Lehet, hogy előbb elfogyunk a Balaton környékéről, mint ahogy kiszárad a tó

A címben olvasható megállapítás persze így nem hangzott el a balatoni régió demográfiai változásaival foglalkozó konferencián, de ha a globális felmelegedés mégsem siet annyira, akkor akár még ez is bekövetkezhet.

 

A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. rendezett tanácskozását a közelmúltban a keszthelyi Balatoni Múzeumban a régió társadalmának jellemzőiről, változásáról. Itt tartott előadást dr. Obádovics Csilla, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a 180 településből álló Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) népességének múltbeli és 2041-ig kiszámolt várható alakulásáról.

Az előadásában többször is hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz és bizonytalan eredményű a népesség előre számítása, hisz rengeteg olyan változó van, amit igazán nem lehet tudni, és minél messzebbre nézünk, annál nagyobb a bizonytalanság. Nem lehet tudni például, hogy néhány év múlva melyek lesznek azok a települések amelyekbe inkább beköltöznek, vagy ahonnan inkább elmennek. Bizonytalan a költözők neme, életkora is, így azt sem tudhatjuk, hogy később lesznek-e még utódaik, vagy csak a saját életük alatt növelik a lélekszámot. A konkrét esetben a megfigyelt egységek nagyon kis mérete további bizonytalanságot hordoz.

 

A népesség-előreszámítás során a múltbeli folyamatokra alapoznak, a jövőre vonatkozóan hipotéziseket állítanak fel a következő mutatókra:

• születéskor várható élettartam nőkre és férfiakra;
• a fiú-lány születési arányra;
• a vándorlási egyenlegre, végül
• a fertilitási rátára, ami a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga.

A születéskor várható élettartam szerint a régióban 4 csoportot különítettek el. A legalacsonyabb a tabi és a marcali járáshoz tartozó településeken, ahol 2016-ban a férfiaknál 70, a nőknél 77, 2041-ben várhatóan a férfiaknál 77, a nőknél 82 a várható élettartam.
A fonyódi, a nagykanizsai és az ajkai járáshoz tartozó településeken két-két évvel jobb a helyzet most is, és várhatóan ugyígy lesz 2041-ben is.
A keszthelyi, a veszprémi, az almádi, a tapolcai és a siófoki járáshoz tartozó balatoni településeken élők plusz egy-egy évet kapnak az előző csoporthoz képest.
A legjobb eséllyel induló füredi járásban élők közül pedig a férfiak 5 évvel számíthatnak többre most is, 24 év múlva is, de a nők is 4 évvel többre tervezhetnek programot a jelenlegi adatok és a 2041-re vonatkozó jóslatok szerint is a legrövidebb életesélyt adó járásokhoz képest.

A fiú-lány születési arány országosan hasonló és nem változik, a született gyerekek 51,4%-a fiú.

A fertilitási ráta a Balatonnál 2016-ban 1,47; lassan emelkedik, majd 2021-re elérve az 1,6-es értéket tovább nem változik. (A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy meg kell közelítenie a 2,1-es szintet. A jelek szerint ettől messze vagyunk – gyá)

A belföldi vándorlás egyenlege a balatoni települések többségén gyakorlatilag nulla. 73 olyan település van, ahol abszolút értékben öt fő felett volt az átlagos vándorlási egyenleg az elmúlt öt évben. A vándorlók korszerkezete az elmúlt öt év átlagos korszerkezete szerint alakul.
A nemzetközi vándorlás – tehát az ide beköltöző, vagy innen elköltöző külföldiek nyilvántartása rendkívül pontatlan. A mozgás a legtöbb településen nem számottevő.
Számottevő a migráció pozitív egyenleggel Hévíz, Marcali, Keszthely, Tab, Balatonszentgyörgy, Zalakaros, Vonyarcvashegy, Galambok, Fonyód, Ordacsehi, Buzsák, Siófok, Balatonszárszó, Andocs, Nemesbük, Tapolca, Zalaszántó, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonfüred esetében – tehát ezekre a településekre többen költöznek külföldről, mint róluk külföldre.
Negatív az egyenleg Cserszegtomaj, Vörs, Szentgyörgyvár, Gyenesdiás, Garabonc, Felsőörs estében.
A három érintett megyében a bevándorlók átlagéletkora 42 év. Jelentős eltérés van ettől Balatonszárszón és Tapolcán, ahol 30 év és Siófokon, ahol 35 év a bevándorlók átlagéletkora. A többi településen ennél magasabb.

A népesség előrejelzésnél az elmúlt 15 év változásait vették figyelembe. 2000 és 2015 között az érintett 180 település lakossága együttesen közel négy százalékkal csökkent, egyedül a parti községek esetében volt emelkedés.

 

A kutató több település esetében külön is ismertette az előrejelzéseket, sőt beszélt arról is, hol hogyan emelkedhet az idősebb népesség aránya. Itt most csak a régió egészére előrejelzett népességszámot ismertetnénk.
A városokban negatív tendencia várható a következő évtizedekben. Együtt számolva őket a 2015-ös 137415 fős népességük 2021-re 136319-re, 2031-re 133299-re, 2041-re 127221-re csökken.
A községek esetén a kutató népesség növekedést jósol. Bár a parti és partközeli községeknél a növekedés az utolsó időszakban megbicsaklik. Ezek együttes lélekszáma 2015-ben 45922, ami 2021-re 46764-re, 2031-re 47398-re főre emelkedik, majd 2041-re 46158 főre visszaesik az összes lakóik száma.
A nem parti községekben ennél is jelentősebb és az egész időszakot jellemző bővülés várható. 2015-ben 75546 fő volt az együttes lakosságuk, ami 2021-rs 76658 főre, 2031-re 80161 főre, 2041-re pedig 82095 főre nő.

Hiába azonban a falvak pozitív szereplése, a régióban összességében az időszak végén negatív eredmény várható. A 2015-ös 260898 fő 2021-re 261762 főre, majd 2031-re 262889 főre emelkedik, de 2041-re visszaesik 257515 főre.

A fenti eredmények nem tartalmazzák az esetleges nemzetközi migrációt – itt most az eddig is megszokott német, osztrák, ukrán, orosz, kínai és hasonló beköltözésekre gondolva.

Győrffy Árpád

 

Iratkozzon fel a heti hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről!