“Az Olaszrizling olyan, mint a jó feleség: nincsenek kiugró, szembetűnő tulajdonságai, de általában mindenben jó, megbízható és időnként meglepetésekkel szolgál, tehát jó vele élni”. Varga György közszájon forgó mondása a 15. alkalommal megrendezett Tapolcai Sándor-napi Bormustrán is elhangzott. A megkóstolt harminchárom Olaszrizling bor pozitívan írta felül a révfülöpi szőlész-borász állítását.
A Balatoni Borrégió hagyományos tavaszi szakmai fórumán a 33 Olaszrizling mellett hat Rajnai rizlinget, egy Olasz-Rajnai küvét és bevezetőként egy Viognier szőlőből készült bort kóstolt végig a több mint 100 fős, többségében borászati szakemberekből álló gyülekezet.
A rendezvényt a város nevében Décsey Sándor képviselő köszöntötte, aki itt jelentette be, hogy a Tapolca Város Bora 2017 címet a Borbély Családi Pincészet 2015-ös Bács-hegyi Olaszrizlingje és a Varga Pincészet Aranymetszés sorozatában a 2015-ös évjáratban töppedt szőlőből készült édes Badacsonyi Szürkebarát bora lett.
A bormustra hagyományosan dr. Májer János előadásával indult. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója kivételesen nem az előző évjárattal kapcsolatos tapasztalatokról, hanem a rizlingek balatoni borrégiós múltjáról, jelenéről beszélt.
Mint elmondta, Rizling név alatt Magyarországon az Olaszrizlinget értik, miközben a világ más tájain a Rajnai rizlinget jelenti. De saját régiónkban és Baden-Württembergben is van e kettőn kívül másik rizling névre hallgató szőlőfajta.
Az Olaszrizling tipikus regionális fajtának tekinthető, a volt Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a Kárpát-medence területén termesztik. Horvátországban, Ausztriában, Szlovéniában is jelentős a szerepe. Bár regionális fajta, egyes termőhelyeken tájfajta jellege van, mert annyira karakteres az adott helyen a bora – például a csopaki, Szent György-hegyi.
Az Olaszrizling a filoxéra pusztítása után jelent meg a térség szőlőtermesztésében. Viszonylag jó a téltűrő képessége, jól termékenyül kedvezőtlen időjárási viszonyok között is. Megbízhatóan és kiegyenlítetten terem, alacsonyabb mustfok mellett is viszonylag harmonikus bort ad. Ezek a jellemzők is magyarázzák, hogy térségünkben jelentős területeken termelik.
Az Olaszrizling Magyarországon jelenleg a harmadik legnagyobb termőterülettel rendelkező fehér borszőlő. Az első a Bianca (4933 ha), a második a Cserszegi fűszeres (4258 ha), majd az Olaszrizling (4063 ha), a negyedik pedig a Furmint (3915 ha).
A Balatoni Borrégió szőlőterületeiből 24 százalékos az Olaszrizling részesedése. Aránya különösen az északi parti borvidékeken magas, ahol 40 százalék körüli, Zalában és a déli parton kevesebb, de ott is nő a mennyisége.
A rendszerváltás utáni időszakban egyesek olyan véleményeket fogalmaztak meg, hogy a fajta nem felel meg a minőségi követelményeknek, nem lehet belőle jó minőségű bort előállítani. Persze, az akkori hatalmas termékmennyiséggel és termelési módszerekkel nem is lehetett. De az új művelési módoknak köszönhetően már az Olaszrizlingekből is nagy minőséget lehet előállítani.
Az Olaszrizling borászati szempontból egy sok arcú, megbízható fajta. A “minden napok borától” elkezdve a különleges minőségű borokig mindenre használható. Főleg, ha a korszerű borászati technológiát is alkalmazzák nála.
Ha még le is hálózzák az ültetvényt, akkor nagyon szép kései szüretelésű borok is készülhetnek belőle. Sőt aszúkészítésre is alkalmas, csak ezt hivatalosan nem lehet aszúnak nevezni – bármennyire is jó minőségű.
