Ha úgy látjuk, hogy magunk is tudunk segíteni egy jégbeszakadt embernek, először akkor is telefonáljunk a tűzoltóknak, tanácsolják az érintett szakemberek.
Más balatoni tűzoltóságokhoz hasonlóan a siófoki egység is elvégezte a szokásos jégrőlmentési gyakorlatát kedden a siófoki Aranyparton. A munkába bekapcsolódtak a helyi rendőrök és a mentők is.
A balesetet két arra járó rendőr vette észre, akik azonnal hívták a tűzoltókat, s amíg tűzoltók kiérkeztek, a partról próbáltak lelket önteni a hideget egyre nehezebben viselő emberbe.
A tűzoltók néhány percen belül meg is érkeztek, és pillanatok alatt felfújattak egy hosszú matracot.
A matracot betolták a lékhez és a vízbeesett jégvitorlázót ráemelték, majd a kint maradt társaik a matracra kötött kötelekkel kisegítették őket a partra.
A parton már várták a sérültet a mentősök. A férfit a további kihűlés megakadályozása érdekében buborékos műanyagfóliába csomagolták és elindultak vele a kórházba.
Itt van röviden videón is
A megrendezett történet attól vált igazán hihetővé, hogy a gyakorlat helyszínétől néhány száz méterre szombaton a késődélutáni órákban egy hasonló baleset történt a valóságban is – ahogy korábban megírtuk.
A különbség annyi volt, hogy akkor egy korcsolyázó alatt szakadt be a jég, és bár többen is jártak a parton, nem hallották meg a bajbajutott középkorú férfi kiáltozását. Szerencséjére működőképesen nála volt a telefonja, amiben ráadásul benne volt a parti lakópark portájának telefonszáma. Arra gondolt, azt hívja, mert talán így gyorsabban kap segítséget. További szerencse az ügyben, hogy a portán éppen egy nyugdíjas tűzoltó, Huszta Antal dolgozott, aki korábban többször résztvett hasonló mentésben.
– Kiszaladtam a ház elé. Bár éppen már sötétedett, még láttam, hogy a parttól 100-120 méterre be van szakadva a Balaton, és félig a vízben a jégben kapaszkodik valaki. Azt nyomban láttam, hogy egyedül nem tudok segíteni rajta, ezért azonnal riasztottam a tűzoltókat, majd fogtam egy létrát és egy zseblámpát, elindultam a beszakadt férfi felé – mesélte a Balatontippnek a keddi mentési gyakorlaton.
Mint mondja, annyira sietett, hogy még kesztyűt is elfelejtett húzni, pedig jó lett volna később.
– A létra azért kell, hogy az ember súlya minél nagyobb területre oszoljon szét, s így a jég egy pontjára kisebb terhelés jusson. A part közelében még vittem a létrát, de a végén már rá kellett feküdnöm. Mintha gumimatraccal eveznék, úgy húztam, toltam magam egyre közelebb a bajba jutott személyhez. Közben állandóan szóval tartottam, hogy megnyugodjon, ne mozogjon feleslegesen. Amikor odaértem, kiderült, hogy egyedül nem tudom kihúzni, mert a ruhája közben hozzá fagyott a jéghez. Félő volt az is, hogy a jég éles széle sérüléseket okoz neki, ha mozgatom. Ezért arra kértem, kapszkodjon a létrába és várjuk meg a segítséget. Továbbra is beszéltem hozzá, hogy kitartását ne veszítse el, mert ha feladja, akkor el is merülhetett volna az itt már 160-180 centiméteres vízben. Szerencsére pár perc múlva megérkeztek a volt kollégáim. Mivel közben besötétedett, a zseblámpám fényének köszönhetően találtak meg bennünket, és kisegítettek a partra.
A rendkívül lehült testű korcsolyázót kórházba vitték, de megmentőjének is több óra kellett ahhoz, hogy a teste visszanyerje a normális hőmérsékletét.
Huszta Antal azt mondja, hogy csak akkor próbálkozzunk az ilyen mentéssel, ha egyértelműnek látszik, hogy biztonságosan megtehetjük és van hozzá megfelelő eszközünk. Egy erős faág, egy hosszú rúd, egy kötél is hasznos lehet, amivel elérjük a beszakadt személyt, hogy biztonságosan kapaszkodni tudjon. Ilyen esetben is az első mindig a telefonálás legyen a tűzoltóknak, mert garantált segítséget tőlük várhatunk.
Kekecs Károly Richárd, tűzoltó őrnagy, a siófoki hivatásos tűzoltóság parancsnoka is nagyon óv mindenkit attól, hogy bizonytalan kimenetelű mentőakcióba kezdjen.
– Ha megtörtént a baj, a legfontosabb, hogy azonnal hívjuk a tűzoltókat. De ennél is fontosabb, eleve úgy menjünk a jégre, hogy az ilyen veszélyhelyzeteket megelőzzük, elkerüljük. Akármilyen vastag a jég, mindig előfordulhatnak hasonló helyzetek, hisz lehet egy rianás, egy nem megfelelően jelölt korábbi lék, vagy egy víz alatti forrás, ami az adott részt annyira meggyengítheti, hogy beszakad alattunk. A jégre sose megjünk egyedül, mindig legyen, akitől baj esetén segítséget kérhetünk. Mindenképp legyen nálunk feltöltött mobiltelefon egy vízhatlan tartóban, vagy zacskóba csomagolva. A ruházatunk olyan legyen, ami nem szívja be a vizet. Nyitott szemmel, nagyon körültekintően közlekedjünk a jégen.
Kekecs Károly Richárd nem ajánlja senkinek, hogy mások balesete esetén önálló mentőakcióba kezdjenek.
– A jégről mentéshez megfelelő hozzáértés, ruházat és eszközök kellenek. Bármennyire is érthető ilyen helyzetben a segítőszándék, könnyen előfordulhat, hogy csak növeljük a mentésre szorulók számát. Ha mégis úgy tűnik, hogy biztonsággal próbálkozhatunk, akkor is először mindenképpen telefonáljunk tűzoltóknak – javasolja a siófoki egység parancsnoka a jégen járóknak.
A rendkívüli melegedés és a következő napokra jósolt hasonló időjárás miatt januárban már biztosan nem számíthatunk megfelelő balatoni jégre. De messze még a tavasz, így akár az is előfordulhat, hogy még februárban újra megfelelően befagy a tó. Az alábbiakban néhány fotó a keddi jéghelyzetről.
Amíg újra lesz jég, tanulmányozhatjuk a jégen tartózkodás szabályait.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre