Sok balatoni szállásadó, vendéglős és más turisztikai vállalkozó egy hét óta levegő után kapod a SZÉP kártya megszüntetéséről tett bejelentések miatt, mások nem tartanak komolyabb változásoktól.
Az ötletelést személyesen a miniszterelnök indította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara március 10-én tartott fórumán.
– Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük. Ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben – jelentette ki Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint. Mint kiderült, a készpénzesítés nem csak az Unió által vitatott módon működő étkezési utalványokra vonatkozik, hanem a magyar turizmus utóbbi évtizedeinek talán egyetlen igazán sikeres támogató eszközére, a SZÉP kártyára is.
A kétszázezer éjszakás forgalmunk közel felét a belföldi vendégek adják. A fizetéseknél több mint tíz-tizenöt százalék SZÉP kártyával zajlik – mondta Vászolyi Judit a Danubius lánchoz tartozó füredi Annabella és a Marina Hotel igazgatója. Számukra különösen fontossá vált a SZÉP kártya amióta előlegfizetésre is lehet használni.
– A múlt évben is nagyon jelentős volt az így fizetett összeg, az idén pedig már dupla annyit teljesítettek ezzel. Talán könnyebben is utalnak a kártyáról, mintha konkrét pénzt kellene küldeni, és persze benne van az is, hogy tavaly sokan nem abban az időszakban kaptak helyet, amikor szerettek volna.
A füredi Annabellában is sok vendég fizeti a számlát, vagy az összeg egy részét SZÉP kártyával
Az igazgató szerint a SZÉP kártyát használók többsége a privát beszélgetésekben és a vendégkérdőíveken azt állítja, hogy ha a jövőben nem lenne a kártya, akkor nem utaznának, mert lenne más helye is a pénznek. Az esetleges megszüntetés miatt kieső bevétel nagyobb lenne a SZÉP kártyák értékénél, mert azokat a vendégeket is elveszthetik, akik a kártyával csak a számla egy részét fizetik. Így akár a forgalmunk 19-20 százalékának is búcúst mondhatnának, ami hatalmas érvágás lenne, mert ezzel elveszthetnénk azt a kis profitot is, amiből most fejleszteni lehet – mondta Vászolyi Judit.
Tóth Gábor, a révfülöpi Tóth Vendéglő vezetője nem ennyire borulátó.
– A dolgozónak kedvezőbb lehet, ha szabadon felhasználható pénzben kapná meg azt, amit eddig kártyán adtak neki. Egy ilyen változás a szálláshelyeket biztosan rosszul érintené, mert ott többen költik majd másra a pénzt, de talán a vendéglőknél nem így lesz. Nekünk eddig a forgalom mintegy 10-20 százalékát adta a SZÉP kártyás fizetés. Abban bízom, hogy akkor is idejönnek hozzám ebédelni, vacsorázni, ha az érintettek a jövőben pénzbe jutnak hozzá ehhez az összeghez.
Huszár Zoltánné, az örvényesi Huszár vendéglő vezetője nem ennyire optimista.
– A mi forgalmunknak mintegy 20-25 százalékát teszi ki a SZÉP kártyás fizetés. Amennyiben ezt az összeget a mostani vendégeink szabadon felhasználható pénzben kapnák, sokan közülük nem nálunk költenék el, mert biztos lenne más, talán fontosabbnak tűnő helye is. Attól tartok, hogy a SZÉP kártyás forgalmunk több mint felétől elbúcsúzhatnánk, amire mindenképpen reagálnunk kellene valahogy. Mivel a húsvéttól mindenszentekig tartó nyitva tartásunkon nem lenne jó változtatni, ezért év közben kellene alkalmazkodnunk a kisebb forgalomhoz. Akár még a létszám csökkentésével is számolnunk kell ilyen helyzetben. De bízom benne, hogy megjön az illetékesek józan esze, és megtartják a jelenlegi rendszert.
Az örvényesi Huszár vendéglőben jelentős forgalomkieséssel számolnak a kártya megszűnése esetén
Huba Marianna, a tapolcai Hotel Pelion igazgatója is a bizakodóbbak táborához tartozik.
