Jogszabály-módosítást kezdeményez a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) a Belügyminisztériumnál annak érdekében, hogy kötelező legyen mentőfelszereléssel ellátni a vízibicikliket – közölte Molnár Gábor, a BFT munkaszervezetének igazgatója szombaton az MTI-vel. A szervezet ötletét nem mindenki tartja jónak.
Elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a vízibicikliken legyen mentőpatkó vagy mentőgyűrű. A 300 vízijármű-kölcsönző kezelésében körülbelül 5 ezer vízibicikli van, amelyet kellemes időben naponta 50-100 ezer ember használ. 2017-ben hat, tavaly egy ember halt meg fulladás következtében ezek használatakor – tette hozzá.
A BFT a tragédiák megelőzéséért már tavaly elindította baleset megelőzési programját, amely a területfejlesztési tanács honlapján olvasható. A tanács tavaly ősszel bízta meg közbiztonsági testületét, hogy tekintse át három probléma – a nagyrendezvények miatti zajterhelés, a vízibiciklis balesetek és az elektromos jetski-használat – jogi hátterét. Molnár Gábor közölte: ezekben a kérdésekben társadalmi egyeztetésre, majd konszenzusra van szükség – írta az MTI.
•
Az elektromos jetskikről még keresik a konszenzust, de a vízibiciklikről kész javaslatuk van a BFT-nél – gazdag vízibicikli választék Fövenyesen – Fotó: Győrffy Árpád
Mint korábban a Balatontippen olvashatták, mi a döntési lehetőség elöli kihátrálásként értelmeztük a BFT most idézett februári, a jetskikkel is kapcsolatos álláspontját, mert előtte már bőven megtartották, megtarthatták volna az egyeztetést. A fentiek szerint a vízibiciklik ügyében már nem annyira óvatosak, mint az elektromos jetskik ügyében, hisz már az úgymond “társadalmi egyeztetés” előtt, a Molnár Gábor által megfogalmazott konszenzus igény teljesítése nélkül bejelentették, jogszabály módosítást kezdeményeznek a mentőpatkó vagy mentőgyűrű kötelezővé tételéért.
Olyan mentőpatkót – vagy mentőkarikát – szeretnének a vízibiciklikre is, amilyen a mentős katamaránján látható – Fotó: Győrffy Árpád
Korábban a BFT szakértői mentőmellény kötelező viselését is felvetették a vízibiciklit használóknak, de ezt az ötletet még a balatoni vízrendőrök is elfogadhatatlannak tartották. “A kötelező mentőmellény viselésének előírása közegészségügyi szempontból aggályokat vethet fel, ugyanis a vízibicikliket, mint fürdőeszközöket jellemzően csak fürdőruhában használják az azt bérlők. A kölcsönzős nyilvánvalóan nem adhat minden bérlőnek csak általa használt mentőmellényt, így egy-egy napon egy mentőmellényt sok ember használhat, amely egészségügyi szempontból nem megengedhető az esetleges bőrbetegségek és egyéb fertőző betegségek elkerülése érdekében. Ezen túlmenően a vízibiciklit a bérlők fürdésre, napozásra használják. Így nem életszerű a mentőmellény állandó és kötelező viselése, hiszen ezzel éppen a vízibicikli jellegéből adódó rendeltetésszerű használata korlátozódna.
Támogatni tudjuk. hogy a kölcsönzésnél legyen megfelelő számú, a vízibiciklik számával arányos mennyiségű mentőmellény arra az esetre, ha a vízibiciklit bérbe vevő külön kérne ilyet. Ebben az esetben a bérbe adó legyen köteles átadni megfelelő számú mentőmellényt.”
A vízirendőrök a mentőmellény használatát csak önkéntesen tudják elképzelni – Fotó: Győrffy Árpád
A vízirendőrök szerint a vízibicikliken a kötelező mentőmellény-használat közegészségügyi gondokat okozna, illetve nem is lenne életszerű a mentőmellény állandó és kötelező viselése, hiszen ezzel éppen a vízibicikli jellegéből adódó rendeltetésszerű használata korlátozódna – fogalmaztak – Fotó: Győrffy Árpád
Az MTI-hírben szereplő mentőpatkó vagy mentőgyűrű kötelező felszerelési tárggyá tételét a BVRK “támogatni tudja”.
“A vízibiciklik alapvető mentőeszközzel (mentőgyűrű vagy mentőpatkó legalább 10 fm hosszú, 8 mm átmérőjű felúszó kötéllel ellátva) történő felszerelését támogatni tudja, amely a vízibicikli közelében történő rosszullét, elsüllyedés esetén segítségül szolgálhat” – írták a javaslattal kapcsolatos álláspontjukban.
