Somló – András-napi bormester találkozó a Tornai Pincészetben

Somló – András-napi bormester találkozó a Tornai Pincészetben – 2015.11.30.

Az idei szüret nagyon sok jót és szépet teremtett, így a pincékben kiváló borok vannak megfelelő mennyiségben. Ugyanakkor a világban jelentős változások mennek végbe, s ezek hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat – nyitotta meg a Tornai Tamás a hagyományos András-napi bormester találkozót a napokban.

A Somló legnagyobb múltú szakmai fórumát 2001-ben rendezték először. A borászat aktuális ügyeinek megbeszélése mellett a szakma beli barátok, tisztelők köszönteni akarták vele a Tornai Pincészet megalapozóját, az akkor 80. születésnapját és névnapját is ünneplő Tornai Endrét, és tisztelegni akartak az ugyanannyi idős szőlőnemesítő, dr. Bakonyi Károly előtt is.

A Tornai Pincészet a hegy somlójenői oldalán

2006-ban, a 85. születésnapon a két ünnepelt emlékfát is ültetett. Balról az öt éve elhunyt Bakonyi Károly, mellette az egy évvel később távozó Tornai Endre. Középen a bormester találkozók állandó résztvevője, a két hónappal ezelőtt elhunyt dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának egykori főtitkára. A kép jobb szélén Kállay Miklós, a Corvinus Egyetem emeritus professzora, korábbi tanszékvezetője

A 2001 azóta minden évben megtartott bormester találkozó a somlói, sági újborok kóstolásának is optimális időpontja lett, mert itt a Balatonhoz képest kicsit késve érnek a szőlők. A résztvevő borászok közül most is többen hoztak kóstolni valót idei termésükből. Így a Tornai Pincészet újborain kívül több más mellett megízlelhették a Bogdán Birtok friss Irsai Olivér borát, Györgykovács Imre hárslevelűjét és a Ság-hegyen dolgozó Fehér Tamás új Valentin borát, aminek szőlőjét egykor Bakonyi Károly nemesítette.

Az újborok kóstolása után, ha nem is feketelevesként, de kemény figyelmeztetésként következtek Tornai Tamás bevezető gondolatai. A pincészet tulajdonosa, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának néhány hete leköszönt elnöke szerint a magyar borászatnak nagyon gyorsan meg kell oldani olyan rendkívüli feladatokat, amikkel eddig nem kellő eredménnyel foglalkozott.

Tornai Tamás (balról) Baranyai András cégvezető társaságában köszöntötte a bormester találkozó résztvevőit

Mint elmondta, jelenleg évente 30 milliárd forint jelenik meg a szőlő és bor ágazatban speciális támogatásként, ami nem a vevőktől, hanem tisztán az európai uniós kasszából érkezik. Ez, az ágazat árbevételének harminc százalékát kitevő összeg 2018-ban megszűnik. Mielőbb megfelelően fel kellene készülni arra, hogy a támogatás megszűnése után is életképesek tudjanak maradni. Ehhez jelentősen növelni kellene a hatékonyságot, erősíteni a versenyképességet. A magyar export átlagár ma 1,16 euró literenként, miközben az olaszoké 2,5 euró, de a világátlag is bőven 2 euró felett van. Korábban úgy becsülték, hogy a magyar szőlő és bor ágazat bevételei megduplázhatók, ami a fenti adatok szerint nem is lett volna irreális elképzelés, de eddig nem sikerült.
A Somló helyzetét nehezíti kis mérete is. A borvidék legnagyobb termelőjének éves mennyisége sem éri el a hazai forgalom 80 százalékát biztosító 22 borászat közül a legkisebb teljesítményének 10 százalékát. Ennek a tudatában kell közösen küzdeni azért, hogy a kieső bevétel pótlására felkészüljenek. Erre csak a tudás, illetve az együttes tudás adhat lehetőséget. Ehhez viszont jó együttműködés kell. Az együttműködéshez a képesség meglenne, illetve azt pótolni is lehet, ezért elsősorban a szándék megléte a fő kérdés.