– Nálunk a szálloda teljes forgalmának 7-8 százaléka származott SZÉP kártyás fizetésből. A város talán túl messze van a fővárostól ahhoz, hogy az érintettek nagyobb csoportja válassza szállodánkat. Nem tartanám szerencsésnek a kártya esetleges megszűnését, de igazán nem számítok arra, hogy emiatt jelentősen csökkenne a forgalmuk.
A siófoki Hotel Azurban az év eddigi szakaszában 10 százalékot tett ki a SZÉP kártyával fizetett forgalom, ami az egyéni vendégek 30 százalékának költését jelenti, tudtuk meg Sternocky Balázs értékesítési igazgatótól.
– Ha megszűnne a kártya, tartunk attól, hogy ennek a pénznek egy részét nem szállásra, vendéglátásra költenék, vagy ha mégis, akkor esetleg külföldi nyaralásra. Persze arra nincs válaszunk, hogy mennyire érintene ez bennünket, de mindenképpen azt tartanánk szerencsésnek, hogy ez a rendszer fennmaradjon a jövőben is.
A siófoki Hotel Azurban is 10 százalékos részt tesz ki a kártyás fizetés
A zalakarosi Aphrodite és Venus Hotel vendégeinek is több mint tíz százaléka SZÉP kártyával fizeti ki számláját, vagy annak egy részét. Dr. Virágné dr. Németh Eszter értékesítési igazgató szerint náluk is, de az ország más szállodáiban is a SZÉP kártyának nagyon fontos szerepe volt a belföldi turizmus erősítésében.
– Nagyon sajnálnánk, ha megszűnne és nem biztosítanának más megoldást helyette, mert a most ebből származó forgalmunk egy része várhatóan elveszne.
Molnár Ferenc, a füredi Balaton Étterem vezetője nagyon szerencsétlen lépésnek tartaná a SZÉP kártya megszüntetését.
– Egy ilyen lépés egyik napról a másikra akár 20-30 százalékos forgalomcsökkenést eredményezhetne. Hisz őszintén látni kell, hogy sokan azért jönnek étterembe, mert itt tudják elkölteni ezt a pénzt. Ha készpénzben kapnák, bizonyára másra fordítanák, mert mindenkinek van gondja elég. Nekünk ennek a kiesésnek a pótlására, korrigálására nincs semmilyen eszközünk. Lehet persze megint mondani, hogy majd kitoljuk az elő- és utószezont, de már jó pár éve kiderült, hogy nem működnek az ilyen elképzelések. Valószínűleg jelentősen lecsökkenne a nyári forgalom, kevesebb ember jönne majd hozzánk vacsorázni a strandolás után. Ez viszont azt jelentené, hogy kevesebb dolgozóra lenne szükségem, és persze kevesebbnek tudnék fizetni. Igazán nem is értem, hogyan jött ez az ötlet, amikor korábban egyértelműen a SZÉP kártya, illetve az üdülési csekk húzta ki a válságból a turizmust, és ennek köszönhetően nőtt meg a belföldi turizmus. Ha jól tudom, Németországban adókedvezményt biztosítanak a belföldön nyaralóknak, hogy ezzel támogassák a hazai gazdaságot. Nálunk ezt eddig a SZÉP kártya megoldotta. Most előfordulhat, hogy azok a korábbi kártyatulajdonosok, akiknek egyébként tellene az üdülésre, majd külföldön költik el ugyanazt a pénzt, amit eddig a hazai szolgáltatóknál használtak fel. Kinek lenne ez jó?!
A füredi Balaton étteremben azzal számolnak, hogy a kártya megszüntetése olyan fogalomcsökkenést hozhat, ami miatt kevesebb dolgozót tudnak foglalkoztatni
A Balatontourist által üzemeltetett kempingekben a múlt évben a szolgáltatások 13 százalékát fizették SZÉP kártyával, de a forgalom negyedére-ötödére tehető az a rész, amiben legalább részben használták a kártyát. A kártya esetleges megszüntetése esetén ezt mind a rizikós körbe sorolnák, mert kártya hiányában lehet, hogy nem pótolnák ki az egyébként is pénzzel fizetett részt sem, mondta Székely Ferenc általános ügyvezető helyettes.
