Balatoni világszenzáció! Elsőként vezetik be az e-horgászatot a magyar tengernél

Április 1-én lép érvénybe a Balatoni Horgászrend módosítása, ami a hagyományos és behúzós (behordós) horgászat mellett hivatalosan megteremti az e-horgászat lehetőségét. A hagyományos horgászatot a tervek szerint három év múlva teljesen megtiltják a magyar tengernél.

 

Az e-horgászat gyakorlatilag ugyanolyan, mint a normál, csak ennél a halak valós kifogása nélkül fogják a halakat, miközben számos új dolog gazdagítja az élményt. A balatoni világelsőség egy különleges tudós- és mérnökcsoport több éves munkájának köszönhető. A csapat egyik meghatározó tagja, Antal Fülöp informatikus, limnológus szakértő több részletet is megosztott velünk az új horgászási módszerről.

Mint elmondta, a halakat kímélő horgászat elindításával már több országban próbálkoztak, de eddig csak olyan részleges megoldások születtek, mint például a Balatonnál a behúzós (behordós) horgászat, amiről a Horgász Szabályzat rögzíti: “a behúzós (behordós) horgászat célja a békés halak kifogása, lemérése, lefényképezése, majd kíméletes visszabocsátása”.

 

Persze az érintett békés halaknak a visszadobásig túl kell élni minden, a kifogással, mérlegeléssel, tárolással kapcsolatos nehézséget. Igaz, ha megérik, ismét szabadon élhetnek, mint hal a vízben a következő kifogásig. Az e-horgászat a fentiekkel szemben teljesen mentes a fájdalom okozástól, teljesen veszélytelen a halakra, mert fizikailag nem fogják ki azokat, miközben a horgászat mégis gyakorlatilag ugyanazt az élményt nyújtja.

A balatoni elsőség több fontos feltétel együttes rendelkezésre állásának köszönhető

• Az egy kézben lévő tó- és halgazdálkodás,
• az e-sportok támogatására meghirdetett pályázati program,
• a rendszeres haltelepítések,
• a korábbi Horgász Igazolvány helyett idén bevezették a QR-kódos Horgászkártya, ami távolról is biztonságos és gyors azonosítást tesz lehetővé – sorolható a fontosabb feltételek közé.

A rendszer alapvető eleme a gazdaság és a minden napi élet számtalan pontján jelenleg is használt RFID, azaz a rádiófrekvenciás azonosító rendszer, ami lehetővé teszi a megjelölt halak felismerését akár nagyobb távolságból is. Hosszú ideig gondot jelentett a “személyes adatokat” tároló és azokat szétsugárzó chipek halakon, illetve halakban való elhelyezése. Eleinte műkukoricába építették be a jelet sugárzó áramköri elemet, de az hiába volt emészthetetlen, a halak rövid időn belül kiürítették magukból.
A megoldást végül egy speciális anyaggal való “festés” hozta meg. Az RFID transpondert egy vízben is használható, pillanatok alatt megszilárduló anyaggal úszás közben kenik fel a halakra. A ragasztóanyag nem csak megvédi az áramkört, egyben áramforrásként is működik a víz és a hal teste közötti elektrokémiai kölcsönhatást kihasználva.

 

Jelentős műszaki újítás volt a halak jelölését elvégző berendezés megépítése. A jelölés ezzel közvetlenül akkor zajlik, amikor a halastavakban felnevelt halakat a Balatonba telepítik. A beeresztő csatornán kialakítottak egy olyan szakaszt, ahol az egyedeket egyenként lefotózzák, lemérik, majd végül egy leszűkített részen az egyéni azonosítóval ellátott transpondert ráfestik. A pillanatok alatt lezajló folyamattal párhuzamosan a központi adatbázisban a fotó, a méretek és más adatok összekapcsolásával megalkotják a hal profilját.

 

A nyomkövetővel ellátott halak mellett az e-horgászat másik alapvető eleme a speciális horgászbot, ami horog helyett egy rádiófrekvenciás és vizuális egységet tartalmaz az RFID transponderek érzékelésére és a halak szkennelésére. A horog helyén található egység a horgász telefonján futó mobilalkalmazáson keresztül összekapcsolódik a halak profilját tartalmazó adatbázissal.
Ugyanez a mobilalkalmazás kommunikál az e-bot speciális számítógépes vezérlésű orsózó, feszítő berendezésével is, amelyik kapás esetén a horgász számára a valódi helyzethez hasonlót imitál.

 

 

Hogyan is zajlik maga az e-horgászás?

A horgászok hagyományos csalikkal dolgoznak, de ezt egy olyan speciális csalitartó eszközön helyezik el, ami nem okoz kárt a halban kapás esetén. Amennyiben egy transponderrel ellátott hal bekapja a csalit, a horgot helyettesítő érzékelő rögzíti a halon lévő transponder adatait, szkenneli a hal pillanatnyi méreteit, s ha fényképezőgéppel is fel van szerelve, akkor friss fotót is készít a halról. (Ha ilyen nem lenne, akkor a rendszer a halról korábban letárolt képet használja.)
Közben a horgász mobiltelefonos alkalmazása jelzi, hogy kapás van, megkezdődhet a hal virtuális megfogása és kiemelése. A szoftver a hal méreteihez, előéletéhez igazodva elindítja a kifogási akciót a speciálisan felépített pecaboton, aminek damilja, orsója ugyanúgy dolgozni kezd, ahogy egy valóságos fogásnál. A szoftvert egy átlagos versenyző esetén 35 százalékos nyerési esélyre programozták be a horgászok tapasztalatainak összegzésével.

