Kellemes napot töltött az Európai Virágos Városok és Falvak versenyének nemzetközi zsűrije pénteken Tihanyban. A látogatást záró összegzés szerint a benyomásaik nagyon pozitívak voltak.
Korábban már többször foglalkoztunk a Balatontippen azzal, hogy Tihany sok éves kitartó munkával tavaly elnyerte a legvirágosabb magyar kistelepülés címet. Ez egyben azzal is járt, hogy a hazai verseny szervezői a legvirágosabb várossal, Kaposvárral együtt Tihanyt nevezték az Európai Virágos Városok és Falvak versenyére. A nevezés bejelentése után még intenzívebbé vált a felkészítő munka, a verseny hazai szervezőinek segítségével havonta határozták meg az újabb és újabb feladatokat. Bár a zsűri csak egy előre meghatározott útvonalat járt végig, a munkát kiterjesztették a település és a félsziget más részeire is.
A belga Rudi Geerardyn vezetésével működő, magyar, osztrák, cseh, holland, ír, német, olasz és szlovén szakértőből álló bizottság pénteken délelőtt érkezett a Tihanyba. A szemlét a községházán kezdték, ahol Tósoki Imre polgármester mutatta be a falut. Majd beszélt arról, hogy az utóbbi tíz évben végzett fejlesztésekkel, az ehhez kapcsolódó közösségépítő, stratégiakészítő munkával hogyan jutottak el a nevezés elnyeréséig.
A községháza látványa miatt sem kell szégyenkezni a házigazdáknak
A következő állomás a Levendula Látogatóközpont volt, ahol Vers József tájegységvezető beszélt a nemzeti parkról, azon belül is kiemelten a tihanyi területről.
A Belső-tó partjáról a község temetőjéhez mentek a zsűri előzetes kérése alapján. Itt a falugondnok, Borbélyné Dobos Adrienn adott tájékoztatást temetővel kapcsolatos munkáról. A közeli focipálya mellett a sportegyesület elnöke, Horváth Béla mutatta be a tihanyi sportéletet.
Tihany a Belső-tó partjáról – a jobbra lent látható fehér, istállószerű épület a Levendula Látogatóközpont tájba simuló tömbje
A hajóállomásra menet megnézték a Külső-tó melletti levendulást. A hajóállomáson Szabó Kálmán, az önkormányzat műszaki ügyintézője beszélt az itt lezajlott és tervezett fejlesztésekről. A Jókai hajon a félsziget megkerülése közben elköltött gyors ebéd után a Balaton kutatásáról, a vízminőség védelméről kaptak tájékoztatást dr. Tóth Viktortól a Tihanyi Limnológiai intézet munkatársától.
Ebéd utáni kikötés – pontosan 60 percük volt a sétahajózással egybekötött étkezésre
A Mádl Ferenc téren és a Borsos Miklós téren Rózsa Éva, a művelődési ház vezetője beszélt a fejlesztéséről, a korábban itt található parkolók megszüntetéséről, a parkolás peremterületekre helyezéséről, a művelődési ház tervezett átalakításról. A Tourinform iroda működéséről Petróczi Orsolya adott tájékoztatást egy fagyi mellett.
A zsűri a művelődési ház árnyékából ismerkedett a Mádl Ferenc térrel
A hivatalos szemlére kiszabott idő rövidsége miatt az apátsági templom látogatására csak éjjel, a nem hivatalos kiegészítő programban került sor. Most csak rövid tájékoztatást kaptak a látogatóközpont működéséről az apátság képviselőitől, Simor Esztertől és Mihályi Jeromostól a Porta Pacis előtt.
A Porta Pacis előtt Tósoki Imre (középen) beszélt a falu és az apátság együttéléséről
A Pisky sétányon végigsétálva Tihany főépítésze, Bujdosó Judit beszélt a műemléki területeken használt építőanyagokról, a települési arculati kézikönyvről.
Ilyen panoráma fogadta a zsűrit pénteken a Pisky sétányon
A szemle következő helyszíne a Visszhang Óvoda volt, ahol Véghné Somogyi Zsuzsa tartott tájékoztatást a gyerekek környezeti neveléséről. Erről kis ízelítőt is adtak a gyerekek, az óvónők és a nyugdíjas klub tagjai segítségével.
Az óvodában bemutató foglalkozást is láthattak a gyerekekkel
A percre pontosan négy órán át tartó szemle utolsó állomásaként Bakos Péter képviselő és felesége a Kálváriát illetve annak történetét mutatta be. Ezután a bizottság másfél órás zárt tanácskozást tartott, majd összegezték a tapasztalataikat.
Tósoki Imre tájékoztatása szerint egyetlen egy kérdésben, a Pisky sétány alatti terület tájidegen növényei miatt volt kisebb vita a zsűri egyes tájépítész szakértői között. Szerintük ezeket a terület őshonos növényeire kellene cserélni. Vers József még a helyszínen kifejtette, hogy a terepadottságok miatt nagyon nehéz ilyen területeken az őshonos növényeknek megfelelő körülményeket biztosítani. A terület művelése, a növények vízigényének állandó kielégítés szinte megoldhatatlan. A mindent túlélő agresszív fajok emiatt tudják elhódítani az ilyen területek egy részét. Mint hangsúlyozta, ez nem csak Tihanyban, hanem az egész Európában ugyanilyen probléma.
A nehezen kezelhető növényzet a Pisky sétány alatt
A bizottság összegzéséből Tósoki Imre azt szűrte le, hogy a szakértők az összes többi kérdésben teljesen elégedettek voltak a látottakkal, hallottakkal. A fejlesztési stratégia kialakítását, a helyi közösségek bevonását, a turizmus kezelését, a megvalósult fejlesztéseket nagyon pozitívan értékelték.
Tihanyi virágözön a községháza felett
Ma még persze nem lehet tudni, hogy a tihanyiak végül milyen oklevelet, bronzot, ezüstöt, aranyat kapnak-e majd szeptember közepén a szlovéniai díjátadón, de már az is hatalmas eredmény, hogy idáig eljutottak – hangsúlyozta Tósoki Imre.
Egy ráadáskép egy nappal későbbről – szombaton alkonyatkor ilyen tükörsima volt a Belső-tó vize
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a heti hírlevelünkre
