A 2. balatoni kompjárat megindításának terve negyedszázad óta lezáratlan kérdés. Korábban Révfülöp-Balatonboglár, majd Fonyód-Badacsony közé tervezték. Márciusban az országgyűlésben is “napirendre” került az ügy.
Kepli Lajos, a Jobbik képviselője március 8-án írásbeli kérdés nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető miniszterhez “Hatékony lesz-e a második komp a Balatonon?” címmel.
A kérdés és az arra adott válasz tartalmi részét teljes terjedelmében közöljük.
“Sok éves terv a Badacsonytomaj és Fonyód között létesítendő második komp a Balatonon. Egy 2012-es híradás szerint a beruházás 2015 tavaszára elkészült volna, de mint látjuk, ez nem valósult meg. Sokunkban azonban kérdések merülnek fel a megvalósítással és főleg az üzemeltetéssel kapcsolatban.
A két település közötti távolság 5,5 km, ami a Tihany-Szántód távolság közel ötszöröse. Ebből is látható, hogy az üzemeltetés jóval költségesebb lenne, mint a meglévő kompok esetében. Vajon egy négy fős család számára megéri-e majd használni a szolgáltatást? Vagy jobban járnak, ha autójukkal Keszthely felé teszik meg a körülbelül 70 km-es utat, ami jó forgalmi körülmények között alig több, mint egy óra.
Tisztelt Miniszter Úr! Tartalmaz-e a megvalósíthatósági tanulmány számításokat arra vonatkozóan, hogy például egy átlagos személygépkocsi és a benne utazó 4 fös család számára mennyibe kerülne az átkelés Fonyód és Badacsonytomaj között? Gazdaságos lenne-e a beruházás, mikorra térülne meg a befektetés? A várhatóan megnövekedő gépjármű forgalom milyen hatással lenne az érintett települések úthálózatára?
Várom érdemi válaszát!“
A Keszthely motoros megérkezik a fonyódi kikötőbe
A kérdésre dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára március 25-én az alábbi választ adta.
“A Fonyód és Badacsonytomaj között létesítendő második balatoni komp megvalósítását a Balaton Fejlesztési Tanács kezdeményezte a térség turizmusának fejlesztése érdekében.
A komp megvalósításának lehetőségét és hatásait 2012-ben Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány vizsgálta. Az elemzés szerint a második komp elkészülte után az északi partra tartók jelentős része az M7-est választaná Fonyódig, és itt kelne át a Balatonon. Az új komp ellenkező irányban is sok vendéget hozna Somogy megyének. A menetidő a szántód-tihanyi komp tíz percével szemben 20-25 perc lenne.
A Badacsony és Fonyód közötti személyhajózási útvonalon a jelenlegi számítások szerint – pontos forgalomszámlálási adatok alapján – évente 100-120 ezer utas közlekedik. A személyforgalom jelentős része az új kompot venné igénybe. Ezzel a forgalommal önfenntartó lehet az új kompjárat, a szállított gépjárművek utáni bevétel pedig hasznot termelne.
Az előzetes becslések szerint a szántódi rév gépjárműforgalmának 20-25 százaléka, évi 70 ezer autó terelődne át az új kompjáratra, és legalább még egyszer ennyi jármű szállítására volna igény. A 60-65 méter hosszú komphajókon 48-50 autónak és az egyéb terheléstől függően 350-500 utasnak lenne hely.
Fontos érv a megtérülés mellett, hogy ma Fonyód és Badacsony között a BAHART legnagyobb utasforgalmú személyhajójárata közlekedik, tehát jelentős az utazási igény. A várható gépjárműforgalom nem eredményezne a jelenleginél lényegesen nagyobb terhelést, mivel az autók többsége komp nélkül is a településeken halad át. A forgalomnövekedés legfeljebb néhány százalékot tehet ki, a nyári hétvégekre prognosztizált napi 600-700 gépjármű többlet elenyésző Fonyód belvárosának 14 ezres és Badacsonytomaj 8 ezres forgalmához képest. Az áthajózással megnyíló új útvonal miatt néhány más településen viszont csökkenhet is a közutak igénybevétele.
A megvalósíthatósági tanulmány számításai szerint az átkelés költsége egy négyfős család részére nem jelentősen több, mint a két kikötő közötti távolságra becsült körbeutazás költsége autópályadíj nélkül. A kalkuláció nem tartalmazza azokat a nem forintosított előnyöket, amelyek az utazási idő, a kockázatok és a környezeti terhelés csökkentéséből adódnak. A projekt nemzetgazdasági szintű társadalmi-gazdasági haszna 10,84 milliárd forintra becsülhető, amely tartalmazza az utazási idő, zaj, légszennyezés, baleset, jármű üzemköltség csökkenéséből származó számszerűsített előnyöket.
A jelenleg rendelkezésre álló elemzések alapján a Fonyód-Badacsony kompjárat megvalósítása nemzetgazdasági szempontból indokolt, a beruházás a térség közlekedésének, turisztikai életének és társadalmi mobilitásának a fejlődéséhez is hozzájárul.
Kérem, hogy válaszomat szíveskedjen elfogadni.”
A főszezonban van amikor két ilyen katamarán is munkába áll, hogy a déli partról Badacsonyba borozni, kirándulni indulókat átszállítsa. A jövőben ezek az utasok a komp gazdaságosságát alapoznák meg
A képviselőhöz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy egy ilyen jelentős beruházás megindítása előtt mindenképpen tisztázni kell a térségben élők és ide kötődők előtt, mire számíthatunk a terv megvalósulása esetén. És azt is tudnunk kell, hogy számíthatunk-e garantált megvalósulásra abból a kétmilliárd forintból, amit a kormány novemberi balatoni csomagjában uniós forrásokból erre a célra előirányozott. Ezért január 19-én közérdekű adatokra irányuló igényként arra kértem a Bahart vezérigazgatóját, hogy adja ki az államtitkári válaszban is szereplő megvalósíthatósági tanulmányt, és válaszoljon arra is, ki, mikor, milyen kiválasztással, mennyiért készítette azt.
Kérésemre semmilyen válasz nem érkezett, ezért február 18-án keresetet nyújtottam be az ügyben illetékes kaposvári járásbíróságra, hogy kötelezze a társaságot a kért adatok kiadására.
A bíróság március 3-án a kereset pontosítására szólított fel. Miután ezt megtettem, végzéssel elutasította a keresetemet, mert a pontosítást papíron, postai levélben tettem, miközben a pert eredetileg elektronikus úton kezdeményeztem. Az indoklás szerint a papírra való áttérésre csak bírói engedéllyel lett volna lehetőségem.
Az ügyet természetesen folytatom, ehhez igyekszem kitanulni a bírósági ügyintézéshez szükséges megfelelő viselkedést.
Egyébként fogalmam sincs arról, miért van szükség ügyben ilyen titkolózásra, az érintett emberek lekezelésére, miért nem ismerhetem meg én és a Balatontippen keresztül miért nem ismerhetik meg a régióban élők, a Balaton iránt érdeklődők, a Balatont szeretők ilyen kerülőút nélkül a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát.
Nem értem, miért nem tudhatjuk meg, hogy milyen terhekkel, milyen előnyökkel járna a Badacsony-Fonyód között tervezett komp elindítása, működtetése. Milyen és mennyibe kerülő közlekedési átalakításokra lenne szükség a megvalósításához a közös pénzünkből, aminek számtalan jó helye lenne máshol is. Miért nem tudhatjuk meg, okozna-e, s ha igen milyen környezeti terheket, vagy akár károkat, ezekkel is számolva mennyire lenne hasznos és gazdaságos a működése akkor, amikor éppen ezen a szakaszon az idén négyről kettőre csökkentették az áprilisi és októberi hajójáratok számát.
Jó lenne már most tudni azt is, mennyire tekinthetjük esetleg eleve ablakon kidobott pénznek a megvalósításra előirányzott összeget. Hisz a illetékesek korábbi becslései szerint a szükséges kiadások ennek legalább négyszeresére rúgnának.
A válaszok elmaradása számomra azt jelzi, hogy valami nem stimmel az ügyben.
Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
Igy is zsúfolt a kikötő! A levegőt meg illik szennyezni mert még! Még több autót mert még! Ami jó azt el kell !! Ba…….i !!!!!!!!