Tizenhét stációból álló kálváriát építenek a Badacsony keleti oldalát borító, fokozottan védett besorolású erdőbe, jelentős részben Natura2000-es területen. Valószínűleg sok fa is áldozatul esik a munkának, aminek részleteit az illetékes kormányhivatal titokban tartja.
Július közepén adták közre hirdetményben a Veszprém Megyei Kormányhivatal oldalán, hogy a hivatal természetvédelmi
főosztályán “a BTTF Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. által benyújtott kérelem alapján a Badacsony Szakrális projekt-Kálvária út létesítése, a védett természeti terület jellegének megváltoztatása tárgyában természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás indult”.
Mivel szerettünk volna többet tudni az ügyről, augusztus 24-én közérdekű adatigényléssel kerestük meg az illetékes osztályvezetőt, Horváth Lászlót, hogy tájékoztasson az érintett eljáráshoz benyújtott kérelem, illetve az ahhoz kapcsolódó mellékletek internetes elérhetőségéről. Amennyiben erre nincs lehetőség, azt kértük, hogy a fentieket közérdekű adatként küldje meg elektronikus formában.
A választ a törvényben 15 napban maximált határidő helyett egy hónap után kaptuk meg Takács Szabolcs kormánymegbízott és Wiborny József főosztályvezető aláírásával. A válaszhoz mellékelték csatolták Brájer Éva Mária “Badacsony Szakrális projekt- Kálvária út létesítésének természetvédelmi hatósági engedély kérelme” tárgyú levelét.
Ebben az alábbiak olvashatók:
“Társaságunk, a BTTF Nonprofit Zrt. a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. leányvállalataként több turisztikai célú fejlesztést tervez Badacsony térségében. Ennek első eleme a Badacsony Szakrális projekt, amelynek első üteme a tárgyban is szereplő Kálvária út létesítése, amely 17 stációból áll, a badacsonytomaji temető ravatalozójától indul el és a Klastrom kút mellett a valamikori Pálos kolostor feltételezett helyéig tart.
A csatolt tervek alapján kérjük Önöket hogy a Kálvária út létesítésére a természetvédelmi hatósági engedélyt megadni szíveskedjenek. Az engedélyt – annak megadása esetén-öt év (5 év) időtartamra kérjük megadni.
A tervezett kivitelezés során a fokozottan védett erdő területen a kivitelezési munkákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kérésének megfelelően a madarak fészkelési időszakán kívül kívánjuk elvégeztetni. Az Önkormányzati tulajdonú Felső-kolónia területén a kivitelezési munkák egy részét, korlátozott mértékben, de a vegetációs időszakban is végezni szeretnénk. (Információink szerint az érintett területnek az önkormányzaton kívül más tulajdonosai is vannak – gyá.)
A tervek munkatársaink, Jankovics Tibor építészmérnök és Rácz Tamásné Páldy Eszter kert és tájépítész tervező irányításával készültek.”
Valószínűsíthetően innen, a felső temető mellől, nem a korábban bejelentett Szent Imre-templomtól indul majd az erdőben haladó kálvária – Fotó: Győrffy Árpád
Közérdekű adatigénylésünk természetesen kiterjedt a levélben említett tervekre is. De ezekkel kapcsolatban Takács Szabolcs és Wiborny József azt közölte velünk: “A kérelem melléklete a dokumentáció megalkotóinak szellemi jogvédelem alatt álló szellemi terméke. Az alkotók nem járultak hozzá szellemi termékük nyilvánosságra hozatalához. Erre tekintettel a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 10. §-a és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (2) bekezdésének h) pontja alapján az erre irányuló közérdekű adatigénylést elutasítom.”
A kormányhivatal vezetői szerint normális dolog, hogy nem tudhatjuk, merre megy az út – Fotó: Győrffy Árpád
Ha valaki nem értené a fentieket: titkos terv alapján építik a 17 stációs kálváriát a fokozottan védett badacsonyi erdőbe. Mivel úgy gondoljuk, hogy itt azért még nem tartunk, az Információs Hatóságnál folytatjuk a részletek kiderítést. Igaz, mire eredményre jutunk, a természet átalakításról várhatóan már csak múlt időben beszélhetünk.