Míg vízirendőrség (BVRK) részleges megoldásnak elfogadja a mentőgyűrű, mentőpatkó – közhasznú nevén: mentőöv – kötelezővé tételét, addig a Balatoni Szövetség által felkért szakértő, Deák István okleveles hajóskapitány szerint szükségtelen ezzel bonyolítani a vízibiciklik használatát. Mint írja:
• dobókötéllel ellátott mentőgyűrűt szakszerűen használni csak olyan személy tud. akit arra megfelelően kiképeztek, és készség szinten begyakorolta
• a segítségre szorultat adott esetben a mentés eredményes végrehajtása érdekében meg kell közelíteni a vízibiciklivel, amelynek irányítása — meghajtási és kormányozhatósági módjára is tekintettel — nehézkes, végrehajtása gyakorlatot igényel vagy feltételez: ilyen gyakorlattal és/vagy készséggel a vízibiciklin maradt személy vagy személyek az esetek többségében nem rendelkeznek
• a dobókötéllel ellátott mentőgyűrű szakszerű használatán felül a mentésben résztvevő személynek megfelelő biztonsággal kell (vagy kellene) az egyébként nagy kereszt- vagy hosszirányú, esetenként ezek kombinációját produkáló mozgást végző, és könnyen billegésbe jövő vízibiciklin a mentéshez felállni, egyik oldalról a másikra átmenni úgy. hogy közben magát ne sodorja életveszélybe (vízbeesés veszélye!), és a mentési kísérlete is eredményes legyen:
• a vízibiciklik dobókötéllel ellátott mentőpatkóval/mentőgyűrűvel való felszerelése — az előzőekben említett bizonytalansági tényezők miatt — azok használatának napjainkban meglévő kockázatait érdemben nem csökkentené.
A szakértő szerint az igazi mentőöv (patkó, karika) csak hozzáértő kezekben lenne valódi segítség – Fotó: Győrffy Árpád
Deák István szerint egyébként többek között attól várhatnánk a vízi biztonság javulását, ha felszámolnák a fürdőzés eddig szabadságát, ami a külön tiltás alá nem eső területeken az északi part vonalában 500 méterig, a déli part előtt 1000 méter távolságig engedi szabadon a fürdést, vízbicikli és más úszóeszköz használatát. Deák új szabályjavaslata szerint „Fürdeni vízíjármű kísérete nélkül a Balaton területén csak kijelölt és jelzésekkel határolt vízterületen szabad… Ennek a szabálynak a bevezetésével a vízibicikli használat, amely fürdésnek minősül, csak olyan vízterületen lesz lehetséges, ahol nem szükséges az úszni tudás” – írja a szakértő.
Amennyiben ezt bevezetnék, csak a hivatalosan kijelölt strandok bójával határolt részein lehetne fürödni. Ezzel nem csak az úszókat zárnák ki a bójákon kívüli területről, hanem a vízibicikliket is bekényszerítenék a bójákon belülre, közvetlenül a fürdőzök közé. A korlátozással azokat még jobban büntetnék, akik eddig olyan szabad partszakaszokat használtak, amik hivatalosan sosem voltak fürdőhelyként kijelölve, de az általános szabályok szerint jogszerűen lehet ilyen helyeken is fürödni.
Ugyanakkor a fürdőzők bóják mögé kényszerítését biztosan örömmel fogadnák például az elektromos jetski és más motoros eszközök terjesztésében érdekeltek és pártolóik, hisz így a fürdőzők már nem lennének zavaró tényezők a vízen.
A Balatoni Szövetség szakértője csak a bójákon belül tartaná megfelelően biztonságosnak a fürdést, vízibicikli használatot
Szerencsére a vízirendőrség nem osztja a fenti elképzelést. Mint korábban már idéztük: “Szakmai álláspontunk szerint a fürdésre engedélyezett vízterület meghatározása a jogszabályokban megfelelően biztosított, az a több évtizedes gyakorlatnak megfelel, széles rétegek szórakozását hivatott szolgálni, módosítását nem javasoljuk” – szögezte le a BVRK vezetője a februári BFT ülésre készített szakmai anyagában.
Az úszóágyak kötelező felszerelési tárgyairól még nem dolgoztak ki javaslatot a BFT szakértői – Fotó: Győrffy Árpád
A fentiek is jelzik, hogy valóban lenne miről “társadalmi egyeztetést” folytatni. De úgy tűnik, a Balatonért, a balatoni turizmusért hivatalosan felelős szervek, személyek nem mindig arról és akkor akarnak egyeztetni, amiről éppen sürgős lenne.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
