A hét évre tervezett pénzeszsákot bemutató politikusok szerint november 12. történelmi nap, mert soha ennyi pénzt még nem szántak ilyen komplex program alapján a balatoni térségnek.
A csütörtökön Balatonfüreden tartott sajtótájékoztató konkrét aktualitását annak a határozatnak a megjelenése adta, amelyikben a kormány rögzítette a Balaton Területfejlesztési Koncepció (2014-2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadását, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2014-2020-as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokat.
A kormányhatározat kapcsán Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Vitályos Eszter Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, Kovács Zoltán, Veszprém megye fejlesztési biztosa, Manninger Jenő, Zala megye fejlesztési biztosa, Móring József Attila, Somogy megye fejlesztési biztosa, Kontrát Károly, a füredi térség országgyűlési képviselője és Witzmann Mihály, a siófoki térség országgyűlési képviselője mondta el véleményét és a saját működési területére vonatkozó információkat.
Bóka István (balról), Witzmann Mihály, Vitályos Eszter, Manninger Jenő, Móring József Attila és Kontrát Károly a sajtótájékoztatón – a képről hiányzik a korábban eltávozott Kovács Zoltán – fotó Győrffy Árpád
A szétosztásra váró pénz 91 százaléka, 288 milliárd forint az Európai Unió támogatásából származik, 25 milliárd forintot fedeznek hazai forrásból. Az egyedi célrendszer ellenére nem tekinthető valamilyen külön balatoni alapnak, hanem az egyes operatív programokhoz tartozó pénzekből a balatoni tervekhez címzett forrásrész, amit elsősorban erre lehet felhasználni, de fordulhat másképp is a dolog.
Bóka István úgy vélte, hogy a kormányhatározattal most fogadtak el először úgy koncepciót és stratégiát, hogy a célrendszer mellé a forrásokat is biztosították. Mint elmondta, az operatív programokban meghatározott keretektől nem lehet eltéri. A kormányhatározat arra ad lehetőséget, hogy a pályázati kiírásoknál figyelembe vegyék az itt rögzített balatoni elvárásokat. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a régió számára külön megcímzett pénzt is csak egy lehetőség, amit csak megfelelő programokkal lehet megszerezni.
A 288 milliárdos uniós keretből
turisztikai fejlesztésekre összesen 26,7 milliárdot jelöltek meg. Ebbe a csoportban tartozik a
kulturális örökségvédelem 4,4 milliárd,
Balaton-felvidék világörökség várományos helyszín 1 milliárd,
“Bejárható Magyarország” komplex víziturisztikai-, és egyéb állomásai 3,5 milliárd,
komplex szolgáltatásokat nyújtó kikötőfejlesztések 2,2 milliárd,
e(lektromos)-kikötő fejlesztések 3,7 milliárd,
kerékpárút fejlesztések 3,5 milliárd,
gyógyhelyek fejlesztése 2,5 milliárd,
mintagazdaságok hálózatának kialakítása (borút) 2,5 milliárd,
kulturális és természeti értékek gazdasági és környezeti fenntartható megőrzése és látogathatóvá tétele 3,4 milliárd forinttal.
gazdaság és innováció támogatására összesen 25,2 milliárdot terveztek, amiből a
balatoni vállalkozások versenyképességének javítására 6,2 milliárd, a
balatoni tudásgazdaság fejlesztése, kutatásfejlesztési programok telepítésének támogatása és nemzetközi munkakapcsolatba való beépítése célra 6,5 milliárd,
balatoni infokommunikációs fejlesztésekre 1,8 milliárd,
energiahatékonysági fejlesztésekre 3 milliárd, balatoni foglalkoztatásra 4,7 milliárd,
versenyképes munkaerő kialakítására, oktatási és képzési központok létrehozására, RIK Akadémia létesítésére 2 milliárd,
elektromos hajózással kapcsolatos úszólétesítmények fejlesztésére, illetve gyártási létesítményeinek fejlesztésére 1 milliárd forint szerepel a tervben.
“egészséges Balaton termékekre” összesen 17,8 milliárdot szánnak, amiből
agrártermékek feldolgozásának támogatására 1,5 milliárd,
árutermelő háztáji gazdaságok támogatására 1,5 milliárd,
helyi piac létrehozásának támogatására önkormányzatok számára 1 milliárd,
rövid ellátási lánc kialakítására mezőgazdasági termékek esetében 1,5 milliárd,
kézműves vállalkozások támogatására 1,7 milliárd,
szőlő- és bortermelők EU minőségbiztosítási rendszerekhez történő csatlakozásának támogatására 1 milliárd,
balatoni borászatok technológiai és telephely fejlesztésére 5,6 milliárd,
meliorációs fejlesztésekre a Balaton-felvidéken 2 milliárd,
balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programjának megvalósítására 2 milliárd forint jut.
vízminőség és biztonsággal kapcsolatos fejlesztésekre összesen 59,2 milliárd szerepel az anyagban, amiből
a Balaton vízminőségi állapotát befolyásoló külső terhelések, szennyezések csökkentése, a tó jó állapotának biztosításához szükséges intézkedések megvalósítása 1 milliárd,
a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása 1,5 milliárd,
a Sió-csatorna felújítása 12 milliárd, a balatoni szennyvízkezelési program megvalósítása 2,2 milliárd,
egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer fejlesztése 1 milliárd,
katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén 2,5 milliárd,
a balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával 35 milliárd,
gazdasági társaságok és önkormányzatok energia előállító erőműveinek támogatása 1 milliárd,
közfeladatot ellátó egyházi, alapítványi és nonprofit társaságok energiahatékonysági fejlesztései 1 milliárd,
állami szervezetek energetikai fejlesztései 2 milliárd forinttal részesedik.
közlekedés fejlesztésre összesen 95,5 milliárdot terveznek. Ebből
a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasútvonalszakasz felújítása 44 milliárd,
a 36-os Fonyód-Kaposvár vasútvonal állapotjavítása 8 milliárd,
a 710. sz. út Balatonkenese-M7 közötti elmaradt körülbelül 3 kilométeres pályaszakasz megépítése, autópálya csomóponttal 9 milliárd,
a balatoni közlekedési rendszer összehangolása 1,5 milliárd,
a vasútállomások rekonstrukciója 4 milliárd,
a Badacsony és Fonyód közötti kompjárat 2 milliárd,
elektromos közlekedés (elektromos autóbuszok 10-15 darab (Balatonfüred, Siófok, Keszthely), elektromos hajtású hajók és egyéb közlekedési eszközök, elektromos autó, hajó és kerékpár töltőhálózat kiépítése) 2 milliárd,
elektromos vasúti kör kiépítése és központi forgalomirányítás megvalósítása a Balaton körül 25 milliárd forinttal szerepel.
a területfejlesztési keretekben összesen 31,6 milliárd szerepel a balatoni térségnek, amiből Somogy megye 8,2 milliárd, Veszprém megye 13,76 milliárd, Zala megye 7,8 milliárd, a TOP CLLD (Leader) része 1,8 milliárdot tesz ki.
humánerőforrás fejlesztésekre összesen 32 milliárd szerepel, amiből
a régióhoz kötődő szociális üdültetés 30 milliárdot,
a Mozdulj Balaton (kisléptékű sporteszközök, pályák kialakítása, felújítása) célra 2 milliárd forintot szánnak.
A 24,5 milliárdos hazai forrású fejlesztési keretből
a 71. számú főút Keszthely déli elkerülő út új 76. számú bekötésének megépítésére és a Balatonszentgyörgyöt elkerülő szakasz tervezésére 4 milliárd,
a Hévíz-Balaton Airport és a kapcsolódó sármellék-zalavári iparterületek fejlesztésére 5 milliárd,
a nyugdíjasok egésznapos gondozására, ehhez apartman házak építésére 4 milliárd,
a minőségi turizmus számára épülő szállásférőhely beruházások 25 százalékos intenzitású támogatásához önerő keret létrehozására 6 milliárd,
a Bahart Zrt. kikötőinek fejlesztésekre 2 milliárd,
a Bahart Zrt. hajóparkjának fejlesztésére 2 milliárd,
e(lektromos)-kerékpár fejlesztésekre 1,5 milliárd forintot irányoztak elő.
A kormányhatározat felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy amennyiben az uniós forrásokkal kapcsolatban meghatározott stratégiai fejlesztési irányoknak megfelelő projektekre objektív okból nem történik kötelezettségvállalás 2017. június 30-ig, akkor gondoskodjanak az ezekre tervezett pénznek a balatoni kormányhatározat célrendszerétől független felhasználásáról az operatív program keretein belül.
Tudósítóként csak annyit tennék hozzá, hogy a fenti listában nem találtam érdemleges forrásokat a balatoni turizmus hagyományos, a vendégek meghatározó részét még ma is hozó területeinek fejlesztésére. Például a strandok korszerűsítésére, vagy legalább a jelenlegi feltételek szinten tartására. Ugyancsak hiányoznak az elnyerhető források a leromlott állapotú szálláshelyek felújításának ösztönzéséhez és a közúti közlekedési kapcsolatok valódi javításához. De a mindenki által annyira fontosnak tartott kerékpárút hálózat fejlesztésére szánt 3,5 milliárd forintot is legfeljebb tréfás belépőnek lehetne nevezni a feladat nagyságához képest.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