A kormányhivatal eljárása persze nem egyedi, legfeljebb a megoldás különleges. Néhány hete az Ambrus Tibor polgármester vezetésével működő csopaki önkormányzattól, illetve a dr. Szántód Anita jegyző irányításával dolgozó hivataltól kértünk ki a Kerekedi-öböl fölötti terület tervezett beépítésével kapcsolatos anyagokat. Olyan előterjesztéseket, illetve azok mellékleteit, amiknek a jogszabályok szerint kérés nélkül is elérhetőnek kellene lenni az önkormányzat honlapján.
Középen az érintett terület, aminek beépítését a csopaki képviselő-testület támogathatónak tartotta volna, ha egy hatóság nem lép közbe. Háttérben a védett Kerekedi-öböl – Fotó: Győrffy Árpád
Csopakon is úgy gondolták, nem kell mindent az emberek orrára kötni, mert az érintett területről készített beépítési tanulmánynak csak a mellékletét postázták, a mintegy 50 oldalas szöveges részt leválasztották róla. Gyakorlatilag meghamisítottak egy közérdekű adatot. Ott legalább a tervezőknek eszükbe sem jutott, hogy a kormányhivataléhoz hasonló eljáráshoz nevüket adják.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Az építőanyag szállító teherautók, munkagépek hol közlekednek majd? Turista ösvényen? Lábujjhegyen, kibocsátás mentesen, súlykorlátozva és egyetlen benyúló ágat sem kell levágni, hogy széltében elférjenek?
Miért 17 stáció? Az általános szám a 12, 14. Miért nem elég ennyi? A 15. mi lesz? Öt csillagos hotel, a 16. mi lesz? Stadion? a 17. mi lesz? Pszichiátriai klinika?…
45 év óta, mióta elkészült a tájrendezési terv, egyetlen tájidegen növényfaj eltávolítása, gyérítése sem történt, nem értem ezt a zöld nyivákolást. Ez volt Magyarország második modern kori tájrendezési terve természetvédelmi területen. Érdemi természetvédelem nem történt, sem itt sem Tihanyban. (Az volt az első terv) Ott a külső tó rehabilitáción túl csak pusztítás történt. Az egykori tervező felelősségével mondom.
A sors fintora, hogy a Klastromkútnál is kitáblázott “Az Erdő Fohásza” és “A Vizek Fohásza” utolsó sorai “Ne bánts!” és “Vigyázz reám!”
Ha durván vágnak bele az erdőbe – márpedig nem egy erdő központú tanösvény készül! (és a költségek, meg a tematika alapján feltételezek egyes s mást), akkor félek, nem az erdő szelleméből visznek majd magukkal a büféturisták, hanem a civilizáció szennye nyomul be a telepített kegytertületre.
A pilisben és példás kialakítással Pozsony felett is létezik sportolás-kikapcsolódás céljából motoristák elől elzárt, összefüggő/átmenő műúthálózat. -A pilis csendes útjain mérsékelt forgalmat tapasztalok, de akik ezeket járják a természetet akarják megtapasztalni és látnivalók mentén tervezik a járást-tekerést.
Tisztelt Marik Anikó!
A hozzászólása szerint Ön pontosan ismeri a terveket. Ossza meg velünk is!
A kolostor nyomait egyébként nem találták meg.
Üdvözlettel: Győrffy Árpád
Azt gondolom, a Kálvária építés nem hasonlítható össze a szálloda,az apartman gettó,és a hajókikötő építéssel. Bárcsak minden beruházó ilyen körültekintően dolgozna. Egy kálvária kizárólag gyalogos forgalomnak biztosít helyet. Nekem úgy tünik, a korábbi szerzetesi jelenléthez szabva az útvonalat, egy korábbi szakrális jelenléthez kapcsolódik. Azt gondolom ez a beruházás értéket teremt, és harmonikusan illeszkedik a környezetébe.
Isten áldása kísérje a Kálvária építőket.
Természetpusztítás nem történik, ha a természetpusztító hatóság nem lép közbe.