A balatoni szállásadók, szálláshely üzemeltetők nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a forgalmuk napi ellenőrzésére benyújtott törvénytervezetet. Többek között attól tartanak, hogy a konkurencia számára érdekes információik illetéktelen kezekbe kerülhetnek.
A kormány november 21-én nyújtott be egy javaslatot a parlamentnek a tavaly decemberi “turizmus törvény” és a 2005-ös kereskedelmi törvény módosítására. A tervezet szerint “A szálláshely-szolgáltatók adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és az országos statisztikai adatgyűjtés segítése céljából felhő alapú szolgáltatást nyújtó informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki.”
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NETAK) rendszerében a szálláshely-szolgáltatóknak folyamatosan rögzíteni kellene a jogszabályokban előírt, személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai adatkörökbe tartozó adatokat. Ehhez egy közös szoftvert biztosítanának az érintetteknek, amivel a jövőben vendégkönyv vezetési és IFA nyilvántartási kötelezettségüket is teljesíthetnék – de a csak ezekhez szükséges külön információk nem kerülnének be a NETAK-ba. A szálláshelyek a jövőben mentesülnének az eddigi statisztikai adatküldési kötelezettségeik alól, mert a KSH a jövőben statisztikai célra, “egyedi azonosításra alkalmas módon” ebből a rendszerből kapná meg a szükséges adatokat.
Balaton-felvidéki kecskék és birkák
A javaslat szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ) a rendszerbe kapcsolódást biztosító szoftvert térítésmentesen biztosítaná az olyan szálláshely-szolgáltatónak, amelyek legfeljebb 6 szobát 12 férőhellyel hasznosítanak szálláshelyként. Ebből már a kísérő jogszabályok kiadása előtt is arra lehet következtetni, hogy a legkisebbtől a legnagyobb szállásadókig mindenkinek kötelező lesz a bekapcsolódás a tervek szerint 2019 januárjában induló rendszerbe.
A tervezet szerint a NETAK statisztikai adataihoz hozzáférési jogosultságot kapna az MTÜ, a NAV, a KSH és a “helyi önkormányzatok”. Az MTÜ az érintett adatkörről honlapján összefoglaló tájékoztatót tenne közzé.
A Balatontipp a törvényjavaslatról meghívásos Balatoni Konzultációt hirdetett. Több mint ötven szállásadónak, szálláshely vezetőnek, szállásközvetítéssel, turisztikai marketinggel foglalkozó szakembernek küldtük el a tervezet szövegét kérdéseinkkel, hogy a közvetlen érintettek véleményét megismerjük. Mivel a válaszolók közül többen névtelenséget kértek, így összefoglalót készítettünk a véleményekből.
Egyetértés volt abban, hogy hasznos lenne egy, a KSH havi adatgyűjtési gyakorlatánál frissebb, gyorsabb, részletesebb adatgyűjtés, amiből precízen lehetne követni egy-egy jelenősebb település, kistérség, térség turisztikai forgalmát. Ez lehetőséget adhatna a célzottabb, hatékonyabb marketingmunkához, a programok és szolgáltatások optimális tervezéséhez, lebonyolításához.
Segíthetne a rendszer a statisztikai és nyilvántartási munka ésszerűsítésében, könnyítésében is, ha az érintett szoftverrel minden ilyen feladatot úgy ki lehetne váltani, hogy az egy-egy funkcióhoz szükséges adatok, információk garantáltan csak az arra jogszabályban indokoltan feljogosított szereplők, alrendszerek számára lenének hozzáférhetőek, és minden helyen kemény szankciók kilátásba helyezésével és kikényszerített szigorú védelmet élveznének.
A rendszer legkomolyabb veszélyeit többen az egy-egy szálláshely adataihoz való esetlegesen illetéktelen hozzáférés lehetőségében látják.
Mint írtuk, a javaslat szerint NAV, a KSH, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a “helyi önkormányzatok” hozzáférnének a “statisztikai adatokhoz”. Mivel nincs pontosítva, hogy mi tartozik a statisztikai adatokként megjelölt körbe, így akár egy-egy cég napi információi is beletartozhatnak ebbe.