– A konkrét kiesést persze nehéz megjósolni, de elképzelhetőnek tartom, hogy a belföldi forgalmunknak akár a felét is elveszíthetnénk miatta. A vendégeink persze imádják a Balatont, de ha ugyanezt az összeget napi szükségletek finanszírozására is fordíthatják, akkor nagy esély van rá, hogy nem a nyaralás lesz az első helyen a döntésnél. Hisz ez valójában egy kényszeren alapuló döntés. De az állam nagyon jól tette, hogy ilyen kedvezményes lehetősséggel kényszeríti a dolgozókat a rekreációra, pihenésre. A másik ilyen szempont, hogy ezt belföldön tegye, mert ezzel a saját gazdaságunkat segítjük, aminek haszna szintén itthon marad. Ez egy olyan kényszer, ami mindenkit köt egy kicsit, ugyanakkor előnyös is minden szereplő számára. Ha ez megszűnik, akkor várható, hogy az eddig a hazai turizmust élénkítő pénz egy részéből külföldi nyaralásokat finanszíroznak majd.
Székely Ferenc szerint
a SZÉP kártya esetleges megszüntetés nem csak az érintett vállalkozókat érintené hátrányosan. A kieső idegenforgalmi adó miatt csökkenne a települések bevétele, sőt azzal is számolni kell, hogy az üdülési csekk és a SZÉP kártya segítségével kifehérített vendégforgalom és munkaerő foglalkoztatás egy része megint visszakerülhet a fekete zónába,
figyelmeztet Székely Ferenc, aki a többi szakemberrel együtt abban bízik, hogy az illetékesek megfelelően végiggondolják az ügyet a végső döntés előtt.
A Balatontourist Füredi Füred kempingje a vízről – amit eddig itt költöttek el, annak egy része akár külföldre is kerülhet
Talán nem nekrológ a SZÉP kártyáról
A SZÉP kártyát megalapozó üdülési csekk 1998. január 1-én indult. Az akkori rendszer kimondottan a turizmus támogatására és a rekreáció kikényszerítésére épült. A munkáltatóknak kétszeres összegben kellett csekket vásárolni a dolgozóknak, hogy fele után a teljes járulékmentességet érvényesíteni tudják. Egyik fő szorgalmazója az akkor még létező Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke, Katona Béla már az indulásnál úgy vélte, hogy problémát okoz a túlságosan alacsonyan, 10 ezer forintban korlátozott járulékmentes összeg és a költségvetésben erre elkülönített keret.
Az első Orbán-kormány idején is csak 20 ezer forintra emelték a kedvezményes keretet, és maradt a kötelezően megvásárolandó nem támogatott rész.
Az üdülési csekkrendszer igazán sikeres korszaka 2003-ban kezdődött, amikor Pál Béla turisztikai államtitkársága idején eltörölték a nem támogatott részre vonatkozó vásárlási kötelezettséget, az adó és járulékmentesen igénybe vehető rész felső határát pedig 20 ezerről 50 ezer forintra emelték. Ettől kezdve már igazán megérte a dolgozóknak és a munkáltatóknak is a csekk vásárlása.
Az üdülési csekknek köszönhetően hatalmas növekedés indult a belföldi turizmusban. Persze ennek egy része csak a korábbi fekete forgalom kifehéredése miatt következett be, de jelentős volt a valódi növekedés is. A csekkel gerjesztett plusz forgalom különösen hatalmas segítséget jelentett a turisztikai szolgáltatóknak a 2008-as gazdasági válság után, amikor a sok esetben jelentős kamatterhekkel kínlódó szállásadók így jutottak több bevételhez.
A rendszeren tovább javított a 2. Orbán-kormány által bevezetett SZÉP kártya rendszer, ami negyedére-ötödére csökkentette a szolgáltatókat terhelő működtetési kiadásokat. Igaz, közben tovább emelték a Bajnai-kormány által a kártyára visszarakott járulékterhet, de még így is lehet vele spórolni a normál bér terheihez képest.
A kereskedelmi szálláshelyek tavalyi 368 milliárd forintos bruttó árbevételének 4,6 százaléka, 17 milliárd forint származott SZÉP kártyából. A kártyás fizetés 6,1 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. S ez még akkor is szép eredmény, ha tudjuk, hogy 5 évvel korábban éppen kétszer ekkora volt az üdülési csekkel fizetett szolgáltatások értéke.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
