A belépőként megvásárolt poharak száma szerint még a tavalyinál is nagyobb létszámban, több mint ötszázan járták délután háromtól késő estig a Becehegy oldalát, hogy sorra kóstolják a gazdák borait és megcsodálják a gyönyörű kilátást.
A több mint tíz éves hagyományra épülő Nyitott Pincék Napja az idén igazi teljesítménytúra volt, hisz a belépő árában összesen tíz helyen lehetett kóstolni egy-egy pohár bort. Persze pénzért folytatásra is volt lehetőség, ha valakinek ezt kevés volt, vagy valamelyik annyira megtetszett. A pincék és más kóstolóhelyek útvonala a szépkilátói büfésortól, illetve a Mőcsényi-kerttől a Becehegyi-kápolnáig és Simándy József egykori pincéjéig terjedt oda-vissza 5 kilométer hosszúsággal. A kényelmesebbek a folyamatosan körjáratozó Dottó kisvonattal utaztak. Aki maga szerette volna beosztani az idejét, és nem akart kihagyni egy helyet sem, az inkább gyalog indult a következő megálló felé.
A résztvevők között szinte az ország minden részéből volt valaki. A megállóhelyek között járva szegedi, olaszliszkai, nagykanizsai, téti, győri, kecskeméti, tapolcai borozókkal találkoztam, és persze Keszthelyről és a környező településekről is sokan érkeztek. A már Györökön meghonosodott németeken, osztrákokon kívül több külföldi volt, aki a program kedvéért érkezett Györökre. Voltak akik gyerekekkel, vagy éppen kisebb-nagyobb baráti társaságban járták a hegyet. A borozó férfi csoportokkal szemben túlsúlyban voltak a “lánycsapatok”.
A borokról sajnos csak beszámolókat hallottam. A minőség rendben volt, néhol talán vörösből lehetett volna nagyobb választék, bár tudták, ez egy fehérboros vidék. Mint közben kiderült, a pogácsák, zsíros kenyerek mennyiségét sajnos kisebb forgalomra méretezték. Bár néhol pótbeszerzéssel is próbálkoztak, kora este már minden nem borjellegű táplálék elfogyott. Ezt persze elsősorban azok bánták, akik nem ihattak.
Tavaly a nagy meleg miatt azon gondolkodtak, hogy az idén délután három helyett ötkor indul az első pincejárat és este 8 helyett 10 órakor zárják a kapukat. A kezdés az idén is korai maradt, de a zárással gyakorlatilag megvalósult a tavalyi elképzelés, mert még háromnegyed tíz köröl is énekszótól volt hangos a Paphegyi utca egyik szakasza.
Aki nem ihatott, az a gyönyörű kilátással kárpótolhatta magát. A hosszú útvonalnak és a jelentős szintkülönbségeknek köszönhetően a vidék több arcát is megcsodálhattuk a tanúhegyekkel és a túlsó parton lévő fonyódi hegyekkel.
A programot jövőre is megrendezik, de addig is több boros program lesz Balatongyörökön. A Becehegy pedig egész évben nyitva van, ha valaki gyönyörködni akar a környékben.
Győrffy Árpád
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)