Hiába Hévíz a legismertebb hazai gyógyhely, úgy tűnik, a külföldi turisták jobban tudják, az év melyik időszakában használható. Legalábbis ez derül ki, ha a város vendégforgalmában a külföldi és hazai vendégek részesedését hónapról-hónapra összevetjük.
A külföldiek tudják, hogy Hévíz egész évben jó hely, hisz a téli hónapok kivételével szinte mindig azonos érdeklődést mutatnak a város iránt. A hazai vendégek többsége a “strandszezonhoz” igazítva utazik ide, pedig ha valamire, Hévízre biztosan igaz, hogy a szolgáltatásai nincsenek a nyári hónapokhoz, a feltétlen napsütéshez kötve.
Az évszaktól és időjárástól független működés garanciája a 4,4 hektáros Hévízi-tó, amiben 38 méteres mélységben 38-39 Celsius fokos hőmérséklettel tör fel a gyógyhatású termálvíz. A magas induló hőmérsékletnek, a nagy és gyorsan cserélődő víztömegnek, a vizet ellepő tündérrózsa virágok, levelek hőszigetelő hatásának és a szélmentes környezetnek köszönhetően a tó vize még a leghidegebb időben sem hűl 20 fok alá, a beltéri medencékben pedig ilyenkor is legalább 24 fokos a hőmérséklete.
A világ legnagyobb gyógytava a levegőből északnyugati irányból – Fotó: Győrffy Árpád
Akár decemberben is lehet a szabadban fürödni a tündérrózsákkal borított vízben – Fotó: Győrffy Árpád
Az első, tutajszerű fürdőházat gróf Festetics György építette 1795-ben, miután lecsapoltatta a tó körüli mocsarat. Újabb jelentős lépés a kiegyezés idején történt, amikor Festetics II. György már oszlopokon álló fürdőházat építtetett külön férfi és női résszel
A hévízi tófürdő 1905-ben – Fotó: Fortepan.hu – Bejczy Sándor
Hévíz virágzó korszáknak kezdetét 1905-re teszik, amikor Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a tavat, és azonnal jelentős fejlesztéseket indított. A megfelelő színvonalú fürdő és vendéglátó szolgáltatások kialakításhoz egy igazi szakembert, dr. Schulhof Vilmost, a budapesti Lukács fürdő orvosát hívta segítségül.
Újabb lökést adott Hévíz fejlődésének az I. világháborút lezáró trianoni béke, mert a korábban az országhoz, illetve a birodalomhoz tartozó neves fürdők elvesztése felértékelte a gyógytót. Néhány év alatt nagy állami üdülők, szállodák, vendéglők, villák épültek a településen.
Fürdőzök 1933-ban – Fotó: Fortepan.hu – Fodor István
A tó több évszázados használatának tapasztalatai alapján alakították ki napjainkra a “Hévízi Tradicionális Kúra” előírását. A kúra alapvető eleme a fürdőzés a minősített gyógyvízben, a hévízi gyógyiszappakolás vagy gyógyiszapfürdő és a súlyfürdő.
A súlyfürdő kidolgozója, dr. Moll Károly szobrot is kapott a városban. Az ókor óta vízszintesen alkalmazott “nyújtást” meleg vízben felfüggesztve valósította meg. Így a meleg víz izomlazító hatása még hatékonyabbá tette az eljárást a porckorong problémák kezelésénél – Fotó: Győrffy Árpád
A tradicionális kúra hivatalosan rögzített kiegészítő eleme a gyógyvízivás ivókútból, a különböző gyógymasszázsok, az egyéni és csoportos mozgásterápiák, a fizikoterápiás és a hidroterápia kezelések.
Ivókút a Szent András Reumakórház bejárati csarnokában – Fotó: Győrffy Árpád
A mozgásszervi betegségek kezeléséhez varázserővel rendelkező vizet persze egészséges embereknek is érdemes felkeresni, hisz ártani biztosan nem fog, és ebben a környezetben még a fürdés is egészen más.
A Hévízi-tó nyáron valóban olyan, mintha egy strand lenne – Fotó: Győrffy Árpád
Aki fürdésnél is többet szeretne, az több szállodában és a tó déli kapujaként kialakított Festetics Fürdőházban minden divatos szolgáltatást megtalál. Az épületben wellness részleg – szauna, gőzfürdő, jégfürdő, sóbarlang, medencék -, modern terápiás és szépészeti részleg – hidroterápia, masszázs, szépségszalon, iszapkezelők, mozgásterápia – működik.
A kor igényei felé nyitó Festetics Fürdőház régi időket idéző bejárata – Fotó: Győrffy Árpád
A gyógytó és az arra épülő kúra hatásosságáról igazán mindenki csak maga győződhet meg, de talán jó bizonyíték a korábban már említett jóval egymillió feletti vendégéjszaka forgalom is, amit 130 ezer magyar és 120 ezer külföldi vendég töltött el tavaly a városban. KSH adatai szerint ők 33 kereskedelmi szálláshely és több mint 500 magán szállásadó ajánlatai közül válogathattak. A hotelek, panziók 2575 szobában 6567 férőhelyet kínálnak. Az “egyéb”, vagy a korábbi besorolás szerint “magán” szálláshelyek 1 527 szobával, 3137 ággyal várják a vendégeket – többségében egész évben.
