Gyilkos rájákat telepítenének a Balatonra

Az idei volt talán az utolsó békés szezon, ha valóra válik az elektromos jetskit készítők terve, és száguldó szörnyekkel telepíthetik be a Balatont.

 

A magyar tenger utóbbi 150 évben kialakult használati szokásaitól teljesen idegen eszközök, nem csak a jelenlegi viszonylagos nyugalmat ölhetik meg, embereket is gyilkolhatnak, mert az ilyen gépek üzemeltetéséhez a legalapvetőbb szabályok is hiányoznak a fürdőzők védelme érdekében.

Az Econix Kft.-hez, illetve a céget birtokló SMC-HVK Kft.-hez kötődő személyek augusztus elején mutatták be az általuk tervezett, készített elektromos jetskit, amit egy rájafajról, a narkeról neveztek el. A sajtóban megjelent hírek szerint ősszel indulna a gyártás, és néhány év alatt akár több százat is telepítenének belőlük a Balatonra. A kisgéphajóként besorolt 380 kilogramm súlyú, 4 méter hosszú eszköz a beépített korlátozással 55 kilométer/órás sebességgel tud száguldani. (Hogy viszonyítani tudjunk, ez olyan, mintha valaki 110 kilométerrel megy egy közúton, ahol legfeljebb csak az övéhez hasonló, vele egy irányba tartó más járművekkel találkozhat. A Balaton vízén erről szó sincs.)

Az eszközről és a bemutatóról itt olvashatnak részletesebben

narke.com      vitorlazasmagazin.hu    burzsuj.blog.hu   hirado.hu  hajozas.hu

A Balatonon a hetvenes évek közepén korlátozták a motorcsónakok használatát. Az akkori döntésben nem volt szerepe a mai értelemben vett környezetvédelemnek, vagy a vízminőség védelmének, a tilalmat a motorcsónakok füstje, hangja, a Balatonhoz nem illő tempója és a másokra jelentett veszélye miatt rendelték el. Az akkori szorgalmazók szerint a két utóbbi indok volt a meghatározó. A gyors döntésben szerepet játszott a Fürednél és Keszthelynél történt halálos motorcsónakos gázolás.

A jelenleg érvényes szabályok szerint a Balaton vízfelülete az északi part 500 méteres, a déli part ezer méteres sávjában használható fürdésre és az ezzel egy körbe eső vízi sportokra, játékra. A viszonylag nagy szabadságot mindenképp indokolja a tó sekélysége és a fürdésre használható partszakaszok kis mérete. A vitorlások és a part közelében közlekedő más hajók eddig nem veszélyeztették a fürdőzők biztonságát, ám jelenlegieknél legalább háromszor gyorsabb eszközök megjelenése halálos kimenetelű baleseteket okozhat.

Horvátországban általános szabályként a parttól maximum 100 méter távolságra úszhatnak be a fürdőzők, miközben a siklóhajók és jetskik ugyanitt legfeljebb 300 méterre közelíthetik meg a partot. Tehát nem csak a fürdési területről vannak kizárva, hanem még egy plusz 200 méteres biztonsági zónát is be kell tartaniuk. Ráadásul a védőtávolságot a hatóságok akár többszörösére is növelhetik. A védett területeken csak lépésben, 5-10 kilométeres sebességgel lehet áthaladni. A szabályokat megszegőket drasztikusan büntetik.

 

Miközben nálunk a tó partjának teljes hosszában ötször, tízszer nagyobb az engedélyezett fürdési távolság, nem létezik olyan általánosan védett övezet, amilyen az Adrián. A Balatonon csak a kijelölt strandok lebójázott részére terjed ki az abszolút tilalom.
Persze strandon kívül sem szabad legázolni egy fürdőzőt, sőt azt is előírják, milyen távolságban kell elkerülni, de ezt csak akkor tudják betartani, ha a száguldó járműről egyáltalán észrevették a vízben úszó személyt. Kicsit hullámzó vízen nappal szembe haladva ilyen sebességnél esély sincs egy fürdőző megfelelő időben való észlelésére.

A balatoni turizmus megújulásában fontos szerepe van az elektromos hajtás terjedésének. Legyen szó akár hajókról, kerékpárokról, vagy közúti és vasúti járművekről. De a környezetbarát energia álcája alatt sem kellene hagynunk, hogy – egy viszonylag szűk kör kedvéért – száguldó cirkuszt csináljanak a tóból, ezzel aránytalanul korlátozzák százezrek pihenési, szórakozási lehetőségét, veszélyeztessék akár az életüket is.

Ha feltartjuk a kezünket – homokba, vagy vízbe dugjuk a fejünket -, akkor hagyjuk, hogy kiszorítsanak bennünket a Balatonból. Először csak a jetskik jönnek, aztán az elektromos motorcsónakok, majd újra a benzinesek is, mert közben valami fontos személynek eszébe jut, hogy ezek már nem is szennyezik a környezetet. A Balaton így bizonyosan nagyon hamar népszerűvé válik külföldön is egyes körökben, hisz ennyire megengedő szabályokat még a tengereken sem találnak.

Ezzel persze vége lesz a Balaton mai “családi paradicsom” jellegének. A fürdőzők a strandok lebójázott karámjába kényszerülnek, nehogy veszélyeztessék testi épségüket, és nehogy zavarják a száguldozók szórakozását. Ez egyben megpecsételheti az eddig szabadstrandként működő, teljesen védtelen partszakaszok használatát, mert ott is alapvetően csak a jószerencse védelmében lehet majd bízni. És persze az eddigi vitorlás kultúrától is elbúcsúzhatunk.

 

Ha meg akarjuk őrizni a Balaton mai csendes, nyugodt jellegét, akkor sürgősen be kell zárni a jogi kiskapukat. A motoros hajtást nem az üzemanyag, hanem a jármű sebessége alapján kell korlátozni.

Győrffy Árpád

•

Adalék a fentiekhez

Augusztus 6-án levéllel fordultam a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz (BVRK), ahonnan egy napon belül részletes választ kaptam a kérdéseimre. Az alábbiakban a levél bevezetőjét, majd a kérdéseket olvashatják a kapott válaszokkal kiegészítve. A válaszokat dőlt betűkkel emeltem ki.

Tisztelt Rendőrkapitányság!
A napokban a sajtóban több helyen is olvasható, látható volt, hogy bemutatták a hazai gyártású elektromos jetski járműveket, amik a tudósítások szerint a Balatonon kisgéphajóként kaptak engedélyt a működésre. A technikai paraméterekről többek között megtudhattuk, hogy a jármű elektronikusan lekorlátolt végsebessége 55 km/h, a súlya 380 kilogramm.

A berendezésről itt olvashatnak (lásd a cikk első részében)

A tudósítások mindegyike üdvözölte az eseményt, többen a balatoni turizmus új korszakát látják eljönni vele. Mivel szerintem az ügy közvetlenül érinti a Balaton más “használóit”, örülnék, ha az üggyel kapcsolatban válaszolnának az alábbi kérdésekre

– Vannak-e információik, tapasztalataik arról, hogy egy 55 kilométeres sebességgel haladó vízijárműből milyen távolságról lehet meglátni egy vízben úszó személyt nappal szembe haladva? Ha igen, akkor tudomásuk szerint mekkora ez a távolság?

Azt, hogy egy 55 kilométer/órás sebességgel haladó vízijárműből milyen távolságról lehet meglátni egy vízben úszó személyt a nappal szembe haladva, egzaktan megállapítani nem lehet, mert ez egyénenként változó.
A kedvtelési célú kishajók vezetőinek, valamint a hajózási szolgálatot ellátók beosztásának betöltéséhez az egészségügyi alkalmasságot a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről kiadott 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet szabályozza. Aki tehát vízijárművet vezet, vagy azon szolgálatot lát el, rendszeres egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesz részt.

– Van-e információjuk arról, hogy az 55 kilométeres sebességgel haladó 380 kilogramm súlyú “kisgéphajó” el tudja-e kerülni a gázolást a fenti esetben?

Azt a kérdést, hogy egy 55 kilométer/órás sebességgel haladó, 380 kilogramm súlyú “kisgéphajó” el tudja-e kerülni a vízben tartózkodó személy elgázolását, nem lehet egyértelműen megválaszolni, mert túl általános.

A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. mellékletében foglalt Hajózási Szabályzat [HSz.] szabályozza a vízijárművek közlekedését. Az I. RÉSZ 1.04 cikkbe foglalt “Kötelező gondosság” szabálya előírja, hogy a hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia. Az 1.06 cikk szerint a hajó, kötelék és úszó testek köteléke hosszának, szélességének, magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a víziút és műtárgyai jellemzőinek.

