Balatonföldvár – Volt strand, nincs strand, vagy mégis? – Barba-trükkök az új kikötővel – 2020.12.12.

Barbapapa is megirigyelhetné azt a kreativitást, ahogy a balatonföldvári Nyugati strand elé vitorláskikötőt terveznek. Miközben az eddig használt partszakasz túlnyomórészét elzárják a fürdőzők elől, azt ígérik, a strand ugyanúgy megmarad. Az üggyel kapcsolatos dokumentumok alapján nem zárható ki ez a lehetőség sem, de a sok elvarratlan szál, tisztázatlan kérdés és a nem eléggé megnyugtatóan rögzített vállalások miatt akár többen is vesztesen kerülhetnek ki az ügyből.

Figyelem, ez egy 2020.12.12-én készített írás! Az aktualitása miatt érdemes újraolvasni.
A balatonföldvári Nyugati strandon tervezett kikötő megépítésének terve egy igazi “végtelen történetnek” mondható. Az előző széria még az ezredforduló után indult, majd hét évvel ezelőtt azzal zárult, hogy az önkormányzat 10 milliós “bánatpénzt” fizetve szerződést bontott a kikötőépítést tervező ingatlanos céggel.

Az újabb sorozat epizódjai éppen egy évvel ezelőtt kezdődtek, amikor 2019. november 5-én a képviselő-testület elfogadta az alábbi határozatot: “Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az előterjesztés mellékletét képező tervezet szerint együttműködési szándékát fejezi ki a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program Balatoni e-kikötő fejlesztési konstrukció keretében meghirdetett, a kikötő létesítését célzó projekt megvalósítása érdekében.”

Az együttműködési szándékról szóló határozat elfogadása előtt Andorka Miklós képviselő sérelmezte, hogy nem kérték ki előzetesen a lakosság véleményét. Miért nem ismerhették meg előzetesen a pályázat tartalmát? – kérdezte. “ami eddig is kifogásként merült fel a városvezetés munkájával kapcsolatban, hogy a döntésekből kihagyták a lakosságot. Ez most megismétlődni látszik, annak ellenére, hogy a kikötő létesítéssel kapcsolatban korábban is ellenállás volt a lakosság részéről. A pályázat benyújtási határideje december 15-e, így lehetőség lenne a lakosság tájékoztatására a nyilatkozat kiadása előtt” – fogalmazott.

– Azt, hogy ki hogyan értékeli az önkormányzat munkáját, hozzáállását, a polgárok a három héttel ezelőtti választás alkalmával kinyilvánították – reagált erre Holovits Huba polgármester.

Nem csak a tavaly novemberi határozatban és az előterjesztésben, a kérdés vitájában sem szerepelt, hogy kivel is akarnak együttműködni. Akkor még az elhallgatásnak talán oka lehetett, hogy az ügyet azóta bonyolító Deák Sándor Imre csak öt nappal a határozat megszületése előtt lett tagja és egyik ügyvezetője az érintett cégnek, a Balabo Kft-nek. A cégiratokba pedig csak két héttel a határozat elfogadása után került be a vállalkozással való viszonya. A hárommilliós tőkéjű Balabo Kft. akkor már öt éve hajó és csónak javítással foglalkozott több más mellett. Az idén májusban a “saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” tevékenységet jelölték meg főtevékenységként.
Deák Sándorról, a Pizza Forté egyik alapítójáról és tulajdonosáról a Balabo honlapján tudhatjuk meg, hogy a gyerekkori emlékek mellett felesége köti a településhez. “Szandra szülei egyébként tősgyökeres földváriak, a Csutak család ismert helyi kereskedőcsalád, akiket a déli parton nem nagyon kell bemutatni senkinek” – olvasható az oldalon.

