Aki nem akar lemaradni egy kellemes balatoni nyaralásról, az jó lesz, ha belehúz, mert az évszázad vége felé megkezdődhet a tó kiszáradása.
A jóslattal Varga György az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízrajzi referense örveztette meg a hallatóságot a Balatoni Integrációs Kft. víz világnapi konferenciáján.
A címzetes egyetemi docens bevezetőjében történeti visszatekintést adott a Balaton színtjének változásairól. Bendefy László 1960-as években készített történeti becslései alapján mutatta be, hogy az elmúlt háromezer éves időszakban volt olyan időszak, amikor a tó szintjének természetes változása a 10 métert is elérte. A siófoki Sió-zsilip 1863-as működésbe lépése óta alig tízedére csökkent a változások mértéke.
Bendefy László becslései az 1960-as évekből
Annyi azonban az utóbbi időszakban is kiderült, hogy a zsilip – ha néha korlátozottan is – alkalmas a felső szint szabályozására, a vízfelesleg leengedésére, de ha nincs megfelelő utánpótlás, az alsó szintet csak a természet alakítja.
Ezt erősítette meg Varga György előadásának a jövővel foglalkozó része is, amiben egy januárban lezárult kutatás, az ALADIN-Climate – modellszimuláció eredményei alapján beszélt arról, hogy az évszázad hátralévő részében várható trendekre. Az időjárás alakulásánál “közepesen pesszimista módon” számolnak. A modellben azt feltételezik, hogy a korábbi 30 éves szakasszal összevetve a következő két 30 éves periódust, éves átlagban nem lesz nagy változás a csapadék mennyiségében, de éven belül nagy átrendeződés lesz. Különösen az évszázad utolsó részében a nyári időszakban – július és augusztus között – 30 százalékot meghaladó átlagos csapadékcsökkenés, ugyanakkor október és december között ezt a mértéket megközelítő, helyenként elérő növekedés várható.
Varga György szerint éves átlagban nem lesz nagy változás a csapadék mennyiségében, de éven belül nagy átrendeződés lesz
Ezek a változások összességében a Balaton vízháztartásában a bevételi oldal csökkenését, a kiadási oldal növekedését valószínűsítik. Tehát kisebb lesz a Balatonba befolyó vizek mennyisége, miközben megnövekszik a párolgási veszteség. Ez a kettős negatív hatás az évszázad utolsó harmadában alapvetően megváltoztathatja a tó hidrológiai képét.
Egyre gyakrabban fordulnak elő lefolyástalan időszakok, sőt a 21. század utolsó évtizedeiben a Balaton gyakorlatilag lefolyástalan tóvá változhat, miközben a víz minősége is romolhat.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy a lefolyástalanná válás az negatív időjárási hatások változatlansága esetén egyet jelent a fokozatos kiszáradás megindulásával.
Varga György hangsúlyozta, hogy a modellszimuláció eredményeinek vizsgálatával nem lehet megfelelően megalapozott kijelentéseket tenni. A bizonytalanságok korrekt módon csak több modellkísérlet segítségével írhatók le. Két modell alkalmazása már jó kiindulási alapot nyújt a bizonytalanságok alapfokú számszerűsítésére. Ezért a jövőbeli változások értelmezéséhez mindenképpen szükséges legalább még egy alkalmasan megválasztott modellkísérlet eredményeinek vizsgálata.
Nem nyugtalanításként írjuk, hogy Varga György nem először jelentkezett ilyen jóslatokkal. Négy évvel ezelőtt egy osztrák intézet Balatonra kiterjedő modellezése alapján is az évszázad második felére jósolta a lefolyástalan állapot kialakulását.
A Balaton kiszáradásától korábban is sokan féltek. Köztük Demjén Rózsi is, aki 40 évvel ezelőtt énekelte az alábbi dalt.
Az idei nyáron biztosan nem kell tartani a tó kiszáradásától, mert pillanatnyilag a kelleténél is több víz van benne. Ezt csak részben magyarázza az a vízszint szabályozási próbaüzem, amiről Varga György is említést tett előadásában. Mint mondta, február 11. óta “hatályos”, hogy novembertől áprilisig 115 centiméter, májustól októberig pedig 120 centiméter a felső szabályozási szint a Balatonnál.
Pillanatnyilag maximális kapacitással engedik le a Balatont a Sión
A siófoki Sió-zsilipnél látható tájékoztató tábla szerint vízszintben is jobban teljesítünk. Még a próbaüzemben megszabott 115 centiméteres felső szintet is 14 centiméterrel túlteljesítették a vízügyi vezetők
Jelenleg még ilyen szép a balatoni kilátás Alsóörs felé Siófokról
A konferencián szó volt a Sió-zsilip tervezett felújításáról és a bakonyi karsztvizek szintjének jelentős, egyes helyeken komoly veszélyekkel járó megemelkedéséről. Ezekről a kérdésekről majd külön írásunkban olvashat.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