Az ötcsillagos Lotus Therme Hotel a levegőből – Fotó: Győrffy Árpád
Árban és minőségben hatalmas a választék. Pontosabban árban és a szálláshelyhez kötődő szolgáltatások gazdagságában. Hisz a “minőséget” a legegyszerűbb kiadó apartmannál is tartani szeretnék.
Az árakat nézve tízszeres szorzó alapján választhatjuk ki, mi az, ami az igényeinknek és a pénztárcánknak is megfelel. A legdrágább, egyben legtöbb szolgáltatást kínáló négycsillagos szállodákban és az egyetlen ötcsillagos hotelben 30 ezer forint körüli napi árral számolhatunk egy főnél. Persze hosszabb tartózkodás esetén, vagy különböző akcióknál akár egyharmadával olcsóbb lehet a díj.
Ezekben a szállodákban többnyire helyben megtalálható a tradicionális kúra minden szükséges eleme, és biztosítják a kúra kiegészítő elemeit is. A gyógyászati jellegű kezeléseken kívül rendkívül széles a kínálatuk a tágabban értelmezett egészségmegőrzés területén, a wellness- és a beauty szolgáltatásokban.
A Lotus Therme Hotel egyik belső medencéje – Fotó: Győrffy Árpád
Ha a pénzzel spórolósabban akarunk bánni, akkor szállást a legfelső ár tizedéért, háromezer forintért is találhatunk kiadó házakban, apartmanokban. Ehhez persze további szolgáltatásokat lehet, illetve kell vásárolni.
Mivel egész nap nem lehet fürödni, így más programra is szüksége van azoknak, akik hosszabb időt szeretnének eltölteni Hévízen. A városban rendszeresen szerveznek érdekes rendezvények – most épp január elejéig zajlik a vásár műsorokkal a Festetics téren -, de ezek nélkül is bőven van lehetőség az idő kellemes eltöltésére.
A város karácsonyfája és a az adventi vásár kézműves házikói – Fotó: Győrffy Árpád
A központban, de a város külső részeiben is sok vendéglátóhely működik. Hévíz különösen jól áll az egy főre eső cukrászdák számában, de csárdában sincs hiány. Az éttermek is épp olyan sokfélék, mint a szállodák. Egymástól alig száz méterre ugyanúgy megtaláljuk a tömény eleganciát, mint az üvegtigrises hangulatot. Ráadásként még ott van a szinte folyamatosan működő Deák téri büfésor a Balatonnál megszokott ételekkel, italokkal.
Alkonyi hangulat a Festetics téren – balról a névadó Festetics György szobra, háttérben a Rózsakert – Fotó: Győrffy Árpád
Schulhof Vilmosnak a legszebb sétány elnevezésével állítottak emléket – Fotó: Győrffy Árpád
Érdekes látnivaló a huszadik évébe lépő Szent Lélek templom – a képen a Bocskai János tervei alapján készült épület Városháza felőli homlokzata – Fotó: Győrffy Árpád
A mintegy kétezer embert befogadó Szent Lélek templom főoltára a karok nélküli Jézussal – Fotó: Győrffy Árpád
A Szent Lélek templommal egy idős Városháza, aminek bejáratát Marton László “csecses, faros” Nympha-kútja díszíti. A Városháza jobb oldalon húzódó tanácstermében rendszeresen szerveznek hangversenyeket – Fotó: Győrffy Árpád
A csütörtöki napokon délután és este, egyébként délelőtt működő hévízi termelői piac önmagában is jó program – Fotó: Győrffy Árpád
A nyári időszakban csütörtökönként műsorokat is láthatunk – a képen a keszthelyi Nagyváthy Néptáncegyüttes – Fotó: Győrffy Árpád
De akár azt is megnézhetjük, hogyan készülnek a szőttesek – Csapó Angéla még árusítás közben is dolgozik – Fotó: Győrffy Árpád
De akár beszélgetni is lehet a porcelánokkal – Fotó: Győrffy Árpád
Tavasztól őszig az ingyenes nagy rendezvények megszokott helyszíne a Deák tér, ahol az idei szilveszteri programot is rendezik – a színpadon egy korábbi előadásról a Pécsi Balett a Carmennel – Fotó: Győrffy Árpád
Az ilyen programokra megtelik emberekkel a galéria előtti terület – Fotó: Győrffy Árpád
A Deák téri büfésoron a vendéglátás a Balatonnál megszokott választékkal – Fotó: Győrffy Árpád
Esti hangulat ugyanitt a büfésor előtt tangóharmonikással – Fotó: Győrffy Árpád
A Deák térből nyíló Festetics tér az alkalmi borházak, kézművesvásárok helyszíne – most is zajlik november végétől január 6-áig a karácsonyi program – Fotó: Győrffy Árpád
Kézműves vásár a Rózsakert előtt – Török Emőke a mindig mosolygó lényeivel – Fotó: Győrffy Árpád
Ha valaki intim egyszerűségre vágyik, száz méteren belül egy egész Üvegtigris utcát talál – Fotó: Győrffy Árpád
Esti programnak kiváló lehet a mozi is. Hévízen 106 éve vetítenek. A tavaly tavasszal digitalizált Fontana Filmszínházban a világpremierrel egy időben mutatják be az új filmeket. A 130 fős nagyteremben rendszeresen rendeznek operett műsorokat is – Fotó: Győrffy Árpád
A mozi emeletén található Hévízi Muzeális Gyűjtemény bepillantást ad a helyi fürdőélet kialakulásába – Fotó: Győrffy Árpád
Az esti, éjszakai programoknál maradva, sokan kihagyhatatlan helynek tartják a “plázában”, azaz a Flavius Üzletházban található Louist, a Randi Presszót. A helyről mindent elmond a bejáratnál lévő felirat: “Tánc és zene mindennap 18:30-24:00 – hétfőn zárva – belépés alkalomhoz illő öltözetben!”