A kikötő ügye 2020. január 29-én került újra a képviselő-testület elé, amikor az önkormányzat az általános jellegű együttműködési szándék kinyilvánítása mellé konkrét tulajdonosi nyilatkozatot is adott a még mindig névtelen pályázónak, hogy az központi támogatásért indulhasson. Holovits Huba többek között az alábbiakat írta előterjesztésében:
“…az önkormányzati tulajdonú területből mindösszesen 2 db 1.5×3 m nagyságú terület érintett a mólók kapcsolatánál. Az e-kikötö működtetéséhez ezen túl parti létesítményként nyilvános vizesblokkok, valamint irodahelyiség és szolgáltatóegység biztosítása szükséges. Mérlegelve a fejlesztési cél fontosságát, egyúttal átgondolva a lakossági elvárásokat, felmerül annak lehetősége, hogy akár ingyenessé válhasson a Nyugati strand használata, és ezzel egy időben plázsos strand kialakítására kerüljön sor. A belépődíjmentességből adódó költségvetési bevétel kiesést, és a gyermekbarát strand kialakítás költségét ellensúlyozhatja az e-kikötő létesítéssel teremtett érték. Így összességében Balatonföldvár számára kedvezőbb feltételek alakulnának ki mind a helyi lakosok, mind az idelátogató turisták számára.”

A városi honlapon megjelent tudósítás szerint a polgármester ekkor határozta meg azt is, hogy melyik lesz az a pillanat, amikor szerinte a testülettel komolyan meg kell vitatni az ügyet: “A polgármester a korábbiakhoz hasonlóan most is türelmet kért az e-kikötő ügyében. Azt javasolta: várjuk meg, hogy a benyújtott pályázat egyáltalán a támogatott projektek közé kerüljön. Ezt követően vizsgáljuk meg a tervdokumentációt, majd várjuk meg az engedélyezési eljárás során a szakhatóságok – kiemelten a környezetvédelmi hatóság – állásfoglalását, és ezek birtokában vitassuk meg az ügyet.”  Ez eddig be is jött, amiben a polgármesternek külön is segített a járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése.

Április 3-án mi is megírtuk meg, hogy a Balabo Kft. 897 millió forintot nyert a “Balatonföldvár Nyugati Kishajó Kikötő létesítményeinek kiépítésére” a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy programjának “Balatoni e-kikötő fejlesztés” című pályázatán.
Ugyanezen a napon adták közre a földvári önkormányzat honlapján is, hogy “A Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta azt a beruházói pályázatot, ami a Nyugati strand előtti vízterületen e-kikötő építését tartalmazza. A koronavírus járvány megszűnése után önkormányzatunk várakozása szerint a fejlesztés nagymértékben hozzájárul a balatoni turizmus és ezen belül városunk gazdasági életének fellendüléséhez.”

Innen aztán rendesen felhúzták a vitorlákat, illetve “gázt adtak” a hajómotoroknak. Még aznap szakértői becslést kértek arról, hogy mennyi bérleti díjat kérhetnének azért, ha a Nyugati strandon 309 négyzetméter területet 15 évre használatba adnának. Négy nappal később Holovits Huba polgármester pályázatot írt ki “E-kikötő létesítéséhez mólószár kapcsolat és parti kiszolgáló épület (szolgáltatóegység, irodahelyiség, vizesblokk) kialakítására, valamint meghatározott maximális időtartamon át tartó kizárólagos használatára”. Mindezt a veszélyhelyzet miatt kapott jogon a képviselő-testület nélkül, annak nevében eljárva.

A kiírás szerint a nyertesnek 3 db 3 négyzetméteres területen kell “mólószárkapcsolatot” kialakítani, és egy 300 négyzetméteres területen meg kell építeni kiszolgáló épületet a kikötőhöz – így jön ki a 309 négyzetméter. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a 300 m2 alapterületű szolgáltatóegység felépítmény értékének egyeznie kell a szakértő által 15 évre megállapított 93 millió 204 ezer forintos használati díjjal. A felhívás szerint a pályázat nyilvános, azon bárki elindulhat, aki elnyerte Kisfaludy program korábban említett 897 milliós támogatását. A felhívásra napokon belül meg is érkezett a minden feltételnek pontosan megfelelő egyetlen lehetséges induló, a Balabo Kft. pályázata.

A polgármester – továbbra is a képviselő-testület hatáskörében eljárva – április 23-án határozatban nyertesnek nyilvánította a Balabot. Majd május 8-án egy újabb határozattal jóváhagyta a Balaboval kötendő építési koncessziós szerződést, egyben megbízta magát a szerződés aláírásával – továbbra is a képviselő-testület nevében eljárva.

A város honlapja a szerződés aláírásáról május 18-án számolt be. Ekkor ígérték, hogy “Amint a járványügyi helyzet lehetőséget biztosít (feloldásra kerül a veszélyhelyzet)a beruházó az önkormányzattal közösen lakossági tájékoztató fórumot tart az e-kikötő projektről”. A “lakossági tájékoztató fórumra” mindeddig nem került sor.

A Balaboval között szerződés többek között rögzíti, hogy az átadásra szánt négy ingatlanrész közterületről megközelíthető a szerződés aláírásának napjától a lejárat napjáig. A Balabo Kft. azokat teljes használati idő alatt jogszerűen és zavartalan körülmények között kizárólagosan használhatja. Magyarul megalkották az ingatlanos csodát. Amíg máshol egy ilyen létesítménynél vagyonokat költenek a parti terület megszerzésére, itt a jelképes méretű pontok kijelölésével megoldották a kérdést. 

Az épület műszaki követelményei között kimondták, hogy az abban lévő, megfelelő számú férfi, női zuhanyzót, WC blokkot, akadálymentes WC-t oly módon kell kialakítani, hogy “a nem hajóhelyet használók számára is szabadon megközelíthetőek és használhatóak, azaz a közforgalom számára nyilvánosak legyenek”.
Rögzítették azt is, hogy “a Balabo Kft. az épület kialakításának megkezdésére akkor válik jogosulttá, amikor mind a kikötő, mind a parti kiszolgáló épület vonatkozásában az építési engedély véglegessé válik”.

A szerződés szerint a mólószárakhoz kapcsolódó három 3-3 négyzetméteres és az épület alatti 300 négyzetméteres ingatlanrész 15 évre szóló használati díját nettó 96 millió forintban határozzák meg. Ebből a 300 négyzetméteres területrész díja nettó 93 millió 204 ezer forint. Itt emlékeztetnek a Balabo korábbi pályázati vállalására, hogy a 300 négyzetméteres területre megépítésre kerülő “parti kiszolgáló épület, szolgáltatóegység felépítmény értéke ezzel az értékkel azonos lesz, tehát várhatóan nettó 93 millió 204 ezer forint összeget tesz majd ki”.

A szerződés rögzíti azt is, hogy “a Balabo Kft. a jelen Építési Koncessziós Szerződés alapján ténylegesen nem fizet használati díjat az Önkormányzat részére, mivel a használati díj ellenértékét az Önkormányzat tulajdonába kerülő Épület képezi.”

A fentiek szerint az önkormányzat a mai értéken 96 millió forintos használati jogért a gyakorlatban 15 év múlva kap egy olyan, a korának megfelelően elavult, elkopott épületet, ami most újan elvileg 93 millió 204 ezer forintot ér. Az egyszerű halandó arra gondolhat, hogy így hatalmas veszteség éri az önkormányzatot. No erre találták ki azt, hogy az önkormányzat már újan tulajdonába kapja a parti kiszolgáló épületet, amiért “ellenszolgáltatása a felépítmény kizárólagos hasznosítási jogának 15 éves időtartamra történő átengedése”. Remélem, értik! Én nem.