A résztvevők egy része

Az idei fórum a képességeket próbálta erősíteni, az előadások témáit a minőséggel és a marketinggel kapcsolatos ügyekből válogatták.
Elsőként Tóth Péter hegybíró beszélt a változó jogszabályi környezetről. Több, inkább csak a termelőket érintő kérdés mellett beszélt arról is, hogy jelentős változás várható a tájat csúfító és a többi szőlőre is veszélyt jelentő elhanyagolt ültetvények kezelésében. Az eddigi felszólításoknak nem sok eredménye volt a hosszú eljárási idők és a tisztázatlan jogkörök miatt. A jövő évtől sokkal keményebb fellépésre számíthatnak az érintettek. A növényvédelmi hatóság a bejelentés alapján megvizsgálja az elhanyagolt ültetvényt, ha növényvédelmi kockázatot lát, olyan károsító rovart, vagy gombabetegséget talál, ami veszélyt jelent a környezetére, akkor azonnali kivágást rendel el. A költségeket persze a földtulajdonos állja. Ha nem találnak ilyen növényvédelmi kockázatot, akkor elrendeli az azonnali művelést és hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.

Mint a hegybíró elmondta, keményebb lesz a borhamisítás, illetve azoknak a cselekményeknek a megítélése, amit idesorolnak. Például hamis termékjelölést, amit már azzal el lehet követni, ha valaki somlói nevet használ, miközben nincs eredetvédett bora, vagy például petpalackban somlói néven tölt, illetve hoz forgalomba bort. Akit ilyenen kapnak, azt a hegyközségi tanács öt évre eltilthatja a somlói név használatától.

Dr. Májer János, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója a szőlők, borok helyzetéről beszélt hungarikumok és más kiemelt értékek között.
Mint előadásából kiderült, a szőlészet, borászat jóval megelőzte az ezzel kapcsolatos jogszabályalkotást. Régóta beszéltek hungarikum jellegű szőlőfajtákról, tisztázó vitát is folytattak, mi sorolható ebbe a körbe. Ki is alakult egy konszenzus is erről. Borversenyeket is rendeztek az érintett fajták népszerűsítésére. Az elmúlt években kialakított jogi szabályozás azonban új helyzetet teremtett, ma már csak azokra a dolgokra használhatják a címet, amiket a törvény alapján ide soroltak be.
Ha a címet nem is használhatják, nem volt eredménytelen az eddigi munka, hisz több olyan fajtát visszahoztak a termelésbe, ami már eltűnőben volt.
A 54 jelenlegi hungarikum között csak a Tokaji Aszú és a fröccs képviseli az ágazatot, ami az előadó szerint kevés. A 127 kiemelkedő nemzeti érték között is csak a Badacsonyi kéknyelű és Mathiasz János szőlőnemesítő életműve szerepel közvetlenül. Ugyanígy a megyei értéktárakban is hasonló a helyezet, Veszprém megyében a Badacsonyi kéknyelű mellett csak a Somlói juhfark szerepel.

Májer János szerint jobban kellene élni ezzel a marketing lehetőséggel, hisz több olyan szőlőfajta, illetve bor van a térségben, aminek legalább a megyei értéktárban lenne a helye. Példaként említette a juhfark és olaszrizling fajtát, ami több borvidék kapcsán is bekerülhetnek, vagy a teljesen elmagyarosodott szürkebarátot Badacsonnyal. A megyei értéktárba helyezés azért fontos lenne, hogy onnan az országos szintre továbbmehessen. Hasonló javaslatot fogalmazott meg a térségben található táji értékek kapcsán is.

Geönczeöl Attila agrárközgazdász, borszakíró arról beszélt, hogyan jelennek meg a borok a médiában. Többségében alacsony színvonal, rosszul megcélzott célközönség, kevés olvasó jellemzi a területet, érezhető gondok vannak a hitelességgel és a tartalommal is.

Előadása végén konkrét tanácsokat is adott ahhoz, hogyan lehet akár egyénileg, akár nagyobb térség, közösség szereplőjeként bekerülni a médiába.

Klausz Melinda közösségi média szakértő a Facebookon való szereplés lehetőségeit, várható eredményeit mutatta be. Ne számítsunk ingyenességre és csodákra. S ha már fizetni kell, akkor tervezzünk hosszabb távra és próbáljuk a lehető leghatékonyabbá alakítani a kampányt – figyelmeztette a hallgatóságát több konkrét ötletet, javaslatot is megfogalmazva.