A HSz. tartalmazza továbbá a kitérésre, a párhuzamosan haladásra, valamint a vízben tartózkodó személy melletti elhaladásra vonatkozó szabályokat is. Amennyiben a hajó vezetője a jogszabályba foglalt előírásokat megtartja, el tudja kerülni a másik hajónak, műtárgynak történő ütközést, illetve a vízben tartózkodó személy elgázolását.

– Van-e olyan általános jellegű sebességkorlátozás a Balatonon, amelyik megfelelően védi a vízben úszó, vagy más eszközzel sportoló személyeket az északi parttól 500 méteres, a déli parttól 1000 méteres távolságon belül? Ha van, akkor pontosan milyen előírásokat tartalmaz?

A hajózási szabályok között “kizárólag a Balatonon érvényes” sebességkorlátozás nincs. A szabályzat ugyanakkor Magyarország belvizein megfelelően védi a vízben úszó, vagy más eszközzel sportoló személyeket a vízijárművekkel szemben.
A HSz. konkrét “sebességkorlátozás”-okat tartalmaz, az alábbiak szerint:
 II. RÉSZ 3.03 cikk 10. bekezdése szerint a vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve –
a) vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,
b) gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
A 11. bekezdés szerint ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

– II. RÉSZ 4.13 cikk – A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások
1. Az e Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz használata
a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.13, A.17 és A.20 jelzés jelzi,
b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszólétesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),
c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel).

A fenti választ külön kérdésre ezt az alábbiakkal egészítették ki.

Mivel a HSz. egyértelműen a “fürdésre kijelölt vízterület”-re, valamint a “kijelölt fürdőhely”-re fogalmaz meg szabályokat, ezeket csak a kormányrendelet szerint kijelölt vízterületeken lehet alkalmazni. Az olyan vízterületek, amelyeket úgynevezett szabadstrandként, vagy csak fürdésre alkalmas szabad partszakaszként használnak, nem tekinthetők kijelölt fürdőhelynek.

A Balaton úgynevezett “fürdőtó” is. A tiltott helyek, módok és időpontok kivételével a 46/2001. BM rendelet szerint lehet benne fürödni, de a fürdőzők elsődleges védelmét – a víziközlekedés kizárásával – kizárólag a kijelölt fürdőhelyekre korlátozza a jogalkotó. Az egyéb – fürdésre engedélyezett vízterületeken – az általános védelem illeti meg a vízben tartózkodókat.

– Ha nincs ilyen szabályzat (sebességkorlátozó), Önök rendelkeznek-e ilyen javaslattal, illetve szükségesnek tartanák-e sebességkorlátozások bevezetését? Ha igen, hová milyen sebességhatárokat írnának elő?

A sebességkorlátozásra vonatkozó javaslattal nem rendelkezünk, és nem is tervezzük.

– Ha nem tartanák szerencsésnek sebességkorlátozás elrendelését, támogatnák-e a fenti “szabad úszási távolságok” csökkentését? Ha igen milyen parttól való távolságot tartanának megfelelőnek?

A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól alkotott 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet megfelelően tartalmazza a fürdőzés feltételeit. Viharjelzésen kívül vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyékhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, továbbá az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürdeni.
A BVRK ennek a szabályozásnak a módosítására nem rendelkezik javaslattal.

– Amennyiben az erre jogosult szerv sebességkorlátozást rendelne el a Balatonra, rendelkeznek-e megfelelő eszközökkel ennek betartatására?

– Megfelelőnek tartják-e azt a szabályt, ami tiltja a Balatonon, a belsőégésű motorral hajtott kedvtelési célú motoros eszközök használatát? Ha nem, változtatnának-e ezen amiatt, hogy ma már belső égésű motorok között is vannak a környezetet nem károsító berendezések? Vagy kiterjesztenék-e a tilalmat az üzemanyag-ellátástól függetlenül más, a balatoni vitorlásoknál, hajóknál gyorsabb eszközökre is?

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság [BVRK] a jogszabályokat nem véleményezi, hanem egyrészt a saját állománya által és vízijárműveivel betartja, másrészt a különféle jogszabályokban kapott felhatalmazások és kötelezettségek alapján ellenőrzi azok betartását.