A szerződés szerint az önkormányzat vizsgálhatja, hogy az épület megfelel-e az előírt műszaki követelményeknek. Olyan lehetőség azonban nincs benne, hogy az önkormányzat az épület valós értékének nagyságát is vizsgálhatná, vitathatná. Sőt a szerződésben külön is rögzítették, hogy “a Felek kifejezetten kizárják a jelen Szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadásának jogát”, és rögzítették azt is, “hogy jelen szerződés a használati idő alatt rendes felmondással nem szüntethető meg”. Így egy esetlegesen megújuló városvezetés nem lesz könnyű helyzetben, ha úgy gondolja, hogy valami nincs rendben a megállapodással.

A történet legújabb epizódja, ami a cikkünk apropóját is adta, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal december 3-ai közleménye szerint november 27-én előzetes vizsgálati eljárás indult a kikötő engedélyezésére. A közlemény információt ad arról, kik kapcsolódhatnak be érintettként az eljárásba, és akár le is tölthetők az engedélyezéshez beadott anyagok.

A kormányhivatalnak benyújtott dokumentumok szerint, a tervezett objektum két mólószáras kialakítású, medencés kikötő lesz. A nyugati mólószár teljes hossza 311 méter, a keletié 225 méter. Mivel a mólószárak enyhén keleti irányba hajlanak, a mólóvégek visszatörnek, a kikötő csak 262 méter távolságra nyúlik be a Balatonba.
A mólószárakon a járható térbeton szélessége 3 méter. A két móló belső oldalán és a középen lévő úszómóló mellett 63 darab 5×15 méteres, és 112 darab 4×11 méteres hajóhelyet alakítanak ki. A kikötőmedence vízfelülete 23.100 négyzetméteres, a kikötőmedence és a kőművek területe együtt 28.730 négyzetméter lesz. A kikötőmedencében a vízmélység – a Balaton szintjétől függően – 1,8-2,1 méter között várható.

Bár a strand partvédőművéből a szerződés szerint csak a 3 db 3 négyzetméteres terület tartozna a Balabohoz, a kormányhivatalnak beadott anyag szerint a mólók közötti 143 méteres szakaszon 4 méter szélességben, 40 centiméter magasságban rábetonoznak, hogy az előírásoknak megfelelő magasságú legyen.
Az anyag szerint a két kőmóló külső oldalán a parthoz való csatlakozásnál strandolást szolgáló fövenyes területeket alakítanak ki. A keleti plázs 900, a nyugati plázs 2.700 négyzetméteres lesz.

Mint írják, a “tervezett kikötői mólószárak a nagyközönség számára is nyitottak lesznek, amelyen pihenőhelyek és napvitorlás beülők kerülnek kialakításra… A fix mólószárak nyíltvízi, azaz külső (nagyközönség számára nyitott) oldalán a strandüzemeltető elhelyezhet kiemelhető lépcsőket, melyek a mélyebb vízbe való közvetlen bejutást, és a mólók külső területén további strandi funkciót biztosíthat. Ez azonban a strandüzemeltetési kérdés, melyet a strandüzemeltetőnek kell megvizsgálnia. A kikötő üzemeltetése szempontjából ennek elvi akadálya nincsen” – fogalmaznak. A korábban már említett cikkből az is kiderül, hogy a mólókat hosszában két részre osztják. A hajókat üvegfal választja el a sétáló közönségtől. És horgászni is lehet.

Egy kikötő létrehozásánál rendkívül kritikus feltétel a megfelelő számú parkolóhely biztosítása, Balatonföldváron pedig különösen kemény probléma. Az érintettek szerint nem lesz gond, mert kikötőt használóknak a mintegy 300 méterre lévő egykori Fesztivál Hotel, ma üdülőház keleti oldalán lévő 80 férőhelyes parkolóban ígért 70 helyet a terület két tulajdonosa, a Kobó-ker Kft. és a DCS INVEST Zrt. Az utóbbi cég tulajdonosa a cikkben már említett “Szandra”, Deák-Csutak Alexandra, Deák Sándor felesége. Mint a nyilatkozatban írják, “a Balatonföldvár, Rákóczi Ferenc utca 32-40. D épület 1. pontja alapján a 4700 m2 alapterületű parkoló 1567/4/D/1. HRSZ számú ingatlan tulajdonosa hozzájárulok, hogy a Balabo Kft. a Balatonföldvár Ny-i strand területére tervezett kikötőépítés után az üzemeltetése során az ingatlan jelenleg meglévő parkolóiból 70 db-ot használjon a hajótulajdonosok gépjárműveinek tárolása céljából”.

