Rossz hőmérő, vagy egy másik Balaton hőmérsékleti adatairól beszélhetett a vízügyi szóvivő, amikor az augusztusi algásodás egyik okaként a szerinte szokatlanul meleg idei vízhőmérsékletet jelölte meg.
Szeptember elején írtunk arról, hogy nem tisztázott hátterű algainvázió veszélyeztette a balatoni főszezont. Mint akkor olvashatták, a fürdőzők augusztus második felében szerzett tapasztalatait Vörös Lajos professzor, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet kutatója mérési adatokkal is alátámasztotta. Mint akkor elmondta, augusztus 26-án az elmúlt tíz évben tapasztalt algabiomassza csúcsok két és félszeresét, literenként 100 mikrogramm a-klorofill koncentrációt mértek a Keszthelyi-öbölben.
Lehetséges okként a Kis-Balaton tározórendszerben zajló, információ hiány miatt előttük ismeretlen biokémiai folyamatokat jelölte meg. Ezt támasztja alá az az adatsoruk is, ami szerint a Zalán illetve Kis-Balatonon át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is.
Eredeti cikkünk készítésekor az algásodással kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Kis-Balaton működéséért felelő Országos Vízügy Főigazgatóság szóvivőjét, Siklós Gabriellát is. – Ön a nyár folyamán többször nyilatkozott arról, hogy a korábbi intézkedéseknek köszönhetően kiváló a Balaton vízminősége. Mivel magyarázzák, hogy a tó nyugati részén, mostanra gyakorlatilag Keszthelytől Örvényesig bezöldült a víz, miközben a tó hőmérséklete nem volt különösen magas? – kérdeztük tőle szeptember 2-án.
A kérdésre választ, reagálást azóta sem kaptunk, de az algásodás okairól közben a szóvivő röviden nyilatkozott az ATV-nek.
“Három olyan dolog van, ami esetleg szóba jöhet, Az egyik a vízhőmérséklet, ugye ez most már biztos, hogy az augusztus 20 utáni vízhőmérséklet még eléggé mélyen is a vízben két-három fokkal is magasabb volt, mint – nem mint az átlag, hanem a meleg nyarakon szokott” – mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője – olvasható és hallható is a tévé internetes oldalán.
Ha féloldalas párbeszéddel is, de a szóvivő állításait igyekszünk szembesíteni a tényekkel, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósásgtól közérdekű adatként kikértük a tihanyi révnél 2,3 méter mélységben elhelyezkedő hőmérő adatait öt évre visszamenőleg. A 2015, 2016, 2017, 2018 és 2019 augusztusában naponta mért adatokat az alábbi grafikonon mutatjuk be.
Mint az ábrán látható, valótlan az állítás a 2-3 fokos magasabb hőmérsékletről, azt legfeljebb a tavalyi adatokról lehet elmondani, amikor az ideinek felét sem érte el az algásodás mértéke. Ráadásul az algák kifejlődése szempontjából legalább annyira fontos augusztus eleji, közepi időszakban nemcsak 2018-ban, hanem 2016-ban és 2017-ben is melegebb volt a Balaton vize, mint az idén.
Ha az algásodás okainak megismeréséhez nem is jutottunk közelebb, annyiból eredményes volt a szóvivő kijelentése, hogy egy időre ismét elterelte a figyelmet a Kis-Balaton működésével kapcsolatos kérdésekről.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Az új, veszélyes algásodás okai: a 100 cm-re kialakított Balaton vízszintjének fölemelése és a hajózás, új nagy kikötők kiszolgálására 130 cm- és a fölötti tartása. A lefolyás nélküli tó szűrő szerepét betöltő nádas és árterület beépítése, pl. most 1 hektáron Ábrahámhegynél a magasan védett Balatonrendesi öbölben, nádpusztítás Akalinál, stb. Az áramlási viszonyok megváltoztatása, pl. balatonfenyvesi óriás-kikötő mólói. A jetskik és a még nagyobb elektromos motorcsónakok keringése/iszapkavarása. A Sió-csatorna kibővítése, állandó jelleggel hajózhatóvá tétele, idegen hajók felúsztatása, a balatoni hajók ki-bejárkálása, (a lenti beszámoló szerint), mind, mind a fertőzés előidézői.
A 120 cm-es vízszintet ideiglenes, kísérleti jelleggel öt évre hagyta jóvá a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya(2019. február 6). A tiltakozó szakértők előtte már leírták, hogy bekövetkezik a Balaton romlása, pl. eddig nem érintett területekről bemosódnak szerves és egyéb anyagok károsíthatják.
Ezt foglalta össze a Magyar Nemzetben Istvánovics Vera, az egyik legjobb Balaton-szakértő, aki 15 éve az MTA Balaton-ülésén többek között figyelmeztetett az idegen vizekről a tóra behurcolt hajók veszélyére. A ’20-as években így hozták be a kecskeköröm-kagylót, amely máig kiirthatatlan, mondta akkor.
https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/algacsucs-7315673/
A hívatalos bejelentésen alapuló másik beszámoló viszont már a végleges(!) 120 cm-es vízszint és még több nagy hajó rendszeresítéséről, a Sió-csatornak kibővítésének költségeiről szól. Ezek a nagy hajók felkavarják az iszapot, amelybe, ugye, lerakódnak az algaspórák,a veszélyes baktériumok, amelej jövőre majd újra felélednek. (lmf). Évekkel ezelőtt azért mérsékelték a Keszthelyi öböl kotrását, mert veszélyesnek ítélték az iszap mozgatását.
https://www.hirbalaton.hu/tobb-mint-20-milliard-forint-jut-a-balaton-viz-es-partvedelmet-szolgalo-kutatasokra-fejlesztesekre-mti/
Kérdés: mi lesz a meggondolatlan befektetésekkel,parti apartmanokkal, egészében a turizmussal, ha pl. 2020-ban a vízminőség miatt “be kell zárni” a Balatont?