A Louis Facebook oldaláról ide kapcsolt kép is bizonyítja a Hévízi Tradicionális Kúra rendkívüli hatását. Elég néhány kezelés, és jöhet a rakenroll! 🙂
Sok lehetőséget kínál az időtöltésre az egregyi városrész, ahol egy római-kori épületegyüttes romjai mellett múzeumot építettek. Az itt berendezett Hévíz évezredei című állandó kiállításon a bronzkorig visszanyúlva láthatunk olyan cserépedényeket, korabeli ékszereket, használati tárgyakat, épületelemeket, amik a környéken végzett ásatásokon kerültek elő.
Római-kori emlékek a múzeumban – Fotó: Győrffy Árpád
Az ártó szellemek ellen fejénél kaszával, lábánál baltával eltemetett nő maradványai – Fotó: Győrffy Árpád
A római romkert mellett egy rendezvényteret is kialakítottak, ahol tavasztól őszig több alkalommal látványos programok zajlanak a római kor és a bor jegyében.
Flavius búcsú az egregyi rendezvénytéren – Fotó: Győrffy Árpád
Római katonák bemutatója a múzeum mellett – Fotó: Győrffy Árpád
Egregy másik nevezetessége a XIII. sz. második negyedében épült Szent Magdolna templom, amit ma is temető vesz körül. 1731-ben átalakították, de megőrizte középkori formáját.
A templom egyik különlegessége a nyolcszögű sisakkal fedett torony – Fotó: Győrffy Árpád
A templomhoz vezető Dombföldi utca másik nevezetessége, hogy ez maga a szőlőhegy, vagy borhegy, ahol ma is több borozó, étterem működik. A helyi és környékbeli borok mellé kárpátaljai, orosz, dél-tiroli és persze magyaros ételeket kínálnak.
A Dombföldi utca az éttermekkel, borházakkal és jobbról az Árpád-kori templommal – Fotó: Győrffy Árpád
Jó időben Hévíz és környéke nagyon jó terep a sétához, biciklizéshez. Keszthelyre, illetve a Balatonhoz jól kiépített bicikliút vezet. Napközben a Festetics-kastély egykori parkján át, egyébként egy kis kerülővel biciklizhetünk Keszthely központjáig.
A tótól kiépített bicikliút vezet az erdőn át Keszthelyre – Illusztráció: Maps.me – Győrffy Árpád
A bicikliút egyik szakasza – Fotó: Győrffy Árpád
Sétaút a véderdőben – gyalog és biciklivel is – Fotó: Győrffy Árpád
Séta közben akár festővel is találkozhatunk – Fotó: Győrffy Árpád
Ha a földön már nem találunk programot, akár levegőbe is emelkedhetünk. A képen épp egy ultrakönnyű gép landol a sümegi út mellett, de felszállhatunk girokopterre, vagy repülhetünk hőlégballonnal is – Fotó: Győrffy Árpád
Ráadásként egy hévízi kuriózum, a gyógytó lefolyója, ahol az igazán spórolósak és romantikát keresők kúrálják magukat. Igaz, hivatalosan nem szabadna, de lehet.
A Hévízi-tó vízfeleslegét elvezető “lefolyó” tündérrózsákkal teli első szakasza – Fotó: Győrffy Árpád
Fürdőzők a zsilip utáni szakaszon – Fotó: Győrffy Árpád
Folyamatosan működő nyakzuhany is van – Fotó: Győrffy Árpád
Novemberben már kisebb volt az érdeklődés, pedig még ekkor is 26 fokos vízhőmérsékletet mértem – Fotó: Győrffy Árpád
Búcsúzóul néhány tündérrózsa a “lefolyóból”, amik még novemberben is virágoztak – Fotó: Győrffy Árpád
A lefolyóról itt találnak egy bővebb írást a Balatontippen – Hévíz – 365 napos szabadstrand
Talán a fentiekkel adtam egy kis biztatást ahhoz, hogy kiegyenesítsük a bevezetőben látott grafikon magyar vendégekre vonatkozó vonalát, és a nyári főszezonon kívül is többen elinduljunk Hévízre.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