Eredetileg a fenti kép helyén egy, a szálló épületétől keletre található parkolót mutattunk. Közben érintettek jelezték, hogy a bejárat előtti parkolóra vonatkozik a fenti nyilatkozat. A további szöveget viszont változatlanul tudtuk hagyni: A Google Earth fenti fotóját mintha pont a nyilatkozathoz készítették volna illusztrációnak, mert éppen tíz autó látszik rajta, így az elígért 70 szabad. De a képről tudni kell, hogy 2019 júniusában készült, amikor még a Fesztivál Üdülőház használói közül kevesebben járnak a Balatonra. A főszezonban ennél sokkal nagyobb a forgalom, amit az épület előtti parkoló és az itt maradó tíz hely biztosan nem tud kiszolgálni. Félniük valószínűleg ennek ellenére sem kell, mert a tulajdonosi nyilatkozat világosan rögzíti az ígéret időtartamát és okát: “Jelen nyilatkozatom visszavonásig érvényes és a folyamatban lévő környezetvédelmi és vízjogi engedélyezési eljárásokhoz került kiadásra”.

A környezetvédelmi hatósághoz beadott anyagban az ingatlan helyrajzi száma a nyilatkozatban lévő 1567/4/D/1 helyett következetesen 1567/4/C/1-ként szerepel. Persze nem valószínű, hogy a D vagy C különbözősége, illetve egyáltalán az számítana bármit is, hogy milyen ingatlan használati jogáról mondtak le a sima eljárás érdekében. Talán még az sem érdekes, hogy néhol a terület Balatonfüred 1567/4/C/1 hrsz-ú ingatlanként szerepel – legfeljebb majd átúsznak a kocsikból.

A parkolásnál is nagyobb kérdés a fürdési lehetőség megmaradása. A képviselő-testület január végi ülésének anyaga már számol egy “plázsos strand kialakításával”, az önkormányzat honlapján május 18-án megjelent tájékoztató pedig a kikötőépítőktől átvett képi illusztráción nagy betűkkel közli, hogy “A Nyugati strand területe megmarad”.

Mint az ingatlanmegosztási vázrajzon korábban mutattuk, a strand szárazföldi területe valóban csak az új épülethez szükséges 300 négyzetméteres területtel csökken, de közben egy a strand számára alapvető szomszédos terület, a Balaton vízfelülete túlnyomó részben megszűnik a strandról fürödni akarok számára, mert azt a kikötő foglalja el.
Az engedélyezési anyag szerint a strand elvett partszakaszát pótolnák a két homokos plázzsal és a mólókról való fürdési lehetőséggel. Mint írták, a kikötő üzemeltetése szempontjából nincs elvi akadálya a kikötő melletti strandolásnak. Kérdés, hogy az érintett hatóságok is így gondolják-e. Például az ÁNTSZ ad-e fürdőhely kijelölést egy kikötő széleire, ha ott nem biztosítható a jogszabályi előírás: “a fürdőhely területének határától a vízfelületen minden irányban 100–100 m kiterjedésű, a vízparton pedig – az igénybe vett területen kívül – legalább 10 m szélességű védőterületet kell kijelölni”.

