, kézmosási lehetőséggel felszerelt, díjmentesen igénybe vehető, a vízparttól 100 m távolságon belül elhelyezett illemhelyet kell létesíteni. (Egy 2016 áprilisában ismertté vált javaslat szerint az illemhelyek használatát csak ott kell díjmentesen biztosítani, ahol belépődíjat szednek.)
Állatot a fürdőhely területére bevinni az engedélyezett őrkutya és a vakvezető kutya kivételével tilos. Tehát nem csak kutyát, aranyhörcsögöt, vietnámi malacot, hattyút, sőt elefántot sem szabad.
A fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni tilos.
1000 főnél nagyobb vendégszám esetén 200 fő/1 db, de mindenhol legkevesebb 4 db zuhanyállást kell biztosítani.
A gondoskodni kell fürdőhely területén megfelelő minőségű ivóvíz ingyenes hozzáférhetőségéről vagy ennek hiányában a folyadékpótlásra alkalmas egyéb lehetőségről.
A fürdőzőket írásos formában (lehetőség szerint hangjelzéssel is) tájékoztatni kell:
a) a víz minőségéről és annak megőrzésével kapcsolatos használati szabályokról,
b) a levegő és a víz aktuális hőmérsékletéről, a víz mélységéről,
c) a fürdő rendeltetésszerű használatával összefüggő kötelezettségekről,
d) a határértéket meghaladó, napi UV sugárzási szint mértékéről, és a védelem nélküli napon tartózkodás ajánlott időtartamáról,
e) egyéb közérdekű információkról.
A fürdőhely üzemeltetője köteles elsősegélynyújtó felszerelést és kötszereket tartani a helyszínen bármikor elérhető helyen, és gondoskodni a felszerelések, gyógy- és kötszerek pótlásáról.
A fürdési idényben 500 főt elérő vagy meghaladó átlagos napi vendéglétszámot meghaladó fürdőhely üzemeltetője köteles
a) a nyitva tartás időtartama alatt biztosítani:
aa) vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet,
ab) 1000 fő/nap átlagos vendégszám esetén elsősegélynyújtó helyet, és legalább egy, mentőtiszti szakképesítéssel rendelkező személy vagy olyan orvos jelenlétét, aki az Országos Mentőszolgálat által szervezett oxyologiai tanfolyamot elvégezte, tanfolyamzáró vizsgát tett, és az előírt gyakorlatokat teljesítette;
b) és az ügyeleti helyet feltűnő jelzéssel a fürdőzők tudomására hozni;
c) üzemeltetési naplót vezetni a vendégforgalom napi adatairól, balesetekről, a vízminőséggel összefüggő változásokról és egyéb rendkívüli eseményekről.
Úszómesterként (mentőőrként) alkalmazni kizárólag azt a személyt lehet, aki a vízi mentésben való jártasságáról érvényes igazolással rendelkezik és egészségügyi alkalmasságát az orvos igazolja.
A mentőőr szolgálati ideje alatt köteles a csónakban vagy a csónak 50 méteres körzetében tartózkodni, olyan helyen, ahonnan a fürdésre kijelölt vízfelület belátható.
Olyan fürdőhelyeken, ahol gyermekek csoportosan vagy tömegesen fordulnak elő, az üzemeltetőnek a gyermekcsoport ott tartózkodási ideje alatt külön mentőőrt kell biztosítani a csoport felügyeletére.
A kijelölt strandok, fürdőhelyek üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat az innen elérhető jogszabály, a 78/2008. számú kormányredelet tartalmazza.
A 500 fős forgalom felett a vízimentő alapvető feltétel
⊗
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság az alábbiakra hívja fel mindenki figyelmét a vízi balesetek, vízbefulladások megelőzése érdekében
• II fokú viharjelzés esetén (percenként 90-szer felvillanó sárga fényjelzés) tilos fürdeni illetve csónakkal (szükséghelyzet esetét kivéve) közlekedni.
• Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.
• Úszni nem tudók, gyengén úszók csak sekély vízben fürdőzzenek.
• Erősödő szélben csónakkal, fürdőeszközzel elsodródók lehetőség szerint maradjanak a csónakban, amíg kisvízre érnek vagy ameddig megérkezik a segítség.
• Elsodródott játékok, matracok után ne ússzanak mélyvízre.
• Fürdés, illetve fürdőeszköz használata előtt ne fogyasszanak nagy mennyiségű alkoholt.
• Ne étkezés után közvetlenül menjenek úszni, fürdeni.
• Ne ugorjanak felhevült testtel a vízbe, valamint kerüljék el a vízijárművekről, fürdőeszközökről (vizibicikli stb.) való hirtelen vízbeugrást.