A részletes, szállástípusonkénti és nemzetiségenkénti adatok szálláshely mélységben üzleti titkot képeznek. Ezek titkossága alapvető feltétele a piac tiszta működésének – fogalmazta meg röviden egyik válaszadónk többek véleményét. A belföldi, de akár a külföldi konkurencia is kihasználhatna ilyen különleges információkat. Különösen nagy károkat okozhatnának ilyen ismeretek illetéktelen felhasználásával esetleges cégeladások esetén.
A válaszadók szerint a törvénynek garanciákat kellene ahhoz tartalmazni, hogy egy konkrét szálláshely adataihoz közvetlenül senki nem fér hozzá, azok csak a település, vagy kevés szereplő esetén a kistérség, térség együttes adatai között jelennek meg – ahogy ez a KSH gyakorlatában ma is megvalósul.
Egyik válaszoló a Magyar Turisztikai Ügynökségre célozva itt jegyezte meg, hogy ha az MTÜ dolgozói korlátozás nélkül hozzáférnének a “statisztikai adatokhoz”, akkor gyakorlatilag a kertész helyett a kecskékre bíznák a káposzták gondozását. Hisz így a turisztikai cégek méltányolhatóan titkos adatai közvetlenül olyan személyekhez is eljutnának, akik MTÜ-beli beosztásuk mellett “másodállásban” ugyanezen a piacon önálló szereplőként, vagy más csapat tagjaként is dolgoznak.
A cégjegyzéket átnézve nem tűnik megalapozatlannak a véleménye, hisz az MTÜ önálló aláírási joggal rendelkező vezetői közül egy személy egy másik, szintén turisztikai területen működő cégben képviseletre jogosult vezető.
Egy másik MTÜ vezető pedig legalább hét olyan cégben érdekelt tulajdonosként, vagy vezetőként, ami turisztikai területen működik.
Két személy van az együttes képviseletre jogosult vezetők között is, akinek turisztikai, vagy ahhoz közeli cégérdekeltsége van. És ki tudja hányan lehetnek, akik nem ennyire nyilvánosan fociznak több csapatban akár az MTÜ-nél, akár az önkormányzatoknál.
Miközben az érintettek egyik oldalról óvnák az adatok titkosságát a céges szinteken, a másik oldalról nem értik, miért a nagy titkolódzás, miért csak kijelölt szervezetek férhetnek hozzá a rendszerhez, miért nem működik az ugyanolyan nyilvánosan, ahogy a KSH adatbázisa jelenleg is. Természetesen a nyilvános használatra csak azokat a települési, térségi egyesített adatokat szánnák, amik már nem konkrét cégek, szállásadók napi működését mutatják be.
Fontos persze a törvény szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. által készítendő “összefoglaló tájékoztató” is, de a NETAK szerintük akkor lenne valóban hasznos, ha a turisztikai szervezetek, szakemberek akár helyi, térségi szinten is követhetnék, elemezhetnék az adatokat.
Amennyiben nem biztosítják a NETAK ilyen nyilvánosságát, a jelenlegi tervezet szerinti működés inkább csak arról szólna, hogy a Nagy testvér egy újabb területen helyezné el szenzorait – vélik többen is.
“Az alapötlet akár lehetne jó is, de a Nagy testvér figyel szindrómát látom inkább. A turizmusos pénzek kifehérítését, talán el lehet érni, mint az online kasszával, csak a régi zimmerferisek várhatóan ki fognak hullani a rendszerből. A 60 plusszos szobáztató nénik nagy része nem fogja bevállalni ebben a formában az adatközlést, és vagy feketén, vagy sehogy nem fogja csinálni a szállásadást.
A hivatásosoknak és az eddig is legálisan tevékenykedőknek jót tehet. Főleg ha nem kell külön havi, évi statisztikát szolgáltatni és esetleg a havi NAV-os bevallást is kiváltaná, az meg végképp jó lenne, bár úgy látom azt nem érinti” – válaszolt az egyik magánszállás kiadásban érintett.
“Ez ismét az állam túlhatalmának, túlzott ellenőrzésének, a mindenről azonnal tudni akarásának a “gyümölcse”. Majd jönnek hetente az ellenőrök, hogy stimmelnek-e a napi jelentések. A helyi “turisztikai rendőrség” ráül a szállásszolgáltatókra, megnövelik az IFA ellenőrök számát, stb…” fogalmazott egy másik turisztikai szakember a kérdésünkre adott válaszában.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Iratkozzon fel a heti hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről!