A hivatalos fürdőhely kijelölés alapvetően az önkormányzatnak lenne fontos, hogy a még kihordási idejében lévő, együttesen 200 millió forintnyi pályázati támogatást vissza ne vonják tőle, ha nem biztosítja hivatalosan a strand folyamatos működését. A terület ÁNTSZ-kijelölés nélkül szabadstrandként még működhetne, de ekkor is kérdés, hogy a plázsokról vagy a mólókról való strandolás hogyan illeszthető össze a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló belügyminiszteri rendelettel, ami kimondja, “Tilos fürdeni:… d) kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében”.
Természetesen a rendeletet is lehet módosítani, esetleg a vízirendőrség is szemet hunyhat a szabály megsértése felett, de ezek esélye pillanatnyilag biztosra nem jósolható.

A Balabo látványvideója a Nyugati Kikötőről

A fentieken kívül sok más kérdés is felmerül a fejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati lépések alapján. Nem tiszta, hogy egy több mint másfél milliárd forintba kerülő – félig a mi pénzünkből épülő -, évente várhatóan százmillió fölötti bevételt hozó kikötő alapvető létrehozási és működési feltételeinek biztosításánál miért csak 309 négyzetméter igénybevételével és miért csak ennyi pénzzel számolnak.
A mólók végén bérelt 3-3 négyzetméter legfeljebb ahhoz elég, hogy onnan néhányan integessenek a régi strand után sóvárgóknak. Egy kikötő normális működéséhez valódi terület kell, amit jó, ha az finanszíroz, aki a kikötő hasznát is beszedi.

Természetesen a móló szabad bejárhatóságában és a strandolási lehetőség biztosításában megtestesülő értéket is tekinthetjük a “használati díj” egy részének. Ebben az esetben már elfogadhatóbb lenne, hogy a kikötő tulajdonosa csak jelképes területrészek után fizet. De a fentieket csak akkor tekinthetnénk ellenértéknek, ha ezek biztosítását a szerződés rögzítené a Balabo vállalt kötelezettségei között.

Nem világos az sem, hogy a  díjat miért egy bemondásra azonos értékben elkészített épülettel kell kifizetni. És nem világos az sem, hogy a díjnak miért csak egy 15 év alatt jelentősen amortizálódott értéke jut végül az önkormányzathoz. Ezen az sem változtat, ha a tulajdont már most átírják, hisz a valós használati lehetőség csak 15 év múlva lesz a városé. Ez legfeljebb akkor vinne közelebb a jó megoldáshoz, ha a használó a 15 év alatt bérleti díjként fizetné a közben bekövetkező értékcsökkenést.

Végül nem hagyhatunk ki egy rövidebb távra szóló problémát sem, mert sokak számára érdekes lehet. Az elérhető dokumentumok szerint nincs szerződésben rögzítve, mi lesz az építkezés ideje alatt, biztosítják-e, s ha igen hogyan, a strandolási lehetőséget.

A lehetséges jövő

Zárásként a fenti kérdésekre is építve néhány lehetséges jövőképet szeretnék felvázolni a mai helyzetből kiindulva

1. A kikötő gyönyörűen megvalósul, és a plázsokról, mólókról való fürdést sem fogják tiltani, mert közben elérik a jogszabály módosítását, vagy egyszerűen szemet huny a vízirendőrség.

Ebben az esetben hatalmas tömegeket fog vonzani az ingyenes és különleges fürdési, sétálási lehetőség. Ráadásul egy, szinte 24 órás lehetőséget kapunk minderre, mert a kivilágított területen akár éjjel is lehet fürdeni, sétálni.
Ha ez bejön, igazán csak a megfelelő üzletek, vendéglátóhelyek hiánya, szűkössége, és az eddiginél is sokkal nagyobb parkolási káosz okoz majd problémát. Mindez hatványozottan jelentkezne, ha a 70 parkolóhelyről szóló ígérvényt közben visszavonják a közvetlen cél teljesülése, a környezetvédelmi eljárás lezárulása után.

