Húsz éve nincs komolyabb gond a Balatonnal, éppen azóta, hogy a balatoni nők összefogtak a tó megmentéséért, derült ki egy szombati rendezvényen elhangzott előadásból.
A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) huszadik születésnapját ünnepelték szombaton a szervezet húsz helyi csoportjának vezetői, képviselői Balatonfüreden az Arácsi Népházban. A kerek évforduló ellenére protokoll vendégeket sem hívtak, mondta a megjelenteket köszöntő Szauer Rózsa elnök. Egyetlen kivétel volt, dr. Bóka István polgármester, aki az alakuló ülésén még Alsóörs polgármestereként vett részt. Most nem ért ide más programok miatt. Kimentette magát a rendezvényről a szervezet alapító elnöke, Simonné Zákonyi Tünde, aki üzenetében jó munkát kívánt az utódoknak.
Az ünnepség résztvevői
Mint Szauer Rózsa elmondta, a szervezetet egykor kifejezetten a Balaton védelmében hozták létre. Az 1990-es évek elején többször ismétlődő algavirágzás és halpusztulás kapcsán a Balatonra, a környezetre jobban figyelő, ügyelő gondolkodást akartak kialakítani, elterjeszteni sajátos eszközeikkel.
A szervezet 1995. január 22-én alakult meg az alsóörsi Halásztanya Vendéglőben. Létszámunk folyamatosan nőtt, jelenleg 700 taggal 19 balatoni településen és Budapesten működik csoportjuk. Az évente ismétlődő hagyományos rendezvényeik közül kiemelkednek a víz világnapján tartott Víz Napi Balcsi Party programok, amiket az idén már a nyolcadik alkalommal tartanak. Együttműködnek a balatoni önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel; tájékoztató fórumok, képzések sokaságát szervezték az elmúlt két évtizedben. Sok tájékoztató, ismeretterjesztő kiadványt készítettek a tóról, élővilágáról. Tavaly harmadik alkalommal adták ki A Balaton könyvét, mert az első két kiadás 14 000 példánya hamar elfogyott.
A díjakból, kiadványokból rendezett kiállítás részlete
Az aktivitást, szervező munkát ők adták, de a szakmai kérdések megoldására mindig megfelelő szakembereket nyertek meg – magyarázta Szauer Rózsa, aki tíz éve vette át az elnöki tisztséget Simonné Zákonyi Tündétől.
A NABE a megalakulásától kezdve nagyon jó kapcsolatot ápolt a Tihanyban működő Balatoni Limnológiai Intézettel. Az ünnepi összejövetelre is onnan hívtak előadót, hogy áttekintést kapjanak a Balaton ökológiai helyzetének elmúlt két évtizedben lezajlott változásairól.
Vörös Lajos professzor, az intézet tudományos kutatója először azt próbálta érzékeltetni, hogy a külvilág szempontjából milyen jelentősége van a tónak.
A Balaton a világ nagy tavai között csak egy kis pöszmösz, fogalmazott a jelentősebb ázsiai, amerikai tavakat is ábrázoló vázlat előtt. Még az európai skálán is csak a 21. a nagysága alapján, de Közép-Európában a legnagyobb.
Ökológiai szempontból és a vízminőség tekintetében is rendkívül fontos tulajdonsága, hogy nagyon sekély. De mint mondta, korábban voltak olyan idők, amikor ezt is csökkenteni akarták, sőt egyenesen le akarták csapolni. Így történt 1776 nyarán is, amikor a tihanyi apátságban ülésező Balaton Szabályozási Bizottság elfogadta a tó lecsapolásának tervét. A cél az volt, hogy a Balaton körüli birtokosok nagyobb művelhető földhöz jussanak. Nem tudtak megegyezni az anyagi terhek vállalásában és más ügyekben, így a lecsapolás szerencsére elmaradt – mesélte az előadó.
Vörös Lajos beszélt a Zala folyónak a vízutánpótlásban és a vízminőség romlásánál betöltött kiemelt jelentőségéről.
Szólt az algákról is, amik optimális mennyiségben élővé teszik a vizet, ugyanakkor gondot okoznak, ha túl sok van belőlük.