A jogszabályok párhuzamos, vagy eltérő szabályozása esetén, továbbá ha a jogszabályi környezet hiányosságát vagy változását észleljük, javaslatot tehetünk jogszabály-módosításokra, ahogyan ezzel rendszeresen élünk is.

Mint fentiekből kiolvasható, az érintett ügyben a BVRK sem eltérő, sem hiányos szabályozást nem észlel, így javaslata sincs.

•

Augusztus 6-án a rendőrségihez hasonló levéllel fordultam a Balaton Fejlesztési Tanácshoz, illetve munkaszervezetéhez, a Balatoni Integrációs Kft-hez. Ebben arra kértem őket, hogy a rendőrségnek is feltett kérdéseken túl válaszoljanak arra, hogy

– Rendelkeznek-e javaslattal, illetve szükségesnek tartanák-e sebességkorlátozások bevezetését? Ha igen, hová milyen sebességhatárokat írnának elő?
– Ha nem tartanák szerencsésnek sebességkorlátozás elrendelését, támogatnák-e a jelenlegi szabad úszási távolságok csökkentését? Ha igen milyen távolságot tartanának megfelelőnek?
–  Rendelkeznek-e kidolgozott koncepcióval a gyorshajók, gyors kisgéphajók balatoni felhasználásával, elterjesztésével kapcsolatban. Ha igen, milyen lépésekkel számolnak?

A több mint három hete elküldött kérdésekre semmilyen válasz nem érkezett, csak a szerverek közötti rendszer jelezte vissza az üzenet kézbesítését. A hallgatás azért is különösen meglepő, mert a két szervezet, illetve megbízásukból különböző szakértők hosszú évek óta gyártják a balatoni közlekedési és turisztikai koncepciókat.

•

Frissítés szeptember 3-án

A cikk megjelenése után három nappal az alábbi levél érkezett a Balatoni Integrációs Kft.-től

Köszönjük, hogy megtisztelt bennünket kérdéseivel, amelyek egy újonnan kifejlesztett vízi jármű – véleményünk szerint elektromos meghajtású kisgéphajó – balatoni üzemeltetése során előfordulható élethelyzetek értelmezésére, a vonatkozó szabályok megfelelőségére és a jelzett eszköz balatoni jövőjére vonatkoznak.

Rendkívül fontos számunkra, hogy a Balaton idegenforgalmi vonzerejének növelése, a vendégkör számára elérhető szolgáltatások, lehetőségek bővítése lehetőleg olyan módon történjen, hogy a Balatont élvező, azt bármilyen engedélyezett módon már használó réteg és korcsoport érdekei, de különösen testi épsége, egészsége ne sérüljön, az új, innovatív megoldások illeszkedjenek a Balaton hidrológiai-, környezeti- és turisztikai jellemzőihez.

Ennek megfelelően történtek az eddigi vízbiztonsági-, környezetvédelmi- és infrastruktúrafejlesztések. Az új, innovatív megoldások színre lépése minden esetben megköveteli ezen feltételek újra gondolását, amennyiben szükséges az alkalmazás feltételeinek kialakítását, a vonatkozó jogszabályoknak a korszerűsítését.

A Balaton Fejlesztési Tanács mellett működő Közbiztonsági Testület számára ennek a célnak megfelelően feladatként jelöljük meg az elektromos meghajtású vízi járművek ezen új generációjának megjelenésével kapcsolatos helyzet értékelését, a vonatkozó jogszabályok megfelelőségének vizsgálatát, a fejlesztők és gyártók képviselőinek bevonásával a biztonságra vonatkozó normatívák kialakítását.

Jelenleg a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII törvény alapján kiadott 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a Hajózási Szabályzatról, továbbá a “Szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól” alkotott 46/2001. (Xll. 27.) BM rendelet tartalmazza az Ön által felvetett jogszabályi kérdések szabályozását. A többi feltételezésére részben tapasztalatok, részben kompetencia híján nem tudunk egyelőre válaszolni. Természetesen az igényelt együttműködésben partnerek vagyunk, a Testület értékeléséről, javaslatairól Önt is tájékoztatni foguk.
Siófok, 2018. szeptember 3.
dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató

 

Győrffy Árpád



Ha érdekesnek találta, egy lájkkal, vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)