 

Amennyiben sikerrel végződik a hal kifogása, a központi adatbázis elkészíti a közös fotót a halról és a horgászról a korábban rögzített, vagy a fogás pillanatában készített képek alapján. Ehhez a horgász a mobilos alkalmazásában előre beállíthatja az egyéni NM-faktorát, hogy a készülő közös fotón vizuális torzítással mennyivel látsszon nagyobbnak a hal a valódi méreténél. A fogás adatai a fotóval együtt felkerülnek a központi virtuális dicsőségfalra, ahol az egyéni adatvédelmi beállítások szerint akár azt is megnézhetjük, hogy az érintett horgásznak korábban milyen fogásai voltak.

Az e-horgász a sikeres fogásért egy megfelelő méretre szóló elektronikus utalványt kap, amit akár azonnal be is válthat igazi balatoni halra a Nemzeti Halbolt Hálózat interneten is elérhető üzleteiben. (Az igazi balatoni hal alatt olyan, a közeli halastavakban nevelt halakat kell érteni, amiket a vonatkozó jogszabály balatoni halnak minősít.)

A központi e-horgász oldalon azt is megnézhetjük, hogy egy adott halat eddig hányan fogtak ki. Amennyiben az érintettek beállításukkal hozzájárulnak, a horgászok névvel, közös fotóval is megjeleníthetők lesznek az adott hal “fogási naplójában”. A jövőben várhatóan különleges versenyek indulnak majd olyan halak “kifogására”, amiket már sokan kifogtak. S ugyanígy külön pontot érhet a korábban még ki nem fogott halak első “elejtése”.

A rendszer rögzíti majd azt is, ha egy jelölt halat egy hagyományosan dolgozó horgász véglegesen kifogna. Esetében a neve helyett csak egy titkosan generált kód lesz látható, ami azonban megjelenik majd az összes olyan nyomkövetős halnál, ami az érintett horgász miatt fejezte be valós életét.

 

A rendszer kezdetben csak az ezután telepítésre kerülő egy- illetve kétnyaras süllőkre, valamint háromnyaras pontyokra terjed ki, de az e-horgászat beindításával párhuzamosan megkezdik a már a tóban lévő halak nyomkövetővel való megjelölését is. Ehhez az áramlási viszonyok alapján több jelölő csatornát építenek ki a Balaton különböző részein, hogy az ezeken áthaladó halakat is lefotózzák, beszkenneljék, megjelöljék. A jelölő pontok egyúttal arra is szolgálnak, hogy a korábban már megjelölt halakról frissítsék az adatbázisban lévő fotókat, méretadatokat.

Az új módszer ma még választható. Az illetékesek azzal szeretnék népszerűvé tenni, hogy az e-horgászathoz szükséges a területi jegy csak a hagyományos töredékébe kerül, és a kísérleti időszakban jelképes összegért lehet majd e-botokat kölcsönözni a horgász egyesületeken.

Az Egry-program megvalósításához, működtetéséhez mintegy 13 milliárd forintos összeggel járul hozzá az Európai Unió a KEOP pályázati keretéből. A pénzből a projektet szervező konzorcium a megalapozó kutatások, a haljelölő eszközök megépítése, a központi internetes adatbázis elkészítése, működtetése mellett 350 e-botot is legyártatott a kölcsönzéshez. Ugyancsak ebből a pénzből telepítik a mobil wifipontokat a Balaton vízére tervezett új viharjelző állomásokra, hogy a tó minden pontján folyamatos legyen a kapcsolat az e-botok és a központi rendszer között.

 

 

A programot bonyolító konzorcium a támogatásért cserében vállalta, hogy a halászatról korábban meghozott döntéshez hasonlóan a Balatonnál 2022. április 1-étől teljesen betiltják a hagyományos horgászatot. Attól kezdve csak a halakat kímélő e-horgászatra lesz lehetőség a magyar tengeren.

Az ellenőrzést rendkívül egyszerűvé teszi majd, hogy 2022-re várhatóan az összes hal jelölést kap, és a Horgász Kártyába épített RFID transponder is akár több száz méterről beazonosíthatóvá teszi a horgászokat a halőrök csendesen suhanó drónjai előtt. A nyomkövető funkció ilyen alkalmazása az e-horgászaton túl beláthatatlan lehetőséget biztosít majd a halak és horgászok viselkedésének tanulmányozásában – és nem utolsó sorban a rabsicok lefülelésében.

Információink szerint húsvétkor nagyszabású e-horgász bemutatót és versenyt rendeznek Tihanyban. A hírek szerint több más vezető mellett Áder János is kipróbálja a lelkéhez különösen közel álló módszert.

Győrffy Árpád

Kedves Olvasó! felhívnám a figyelmet, hogy a fenti cikk 2019. április 1-én, az ünnep* tiszteletére készül! A valósággal való esetleges egyezése csak véletlen lehet, azért csak a valóság lehet a felelős!

* április 1-én a bolondokat ünnepeljük

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)