2. A kikötő gyönyörűen megvalósul, de a kikötő működtetője jogszabályra, a balesetveszélyre és az ebből adódó saját felelősségére hivatkozva nem engedélyezi a mólóról való fürdést, a plázsokat pedig exkluzív helyként csak a saját vendégeinek biztosítja. A fentiek egyik alváltozataként a bérlők anyagi biztonságára hivatkozva a sétálókat is kizárja a mólókról. (Mint korábban írtam, az ezekkel kapcsolatos előzetes ígéretek nem kerültek be kötelezettségként az önkormányzattal kötött szerződésbe, így hosszú távon annyira biztosak, mint a szólás-mondásban szereplő kutya vacsorája. A móló teljes lezárása talán kizárható, mert akkor megemelkedhet a mederhasználati díj.)

A fentiek bekövetkezése esetén a köznép számára megszűnik a fürdési lehetőség a kikötő területén. Mivel a “Nyugati strand megmarad”, napozni továbbra is lehet. Azok a környéken élők, nyaralók, akik itt akartak volna fürödni, mehetnek a Kvassay sétányra, esetleg a Fesztivál Üdülőház elé – ha végre elbontják a kerítést a szabályozási tervekben fürdésre használható zöldterületként, partisétányként jelzett sáv végén. Pozitívumként írhatjuk, hogy a környéken kisebb lesz a parkolási káosz.

3. A kikötő gyönyörűen megvalósul, de a kikötő működtetője a jogi előírásokat komolyan véve, senkinek sem engedélyezi a fürdést. A plázsok fürdés nélküli koktélozó helyként működnének a hajóhelyek bérlőinek, a mólókon pedig bárki sétálhatna.

Ebben az esetben még inkább szabadstranddá válna a Kvassay sétány, ahol egy idő után megjelennének a mobilvécék és mobil- vagy csak szezonra telepített büfék. Ez valószínűleg sokaknak tetszene, de felszámolná azt az elegáns hangulatot, ami a település múlt század eleji alapításától részben továbböröklődött. Rövidebben szólva, remény se lenne arra, hogy a Kvassayból valaha is Tagore sétány lesz.

4. Végül azt a megoldást se hagyjuk ki, hogy elvetik a kikötő megépítését, a strand maradna az eddigi formában.

Ennek a variációnak igazán csak akkor lenne értelme, ha végre komolyan fejlesztenék a strandot, ha valós lépések történnének egy színvonalas fürdő kialakításáért. Annyi változásra ebben az esetben is számítani kell, hogy az ingatlan egy, még nem tisztázott méretű részén egy kerékpáros szolgáltatóközpontot alakítanak ki. Ehhez Holovits Huba polgármester szintén a veszélyhelyzet idején adta meg a hozzájárulást a Magyar Kerékpáros Szövetségnek egy április 27-én a képviselő-testület nevében hozott határozatban.

Több olvasónk vélemény alapján a 3. jövőképnek egy olyan változata is elképzelhető, amiben a stranddá alakuló Kvassay sétánytól is fokozatosan elfordulnak a fürdőzők, mert a kikötő iszapcsapdaként működő keleti mólója miatt fokozatosan feltöltődik a sétány előtti terület.

Most még talán van lehetőség a választásra, a feltételek átgondolására, tisztázására, hogy a folytatásban kevesebb meglepetésben, pofonban legyen része mindenkinek.

Győrffy Árpád

Útóirat: A fentieket a fellelhető dokumentumok alapján írtam. Természetesen szívesen közzéteszem az érintettek esetleges nyilatkozatait is. Szívesen tudósítanék az ígért lakossági fórumról is. A járvány miatti korlátozások alatt például élő Facebook vagy Youtube közvetítéssel lehetne megtartani. Mindkét megoldás lehetőséget adna kérdezésre, vitára is.

Folytatás

Balatonföldvár – A Miniszterelnökség vizsgálatot indít a kikötőépítés ügyében – 2021.04.13.

Balatonföldvár – Szabaddá tették az utat a Nyugati strand vízére tervezett kikötő előtt – 2021.01.18.

•

Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)