Salföldi vigasság címmel ingyenes belépési lehetőséggel és programokkal várják az érdeklődőket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásának huszadik évfordulója alkalmából a község északi részén található majorban szeptember 16-án, szombaton.
A jelenlegi formában ugyancsak húsz éve működő majorban őshonos magyar háziállatfajtákat – rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfikat, pásztorkutyákat, lovakat – nézhetünk meg esetenként akár testközelből is, hisz állatsimogató is lesz. Bemutatják a major fűszer- és gyógynövénykertjét is. Az állandó látnivalók mellett helyi termelők kézműves portékáival, népi játszóházzal is várják a látogatókat a program szervezői.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot hat korábbi tájvédelmi körzet összekapcsolásával, a védett, illetve fokozottan védett területek kis mértékű növelésével hozták létre húsz évvel ezelőtt. A nemzeti park megszületését hivatalosan az akkori környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Baja Ferenc “hirdette ki” 1997. szeptember 17-én Tihanyban.
Az országban nyolcadikként megalakított nemzeti park közvetlen létrehozása 1991-ben kezdődött a térség teljes botanikai, geológiai, zoológiai felmérésével és a lakossággal, gazdálkodó szervezetekkel lefolytatott több fordulós egyeztetéssel. (Az egyeztetés korrektségéről, illetve az ott elhangzott ígéretek későbbi betartásáról megoszlik az érintettek véleménye.)
A szervezett, illetve hivatalos természetvédelem persze jóval a nemzeti park kialakítása előtt elkezdődött. A magyar természetvédelem történetében is jelentős dátum 1922, amikor a jelenlegi nemzeti park egyik fontos részén, a Kis-Balatonon a Madártani Intézet fizetett természetvédelmi őrt kezdett foglalkoztatni. Legalább ilyen jelentősége van annak is, hogy harminc évvel később, 1952-ben az országban elsőként tájvédelmi körzetet hoztak létre a Tihanyi-félszigeten, majd a 60-as években a politikával is dacolva leállíttatták a tájromboló bazaltbányákat a Badacsonyon.
Győrffy Árpád
Iratkozzon fel a heti hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről!