A nagyvilág és a szűkebb világunk turizmusában jelentkező új tendenciákról, és az ezekkel kapcsolatban lehetséges tihanyi válaszokról rendezett fórumot a húsvét előtti héten a helyi TDM szervezet a félszigeten működő vállalkozásoknak a művelődési házban.
A program időrendje a valóságban más volt, az alábbi összefoglalóban először a szakmai előadásokkal foglalkoznék, majd kicsit részletesebben az önkormányzat terveit ismertető Tósoki Imre polgármester előadásával.
A nyitó előadást tartó Michalkó Gábor, az MTA Földrajztudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Corvinus Egyetem oktatója szerint mindenképpen tisztázni kellene, hogy sok turistát, vagy sok bevételt akarunk-e, mert a kettő nem mindig jár együtt. Beszélt arról is, hogy miközben mindent megteszünk a forgalom növeléséért, közben egyes helyeken már nem kívánatos méreteket ölt a turizmus. Ez elsősorban a népszerűbb európai turisztikai centrumokban figyelhető meg, de ma már például a szomszédos Balatonfüreden is vannak olyan időszakok, amikor már nehezen lehet elviselni a turisták áradatát. Ezt kezelni kellene, mert ma sokszor az ellenkezője zajlik. Például az említett Füreden az amúgy is erős augusztusi forgalomra még rátesznek egy adagot a borhét időzítésével.
Michalkó Gábor szerint miközben mindent megteszünk a forgalom növeléséért, közben egyes helyeken már nem kívánatos méreteket ölt a turizmus – Fotó: Győrffy Árpád
A turisztikai világszervezet javaslatai alapján felsorolt néhány pozitív megoldást a nem kívánatos mértékű turizmus csökkentésére, átalakítására. Fel kell kelteni a látogatók figyelmét a településen – a centrumon – kívüli, környékbeli attrakciók iránt. El kell érni az érkezések időbeli széthúzását, mérsékelni a szezonalitást kiváltó okokat. Új látogatói útvonalakat kell kijelölni új attrakciók létrehozásával. A helyi lakosságnak is juttatni kell a turizmus előnyeiből, illetve tudatosítani kell ezt. A turistákat és a helyieket egyaránt megcélzó élményeket kell generálni. Fejleszteni kell az infrastruktúra. A helyi vállalkozásokat, civil szervezeteket intenzívebben be kell vonni a turizmusba. Hatékonyabbá kell tenni a kommunikációt a turisták irányába – mit lehet, mit nem, helyi viselkedési kódexet kell kialakítani – sorolta többek között a tennivalókat.
P. Molnár-Szabó József turisztikai szakértő arra figyelmeztetett, hogy a digitalizációra épülve drasztikus átalakulás zajlik a gazdaságban, így a turizmusban is. A digitalizáció lassanként felfalja a többi iparágat, s ez alól a turizmus sem tudja magát kivonni. A profit vándorol a megtermelőjétől a digitális szolgáltatók felé. Példaként említette a booking.com-ot, az UBER-t, az AIRBNB-t. Se szállodaláncuk, se taxijuk nincs, mégis a profit 20-30, de akár 40 százaléka is náluk landolhat.
P. Molnár-Szabó József szerint a digitalizáció lassanként felfalja a többi iparágat – Fotó: Győrffy Árpád
Ugyanehhez a folyamathoz kapcsolódva olyan új nemzedékek lépnek a fogyasztói piacra, akik teljesen másképp gondolkodnak, mint az elődök. Ennek eredmény, hogy az utazási irodák által szervezett turizmus gyakorlatilag már meg is halt. Az információ és az adat sokkal nagyobb érték lesz, mint a fizikai infrastruktúra. S ez nem 20 év múlva fog megtörténni, hanem 5-10 év múlva már itt fog kopogni Tihanyban is. Ezeket a folyamatokat lehet lassítani, vagy akár ki is lehet tiltani, de pillanatok alatt jön egy új ötlet, ami a helyébe lép.
Ahol ezt jól megfogták, például Olaszországban, Németországban, ott “digitális skanzeneket” hoztak létre. Egy olyan digitális szolgáltatói platformot alakítottak ki, ahol csomagot kínálnak. Mivel megvan a vásárlói körük, nem a booking.comon vásárol szállást, vagy az ott vásárolt szállás mellé itt vesz más szolgáltatásokat.
De az új generációkat már ilyen megoldásokkal sem lehet megfogni. Elképzelhető, hogy már a weboldalakat sem fogják megnézni, így az erre épülő marketing meg fog halni a következő 5 évben, az új fogyasztóknál pedig értelmét veszti – jósolta.
Szerinte a helyi együttműködés erősítésére van szükség a fejlesztésben, működésben egyaránt. Ez adhat arra esélyt, hogy a turisztikai vállalkozások sikeresen működhessenek a jövőben is.
Petróczi Orsolya, a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezet ügyvezetője a Tihanyba látogatók körében külső felkérésre végzett felméréseikről adott tájékoztatást. Többek vizsgálták az apátság látogatóit, a tihanyi szabadtéri játékok nézőit, és forgalomszámlálást végeztek a révnél.
Petróczi Orsolya többek között a turisták körében végzett felmérésekről beszélt – Fotó: Győrffy Árpád
Beszámolt arról is, hogy rövidesen elkészül a Tihany mobiltelefonos “Smart” applikációja. A mindkét meghatározó operációs rendszere ingyenesen letölthető program segít majd a helyi hivatalos ügyek intézésben, a településen való eligazodásban, információt ad különböző területekről, és kapcsolato lehetőséget biztosít. Elsősorban a helyi lakosságra és a nyaraló tulajdonosokra koncentrálnak, de a turisztikai szolgáltatásokat is bemutatják. Arra biztatott mindenkit, hogy kapcsolódjanak majd be a hamarosan induló tesztüzembe.