– A víz színét, szagát, minden tulajdonságát el tudják rontani, ha nagyon elszaporodnak. Különösen nagy gondot okozhatnak azért is, mert a Balaton mintegy százezer embernek az alapvető ivóvíz forrása. Szerencsére mostanra megoldódott a szennyvizek megfelelő tisztítása, megszűntek a szennyező állattelepek, csökkent a műtrágyázás miatti szennyezés, a mosáshoz foszfátmentes szereket használnak, így az algáktól elvágták a fejlődésükhöz szükséges foszforutánpótlást.
A kutató ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a víz üdüléshez és emberi felhasználáshoz biztosított tisztaságának ára van: például a sokak által elvártnál kevesebb benne a hal.
– A Balaton egy összefüggő rendszer. Ha például kevesebb az alga, akkor kevesebb táplálék jut az árvaszúnyogoknak, így kevesebb lesz belőlük is. Mivel a Balaton nyíltvízi halainak az árvaszúnyog a fő tápláléka, az algák és így az árvaszúnyogok mennyiségének csökkenése negatívan hat a haltermésre is. Valamit, valamiért. Ha tiszta vizet akarunk, akkor le kell mondanunk a nagy haltermésről.
Vörös Lajos beszélt arról is, hogy az alacsony vízállás gondot okozhat egyes vitorlások használatában, nehezítheti a strandolást, de a Balaton vízének minőségét, tisztaságát nem veszélyezteti.
A folytatásban Szakáli Anna és Bajzik Lajosné (Panni) saját verseivel köszöntötte társait, majd Székely Erzsébet, fonyódi csoport tagja, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke tartott élménybeszámolót a kínai tanulmányútjáról, melyen az “Élő Tavak” program keretében vett részt.
Szakáli Anna versét olvassa – szemben Szauer Rózsa elnök (NABE fotó)
Bajzik Lajosné (Panni) saját versét olvasta
Székely Erzsébet kínai útjáról beszélt
A továbbiakban az egyes szervezetek vezetői, képviselői mutatták be azokat a balatoni emlékhelyeket, parkokat, szobrokat, amiket a NABE, illetve egyes csoportjai az elmúlt 20 évben hoztak létre, állítottak a tóért sokat dolgozó elődök, a “Balatoni Nagyasszonyok” előtt tisztelegve. Festők, meseírók, kutatók, írók, és mások, köztük Szegedy Róza múzsa és feleség, Dukai Takács Judit költő, Horváth “Anna” Krisztina első bálozó, Sebestyén Olga limnológus, Kájel Endréné csipkeművész, Széchényi Ferencné, született Festetics Julianna, Széchenyi István édesanyja, Zichy Zsófia, a virágok szerelmese, Csüllög Júlia festő és Simon Böske, az ország első szépségkirálynője szerepelt a nagyasszonyok sorában.
Vetőné Zeke Erzsébet a Keszthely és vidéke csoport vezetője
Ekéné Pankotai Erzsébet a nemesvitai csoport vezetője
Tóth Sándorné, a badacsonylábdihegyi csoport vezetője
Farkas Éva, a badacsonytomaji csoport vezetője
Piliszky Zsuzsa, a fonyódi csoport vezetője egy tihanyi közös emlékállításról beszélt
Mikulka Katalin, a füredi csoport vezetője
Perger Zoltánné, az arácsi csoport vezetője
Németh Jánosné, az almádi csoport vezetője
Tarnai Dezsőné, a csopaki csoport vezetője
Kalmár Imréné, a zamárdi csoport tagja
Deveczné Orosz Márta, a siófoki csoport vezetője
Az előadások után Szauer Rózsa bemutatta a jubileumra készített kiadványt, mely naptár formájában tartalmazza a a fent felsorolt elődöket és másokat. Az elnök a kiadványból az első példányt köszönetként a fotókat készítő badacsonytomaji Deák Ferencnének nyújtotta át.
Szauer Rózsa és Deák Ferencné a kiadvánnyal
Az ünnep zárásaként az egyesület tagjai a jubileumi torta felvágásával, elfogyasztásával köszöntötték magukat.
Vigyázz rám! kéri a Balaton nevében készített felirat az ünnepi dobostortán a szervezet tagjaitól és másoktól is.
Győrffy Árpád