A balatoni nyár 2020-as slágerét még nem ismerjük, de az már ma biztosra jósolható, hogy az egyik legnagyobb botrány a szúnyogok miatt várható. A feltételezésre az ad alapot, hogy a jelek szerint gyakorlatilag készületlenül ér majd bennünket a levegőből végzett kémiai szúnyogirtás megszűnése.
A Balatonnál a hetvenes évek elején vezették be a központilag szervezett szúnyogirtást, 1976-tól repülőgéppel végzik a munka meghatározó rését. Az 1980-as évek közepéig csak kémiai anyagokat, vegyi mérgeket használtak a pusztításhoz, ami a kezelt területeken jelentős károkat okozott az élővilág más egyedeiben is. (A szúnyogirtásnál használt szerek jellemzőiről részletesebben ide kattintva lehet olvasni.)
Az 1980-as évek közepétől a vegyszerekkel párhuzamosan olyan biológiai szereket is használnak, amelyek csak a szúnyogok lárváit pusztítják el, így az élővilág más részére ártalmatlanok. Ezt azonban hatékonyan csak akkor lehet használni, ha megfelelő eszközzel pont akkor és pont oda szórják, ahol éppen a lárvafejlődés zajlik. A légi irtás mellett bevett módszer a szerek földi kijuttatása permetezéssel, vagy meleg köd képzésével. Sőt néha ez az igazán megfelelő, például a lombos területek alatti vízfelületek biológiai kezelésénél. Ugyanakkor látni kell, hogy ehhez sokkal több önálló eszközre és persze emberre van szükség.
Biológiai szerrel permetezni induló helikopter a 90-es évek közepén Alsóörs mellett – Fotó: Győrffy Árpád
A Balatoni Szövetség 1992-ben kapcsolódott be a balatoni szúnyogirtásba, mivel a költségeket 1991-ig finanszírozó illetékes tárca 92-től csak a pénz felét adta. A parti településeken 1992-ben született meg az a nagy elhatározás is, hogy a természet védelme érdekében fokozatosan leépítik a vegyszeres szúnyogirtást, a tisztán biológiai módszerre térnek át. Az elmúlt 27 évben ez nem sikerült, sőt néha a párhuzamos szerhasználat is döcögős volt. Hol pénz nem volt időben, hol a közbeszerzési eljárás csúszott valamiért, hol az éppen még téli álmukat alvó hatóságok nem adták ki időben az engedélyt a repülésre, permetezésre. Így aztán a nyarat többnyire szépen kifejlett szúnyogokkal nyitottuk. Igaz, lehetőségként még mindig maradt a repülőgépes szőnyegbombázás a rovarok idegrendszerére ható méreggel.
Ennek a repülőgépes vegyszeres odacsapásnak a lehetősége szűnt most meg egyik pillanatról a másikra azzal, hogy beszólt Brüsszel, nem pusztíthatjuk tovább felelőtlenül a környezetünket. (Egy évvel később kiderült, hogy ez így inkább csak a megszokott brüsszelezés volt. A valódi ok akkor az volt, hogy nem kértek engedélyt a szer légi használatára.)
– Az Európai Unió a továbbiakban megtiltotta a foszfortartalmú szerek használatát. Így jövőre nem lesz olyan szer, amivel levegőből kémiai irtást lehetne folytatni, azt csak földről lehet végezni. Ez egy komoly technikai probléma lesz a következő évben. Nagy kérdés, hogy a földről hogyan lehet ezt az önkormányzatoknál megoldani – jelentette be a Balatoni Szövetség múlt heti közgyűlésén Sárközi Árpád, a szövetség részéről az üggyel foglalkozó szakértő.
Sárközi Árpád a Balatoni Szövetség közgyűlésén – Fotó: Győrffy Árpád
Mint elmondta, tavaly a Balatonnál három légi biológiai irtás volt és négy légi kémiai. Ezekből egy biológiait és egy kémiait az önkormányzatok finanszíroztak, a többit az országos munkát végző Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).
Az önkormányzatok egy az idén tartalékban tartott irtást át tudnak vinni a következő évre, mert az ősszel nem volt szükség rá. A szakértő szerint a megfelelő időben való kezdésre lehetőséget ad, hogy érvényes közbeszerzési engedélyük van a következő két évre, sőt ezt további kettőre meg is tudják hosszabbítani. További feltételként megfelelő szakértői anyaggal rendelkeznek a várható tenyészőhelyekről is. Még hozzátette, az OKF a következő három évre már nem rendelt kémiai irtást.
Az ülésen elnöklő korábbi elnök, Balassa Balázs azzal zárta le a tájékoztatót, hogy a Balatoni Szövetség a szúnyogirtás kapcsán is bizonyította hosszú távú gondolkodását. Azon nem sopánkodni kell, hogy nem engedik a jövőben a légi kémiai irtást, hanem kommunikálni kell. Folyamatosan tudatosítani kell az emberekben azt, hogy ez a jövő. Amennyire lehet, próbáljuk a biológiai gyérítést erősíteni. A földi kémiai gyérítéssel kapcsolatban bizonyára sokan jelezni fogják a kellemetlenségeket. De tudomásul kell venni, hogy ez a jövő, ezzel kell együtt élnünk. S amennyiben csökkenteni szeretnénk a szúnyogcsípések számát, akkor mindenkinek be kell állni a sorba, és ezt tudomásul kell venni – mondta a leköszönő elnök.
A Balatontippen most megtesszük, amire Balassa Balázs szólított bennünket is, “kommunikáljuk” a helyzetet.
Ahogy az előbb olvashatták, tavaly a Balatonnál három légi biológiai és négy légi kémiai irtás volt. Ezek közül azt a három légi kémiai irtást azonnal el is felejthetjük, amit az OKF végeztetett el. Hisz mint Sárközi Árpádtól tudjuk, az OKF a következő három évre már nem rendelt kémiai irtást.
Az OKF 2018-ban 400 ezer hektárt kezelt légi kémiai módszerrel, 300 ezret pedig földi kémiai módszerrel. A légi permetezés kiesésével a hasonló eredményhez több mint duplájára kellene növelni a földi kémiai módszerrel végzett kezeléseket. Ehhez megfelelő mennyiségű permetező gépre és emberre van szükség. Miközben még a 2018-as szint fenntartása is kérdéses, a Balatonhoz abból sem jutott mindig. Mint Sárközi Árpádtól tudjuk, az OKF az idei évben a Balatonnál egyáltalán nem végzett földi kémiai akciót, mert a Dunán és a Tiszán levonuló kettős árhullám lefoglalta az általuk rendelt földi kapacitásokat.
Akcióban egy vérszívó – a jövő nyáron a szokottnál is több lehet belőlük – Fotó: Győrffy Árpád
A fentiek alapján talán nem tűnik túlzónak az a várakozás, hogy a szúnyogok a korábbiaknál is több problémát fognak okozni a Balatonnál nyaralóknak, élőknek. S a csípésekkel járó kellemetlen érzés mellett ma már arra is gondolnunk kell, hogy egyre nagyobb az esélye a szúnyogok által terjesztett fertőzéseknek. És ennek kapcsán egyre többen lesznek, lehetnek, olyanok, akik ha tehetik, szúnyogmentes övezetet keresnek a nyaralásukhoz, de legalább is kerülni fogják azokat a helyeket, ahol a megszokottnál több szúnyogra számíthatnak. Talán mondani se kell, hogy ezt nagyon megérezheti a régió idegenforgalma.
Hogy mit kellene még azelőtt megtenni, mielőtt hólyagosra csípnek bennünket?! Csak néhány ötlet, amit mindenki folytathat:
Az önkormányzatoknak mielőbb ki kell sajtolni az OKF-ből, mire számíthatnak tőle, hogy a további lépésekről dönthessenek.
A környezetvédelmi hatóságokat rá kellene venni, gondolják végig a védett területen való biológiai szerhasználattal kapcsolatos álláspontjukat.
Adatbázist kellene építeni a szúnyogvészhelyzetben hadra fogható szakembergárdáról, eszközparkról.
Ki kellene dolgozni, térképre kellene vinni a permetezőgépek, ködképzőjárművek legoptimálisabb útvonalát a településeken.
Végig kell gondolni, milyen lehetőség van a lakosság bevonására a lárvák irtásánál.
Végül, de nem utolsó sorban: az önkormányzatoknak anyagilag fel kell készülni arra, hogy az eddiginél több pénzre lehet szükség a biológiai védekezéshez.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