Elmondta azt is, hogy az ősztől szemléletformáló képzést indítanak, hogy ezzel is elősegítsék, erősítsék Tihany turisztikai aktaktívritását. A témákhoz szívesen fogadnak további javaslatokat.
A fórum résztvevői – Fotó: Győrffy Árpád
A fórumon Tósoki Imre polgármester tájékoztatást adott a következő években tervezett és hosszabb távon remélt helyi turisztikai fejlesztésekről.
Bevezetőben beszélt arról, hogy a tihanyi turizmus nagyon megszenvedte az 1990-es évek elején bekövetkezett visszaesést, amit főleg az addig a Balatonnál találkozó kelet- és nyugat-német turisták eltűnése és a nagy szálláshelyek bezárása idézet elő. Tihanyban különösen elnyújtotta a válságot az ingatlanspekuláció, hogy egyes tulajdonosok a mindenáron való működtetés helyett inkább kivártak, bízva a későbbi jobb továbbértékesítési lehetőségekben. Ezért a 2006-ban induló önkormányzatnak teljesen újra kellett fogalmazni a célokat, amihez megfelelő külső szakértőket kerestek, és a helyieket is bevonták a munkába.
Tósoki Imre szerint a 2006-ban induló önkormányzatnak teljesen újra kellett fogalmazni a célokat – Fotó: Győrffy Árpád
Ennek eredményeként indulhatott el a Legenda Projekt, aminek keretében megújult a település belső része. Több más kialakították a Mádl Ferenc teret a művelődési ház előtt, visszavették az autóktól az apátság alatt Borsos Miklós teret, felújították a Pisky sétányt, több utcában új burkolatot fektettek, föld alá vitték a légkábeleket – sorolta a nagyobb fejlesztéseket a polgármester. Mint elmondta az önkormányzaton kívül más szervezetek, így az apátság, a nemzeti park is önálló fejlesztéseket végzett. A móló környékének megújításába pedig egy helyi vállalkozó, Csizmazia Attila kapcsolódott be százmilliós beruházással. A község megszépülésével párhuzamosan szaporodtak a különböző országos, európai és világversenyeken szerzett díjak és más szakmai elismerések is.
A címképen látható Borsos Miklós tér az 1970-es évek elején – Fotó: Fortepan.hu – Szepesfalvy Gábor
A mai Mádl Ferenc tér 9 évvel ezelőtt, a felújítás indulása idején – Fotó: Győrffy Árpád
A Mádl Ferenc tér a felújítás után – Fotó: Győrffy Árpád
A polgármester beszélt a strandok már lezárult és most zajló felújításáról, valamint az ősszel induló fejlesztésekről. Ezekről decemberben itt írtunk részletesen.
A távolabbi tervekről szólva felidézte a település elmúlt közel száz éves fejlődésének történetét, amiben az 1920-35 és az 1965-1975 közötti időszak fejlesztései hoztak jelentős megújulást, előrelépést. Abban bízik, hogy kormányzati támogatással ismét ilyen nagy lépés előtt áll a község. Ehhez a 2030-ig szóló terveket az alábbi hét fejlesztési csomagban foglalta össze.
-
„Balatoni kapu” – a tihanyi rév és környezetének integrált fejlesztése
-
„Ezeréves örökségünk” – a tihanyi apátság és környezetének megújulása
-
“A világörökségi helyszín” – az ősközség épített környezetének minőségi megújítása
-
„Kultúr-part” – Tihany kulturális negyedének létrehozása
-
„A lélegző félsziget” – A félsziget táji és rekreációs minőségének fejlesztése
-
A Tihanyi-félsziget közlekedési rendszerének komplex megújítása
-
„Apáti fogadókapu” – A 71-es úti bekötőút környezetének integrált fejlesztése
Ismét időszerű lenne a rév környékének megújítása – Így nézett ki a presszó és környéke 1972-ben – Fotó: Fortepan.hu – Beyer Norbert
A fórum végén Juhász Gábor, az Aquilo Panoráma Hotel ügyvezetője saját gyakorlatukat bemutatva reagált az elhangzottakra. Mint elmondta, 13 éves itt léte alatt megtapasztalta azt, milyen, amikor nincs, vagy csökken a kereslet. Megtapasztalták azt is, milyen, amikor nő a vendégek száma, de közben esetleg csökken a profit. Az új stratégiájukat arra építik, hogy a kevesebb néha több. Fenntartható turizmust akarnak csinálni, olyant, amelyik gazdaságilag is fenntartható. Nem az a cél, hogy minél több ember jöjjön, hanem olyanok, akik megfelelően költenek. Nekik megfelelő szolgáltatásokat kell nyújtani ahhoz, hogy a vendégek ezekből minél többet szívesen igénybe vegyenek.
Juhász Gábor szerint a kevesebb vendég néha több – Fotó: Győrffy Árpád
Csökkenteni akarják a szezonalitást, nem a nyári egy-másfél hónapra alapoznak. A következő két évben el szeretnék érni, hogy elő- és utószezoni hónapokban a bevételeik megközelítsék, vagy meghaladják a júliusi egyéni vendégekből származó bevételeket. Az elő- és utószezonban sokkal célzottabb értékesítéssel kizárólag csoportokra koncentrálnak, nem vesznek részt az egyéni vendégekért folytatott versenyben.
Abban nem hisz, hogy egész éves turizmust lehetne kialakítani Tihanyban, vagy a Balatonon, de a jelenleginél sokkal jobban ki lehetne egyensúlyozni, mondta Juhász Gábor.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
