138 kilométeres széllökések Balatonőszödnél, többször is 30 fok fölé melegedő vízhőmérséklet, 37 fokos levegő, sok esőmentes nap után rendkívül intenzív csapadék jellemezte többek között az elmúlt szezont a Balatonnál, derül ki abból az összegzésből, amit a viharjelző rendszer idei leállítása kapcsán adtak ki az érintett szervezetek.
A Balaton és más nagyobb tavaink körül november 1-től hunynak ki a viharjelző lámpák, és legközelebb csak a tavasztól jelzik újra a veszélyhelyzetet. A viharjelzéshez az információkat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) biztosítja, magát a viharjelző rendszert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) működteti. A Balatonon jelenleg 31 fixen telepített és 15 mobil állomás működik az április 1-október 31. közötti időszakban. (A közlemény egy másik részén 29 fix és 18 mobil egységet írnak – a szerk.)
Az OMSZ siófoki obszervatóriumában gyűjtik, összegzik a viharjelzés kiadásához szükséges adatokat
Viharjelző fény a füredi Hotel Marina tetején
Az elmúlt szezonban a tó nyugati medencéjében 1967, a középső medencében 1911, a keleti medencében 1876 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés. A korábbiakhoz képest a fenntartási időszakok a nyugati medencében 74 órával csökkentek, a keleti és a középső medencében pedig 25-26 órával emelkedtek. A kiadott első és másodfokú jelzések száma a Balatonnál 20-30 darabbal csökkent.
Országos Meteorológiai Szolgálat összegzése szerint az erős viharok az idén sem maradtak el. 2015-ben kilenc napon mértek 90 km/h-t meghaladó szélsebességet a Balatonnál, ez két nappal több, mint 2014-ben. A kilencből négy áprilisban, kettő májusban, három júliusban fordult elő. A legerősebb vihar a szezon első hónapjában, áprilisban érkezett a tóhoz. 28-án egy gyors mozgású hidegfront átvonulását követően Balaton-szerte viharossá fokozódott a szél. A déli part mentén általában 95-100 km/h, Balatonőszödnél 138 km/h-t elérő maximális széllökések alakultak ki.
Siófok, Aranypart – a felvétel a tavalyi nagy szelek idején készült
A nyári hónapok viharai közül a július 25-i volt a legerősebb. Itt már a levegő labilis rétegződéséé és a zivataroké volt a fő szerep. Az országhatárt délnyugatról megközelítő, majd a Balatont is elérő zivatarvonal fokozatosan erősödött föl. Tihanytól nyugatra kettő, a keleti medencében három mérőállomás is jelzett 90 km/h feletti széllökést. A legerősebb szelet a keleti medence közepén elhelyezkedő, cölöpre szerelt automata műszer mérte; 111 km/h-t, de Siófokon is rövid ideig 103, Balatonaligán 99 km/h sebességű széllökés alakult ki. A havi átlagos szélsebességet tekintve egyébként az április és a szeptember lett a két legszelesebb hónap. A július, augusztus és az október az átlagosnál kevésbé szelesen alakult.
2015-ben a viharjelzési szezon első hat hónapját tekintve az átlaghőmérséklet a sokévi átlagnál magasabb volt. Keszthelyen 1.1, Siófokon 2.2 Celsius fokkal haladta meg a hat havi középhőmérséklet a sokévi átlagot. Ezen belül a nyár különösen forró volt. Az idén 38-40 olyan napot is megéltünk, amikor a maximum hőmérséklet elérte, vagy meghaladta a 30 fokot, és hat napon 35 fok felett alakultak a maximumok. Összehasonlításul, a hőségnapok esetében az 1981-2010-es évek átlaga Siófokon 17 nap, Keszthelyen 19 nap. Az év legmelegebb napja Keszthelyen augusztus 13. lett 37.0 fokkal, Siófokon július 23-a 36.1 fokkal.
A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 23.3, Keszthelyen 21.6 fok volt, ami az adott település mérési sorozatában a 3. illetve a 4. legmagasabb érték az elmúlt közel hatvan évben. Nyáron a Balaton vize is jelentősen felmelegedett. Júliusban három napon is meghaladta a vízhőmérsékleti maximum (1 m mélységben) a 30 fokot. Siófoknál a legmagasabbat 21-én jelezte az automata vízhőmérő: 30.5 fokot.
A csapadékviszonyokról elmondhatjuk, hogy a szezonon belüli eloszlása ismét szélsőségesen alakult. Április volt a legszárazabb hónap, amikor a havi csapadékösszeg Balaton szerte 10 mm alatt maradt. Az októberben lehullott csapadékmennyiség pedig az ilyenkor szokásos háromszorosát is meghaladta, több helyen 150 mm körül alakult.
A nyári hónapok közül június volt a legszárazabb hónap, ezt követi a július, amikor a havi csapadékösszeg általában csak a sokévi átlag 2/3-át érte el a Balaton térségében. Augusztusban pedig szárazság, és nagy csapadékú időszak is volt. A hónap első két hetében szinte semmi csapadék sem esett, a harmadik hetében pedig lehullott a havi összeg több mint 90 százaléka. Ez általában 50-90 mm-t jelentett, de volt ahol a 100 mm-t is meghaladó eső esett.
Augusztus 17-re például egy forró száraz periódus lezárásakor a nyugat, délnyugat felől érkező hűvösebb levegő hatására hazánk térségében ciklon fejlődött ki, mely csak lassan tudott elmozdulni, így csapadéksávjai tartósabban országunk fölött maradtak. Belőlük a Balatonnál is felhőszakadással kísért zivatarok fordultak elő, Balatonújlakon mérték a legtöbb csapadékot 24 óra alatt: 113,7 mm-t. Az első összesítések szerint a hét hónap csapadékösszege a rendelkezésre álló adatok alapján a Balatonnál közelítőleg 15%-kal haladta meg a sokéves átlagot.
A szakadó eső Balatongyörökön
A tavalyi csapadékos évhez képest a zivataros napok száma idén jóval kevesebb lett, a 2014-es évinek általában csak fele, harmada. Siófokon például 2014-ben 47, 2015-ben 15 napon észleltek zivatart. A kiadott viharjelzések számának idei csökkenése is leginkább ennek köszönhető.
A Balatonra kiadott másodfokú viharjelzések fenntartási ideje is az előző évihez mérten kismértékű csökkenést mutat. Ezen belül a legnagyobb csökkenés a keleti medencében történt; 73 óra, a legkevésbé a nyugati medence változott: itt csak 10 óra volt a különbség.
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság hat őrsén 17 szolgálati kisgéphajóval 56 hajóvezető lát el szolgálatot a vízen. Az idén elsősorban nem a fürdőzők, hanem a szörfösök, vitorlázók és egyéb vízi járműveket használók körében volt szükség rendőri jelenlétre, mentésre a hirtelen időjárási változások miatt. A kapitányság munkatársai 107 esetben 256 fürdőzőt, vagy hajózó személyt mentettek ki a vízből.
A kép csak illusztráció a 2014-es Vitorlabontó verseny egyik felborult vitorlásáról – ide nem kellett segítség, a hajósok maguk állították vissza
2015. április 1-október 30. között 10 ember fulladt a Balatonba. Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna – írják az Országos Meteorológiai Szolgálat, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közös közleményében.
Képek Győrffy Árpád
Iratkozzon fel a heti hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről!