Májer János röviden beszélt a Rajnai rizlingről, ami világszerte a “Rizlinget” jelenti. Az európai fajták közül ez a legtéltűrőbbnek nevezhető fajta. Jó a szabályozóképessége, savas karakterű borokat ad, savasabbat, mint az Olaszrizling. Több célú a borászati alkalmazhatósága, a klasszikusokon kívül félédes, édes, kései szüretelésű borokat is készítenek belőle. A Balatoni Borrégióban 2 százalékos a területi részesedése. Nagy az érdeklődés iránta, de nem igazán terjed.
Kulka Gábor, a bormustra szakmai vezetője, egyébként a Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottságának titkára is beszélt az Olaszrizlingek balatoni régiós jellemzőiről. Mint elmondta, 1971-ben, amikor egyetem után dolgozni kezdett a Badacsonyi Állami Gazdaságnál, a gazdaságnak ezer hektár szőlőterülete volt a Somlótól Balatonaligáig. A terület 80 százalékán Olaszrizlinget termeltek. Ma sokkal kisebb a területe és a többi szőlőhöz képest az aránya, de még mindig meghatározó fajta. A régiós borbíráló bizottság elé az elmúlt években került mintegy 6 ezer tétel fehérboraiból az Olaszrizlingek 28 százalékot tesznek ki, amíg a Rajnai rizlingek részesedése három százalék.
A bormustra vendégszakértője, afféle előkóstolója az idén is dr. prof. Kállay Miklós nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Borakadémia tiszteletbeli elnöke volt. A kóstolás megkezdése előtt ő is beszélt az Olaszrizlingekről. Mint mondta, igazán nem is érti, hogy miért a Furmint évének tartják a 2017-et, miért nem az Olaszrizlingének.
Szerinte ha megfelelő feltételeket biztosítunk az Olaszrizlingnek, akkor olyan széles körben kiforrott bortípusokat eredményez, ami a reduktív könnyű, üde boroktól akár a jégborig, vagy az aszúsodott szőlőből készült borkülönlegességekig terjed. Mindezt tudományosan, az illatok, zamatok előidézésében szerepet játszó vegyületek ismertetésével folytatta, de hamar arra jutott, hogy inkább kóstoljuk meg a borokat.
Minek nevezzelek – és miért?
Májer János szólt az utóbbi években elindult névváltoztatási akciókról. Egy tizenkét évvel ezelőtti előadását felidézve beszélt arról, korábban ő sem zárta ki, hogy piaci szempontból talán nem szerencsés az Olaszrizling név. De mint mondta, már akkor is volt lehetőség a Nemes rizling név használatára. Volt, aki próbálkozott is vele, de azt hitték a borról, hogy ez valami gyengébb minőségű. A forgalmazók kérték a termelőket, hogy térjenek vissza az eredeti névre.
Az elmúlt években egyesek nem csak módosítani akarták az Olaszrizling nevet, hanem a rizling szót is száműzték volna belőle. Ilyen lehetőségek merültek fel, mint Oris, Nemes és Mandola.
Értetlenkedve néztünk, nem igazán szóltunk, de utána nézettünk egy nyelvésszel, milyen nevet is akarnak elvenni. A rizling szó német eredetije csörgedező, bőlevű fajtát jelent, ami áll az Olaszrizlingre. Ha a németeknek a Rizlingként ismert Rajnai rizling mellett lehet egy Fekete rizlingjük, akkor nekünk miért ne lehetne Bánáti rizlingünk, meg Olaszrizlingünk?! Nem is értem a felvetést, de szerencsére a kérdés megoldódott. Hamvába holtak ezek a próbálkozások. Amikor volt az Év bortermelője választás bemutatkozása, úgy éreztük, mintha azok is másképp állnának a dologhoz, akik indították. Például Jásdi István majd hogy nem megtagadta, neki ehhez köze lett volna. De nem így volt teljesen – mondta Májer János.
Átkeresztelnék az olaszrizlinget 2013. szeptember 30.
Elkezdték keresni az olaszrizling új nevét – Borászportál 2016. február 25.,
Új nevet keresnek az olaszrizlingnek – MTI – 2016.02.27
Mire kereszteljük? Az olaszrizlingről 2016-03-01 | Jásdi István
Új nevet kap a legnépszerűbb magyar fehérbor 2016. 10. 16. 09:23
– A házasságon kívül született gyerekekre van egy olyan mondás, hogy ha zseni lesz, akkor sok apja van, ha meg hülye gyerek, akkor senki se vállalja. Most az utóbbit éljük meg ezzel – zárta a névváltoztatással kapcsolatos fejtegetését tőle szokatlan indulattal hangjában Májer János.
A borok
Az előadás illetve a köszöntők után következtek a borok. Elsőként a száraz Olaszrizlingek jöttek többnyire borvidéki csoportosításban, de egymásután kerültek a poharakba például a BalatonBorként forgalmazott Olaszrizlingek is.
A következő nagyobb csoportot alkották a Rajnai rizlingek, majd a muzeális, félédes, édes, illetve kései szüretelésű, vagy töppedt szőlőből, valamint jégborként készített Olaszrizlingek. Benyomásaimról talán csak annyit, hogy az összkép még annál is színesebb volt, mint amire a szakemberek előadásai alapján gondolni lehet. Ráadásul a borok közül csak néhány tartozott a “minden napok bora” kategóriába, a többség hordozott valami egyedit, különlegeset. Persze azt gondolom, hogy az én véleményemnél fontosabb, ha mindenki igyekszik megkóstolni valahol az alábbi borokat.
A megkóstolt italok listája köz rendezve egy-egy képet láthatnak azokról a termelőkről, akik el tudtak jönni a mustrára.
A Rizlingek
1. Balatoni Olaszrizling száraz fehér bor 2016. – Canter Borház, Zánka
2. Balatoni Olaszrizling száraz fehér bor 2016. – Nagy és Nagy Kft., Tapolca – Uzsa
4. Balatoni Olaszrizling száraz fehér bor 2016. – Pócz Pincészet, Balatonlelle
9. Szent György-hegyi Olaszrizling száraz fehér bor 2016. – Horváth Pince, Hegymagas
24. Balatonlellei Rajnai rizling száraz fehér bor 2016. – Rád-ikon Kft., Látrány
25. Felsőörsi Rajnai rizling száraz fehér bor 2015. – Riell László, Felsőörs
27. Badacsonyi Rajnai rizling száraz fehér bor 2015. – Első Magyar Borház Szeremley Birtok Kft., Badacsonytomaj
28. Balatonlellei Olaszrizling – Rajnai rizling félszáraz fehér bor 2015. – Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet, Balatonlelle
29. Badacsonyi Rajnai rizling száraz fehér bor 2006. – Villa Tolnay, Csobánc-hegy
30. Badacsonyi Rajnai rizling száraz fehér 2003. – NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Badacsony
33. Badacsonyi Olaszrizling félédes válogatott szőlőből készült fehér bor 2016. – NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony (43 g/l RS)
35. Szigligeti Olaszrizling félédes fehér borkülönlegesség 2013. – Szászi Endre, Hegymagas
39. Badacsonyi Olaszrizling édes fehér jégbor 2013. – Varga Pincészet, Badacsonyörs
♦
A mustrát a házigazda, Mezőssy Zoltán zárta, aki egyben meghívta a résztvevőket egy vacsorára, amit családja, illetve a Hotel Gabriella biztosított. A böjt időszakra is tekintettel ki-ki választhatott a rántott karfiol, a medvehagymás, olaszrizlinges pácban készült pisztrángfilé, a galuskával, áfonyás öntettel tálalt szarvaspörkölt, illetve a desszertválogatás különböző tésztái közül. A vacsorához természetesen a korábban kóstolt borok közül lehetett párosítani megfelelőt.
Kalmár György fotói a bormustra résztvevőiről
A rendezvényt az idén is a Badacsonyi Borbarát Asztaltársaság, a tapolcai Hotel Gabriella és a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet rendezte. A rendezvény kiemelt támogatója volt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a Varga Pincészet és a Kékkúti Ásványvíz Zrt., a Badacsonyi Vinum Vulcanum Borlovagrend és a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Ne hagyjuk ki a támogatók közül azokat a termelőket se, akik boraikat megfelelő mennyiségben biztosították a kóstoláshoz.
A külön nem jelzett képek és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a heti hírlevelünkre