• Ismeretlen vízterületen óvatosan (a vízzel való fokozatos érintkezéssel) hagyják el a kishajót, csónakot, fürdőeszközt, mérjék a várható veszélyeket (szélerősséget, ebből fakadó sodródást, a meder jellemzőit, a vízmélységet, és a vízhőmérsékletet).
• Csónakban, fürdőeszközön ne aludjanak el.
A Balatonon történt vízbefulladások, vízi balesetek során levonható következtetések
• A tragédiákat szinte minden esetben az emberi felelőtlenség különböző formái, illetve a rendkívüli meleg időjárás során bekövetkező rosszullétek okozzák.
• A vízbefulladások a délutáni órákban történnek, ekkor van a hőmérsékleti csúcspontja a napnak, ennek minden káros hatásával.( hőguta, napszúrás, túlhevülés, stb. ).
• A legtöbb tragédia a strandokon, vagy azok közvetlen közelében történik a parttól kb. 4-500 méterre.
• Az emberi felelőtlenség mögött húzódó okok: vízbiztonság és az úszni tudás hiánya, túlhevülés során vízibicikliről, vízi járműből vagy egyéb fürdőeszközről való hirtelen vízbe ugrás, a nagymértékű alkoholfogyasztás, és a túlzott fizikai igénybevétel.
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság kéri mindazokat, akik a Balatonban fürdenek, a tavon közlekednek, hogy tartsák be a jogszabályokon kívül az alapvető óvatossági szabályokat, a rendkívüli melegben az ÁNTSZ az OMSZ és a Vízirendészet által adott tanácsokat is saját életük, egészségük megóvása érdekében. Figyeljenek embertársaikra, és lehetőség szerint segítsenek minden esetben a bajba jutottaknak.
A viharjelzéssel kapcsolatos előírásokról itt olvashatsz bővebben
Kép és szöveg Győrffy Árpád
♦
Az alábbiakban a teljes jogszabály 2012.10.12-től érvényes szövegét olvashatják – (2019.04.08.)
46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.
(2)1 Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek, továbbá amelynek nem kell rendelkeznie a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy a vízi sporteszközökre előírt típusjóváhagyással.
(3) Nem minősül fürdésnek a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata.
(4) Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.
(5) A kijelölt fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pálya nem jelölhető ki.
2. § (1) Tilos fürdeni:
a) hajóútban;
b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
d)2 kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;
e) egészségre ártalmas vizekben;
f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
i) ahol azt tiltó tábla jelzi.
(2) A fürdési tilalmat 60 X 30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell jelölni a tiltott terület hosszát és irányát. A tiltó táblákat a tiltási határon is el kell helyezni.
3. § (1) Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.
(2) Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentő őrséget kell állítania.
4. §3 (1) A Balatonon – keleti, középső és nyugati medencékre bontva –, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint – a Fertő tavi viharjelző rendszer kivételével – a működtetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.
(2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve az országos sportági szakszövetség versenynaptárban szereplő, hivatásos, amatőr vagy vegyes versenyrendszerében, kizárólag versenyengedéllyel rendelkező versenyzők részvételével rendezett úszóversenyen (bajnokságon) való részvételt, ha azt a vízirendészeti hatóság engedélyezte, mint vízi rendezvényt.
(3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.
(4) Viharjelzés tekintetében a Balaton keleti és középső medencéjét a tihanyi Balatoni Hajózási ZRt. (a továbbiakban: BHZRt.) kompkikötő keleti mólójának, valamint a szántódi BHZRt. kompkikötő keleti mólójának jelzőoszlopait összekötő képzeletbeli egyenes választja el egymástól. A középső és a nyugati medencét a badacsonyi BHZRt. kikötő keleti mólójának, valamint a fonyódi BHZRt. kikötő keleti mólójának jelzőoszlopai között húzott képzeletbeli vonal határolja. A három medencében a várható szélviszonyok figyelembevételével egymástól eltérő viharjelzési fokozatok is elrendelhetők.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a vízirendészeti hatóság engedélyében meghatározza azon fokozott biztonsági előírásokat, amelyek biztosítják viharjelzés vagy meteorológiai veszélyjelzés esetén a résztvevők biztonságát.
5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.
(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
d)4 folyóvizeken és azok mellékágain.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását – jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából – végző szakszemélyzet tevékenységére.
6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10–10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.
(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.
(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.
7. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2)5
1 Az 1. § (2) bekezdése a 40/2005. (IX. 29.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
2 A 2. § (1) bekezdés d) pontja az 50/2012. (X. 11.) BM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
3 A 4. § az 50/2012. (X. 11.) BM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
4 Az 5. § (3) bekezdés d) pontja az 50/2012. (X. 11.) BM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
5 A 7. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 3. § 129. pontja hatályon kívül helyezte.
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)
