Mintegy kétmilliárd forintot kell gyakorlatilag pillanatok alatt, még az idén rákölteni a balatoni strandokra, derült ki egy hételeji fórumon. Így a főszezon mindenütt az ollók csattogásával, az avató szalagok vagdosásával indulhat majd. A rendkívüli gyorsaság várhatóan jelentősen behatárolja majd a megvalósuló, illetve megvalósítható fejlesztések körét.
-
Átlagosan közel 40 millió jut egy-egy strandra
-
Nem feltétel az önerő
-
A fejlesztéseket november végéig be kell fejezni
-
A kapkodási kényszer jelentős hatással lehet a végeredményre
-
Sípályával ás állatkerttel bővült a balatoni turisztikai térség
-
A TDM-ek kiestek a pikszisből
A sajtó kizárásával tartott fórumon dr. Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese és munkatársai adtak tájékoztatást a strandokat üzemeltető települések vezetőinek, képviselőinek a terveikről.
Mint a résztvevőkből kapott információkból kiderül, egy kétmilliárd forintos keretből szeretnék fejleszteni a tóparti fizetős strandokat és azoknak a településeknek egy-egy ingyenes strandját, ahol nincs belépődíjas balatoni fürdő. Az elhangzottak szerint a hazai forrásokból finanszírozott keretből 50 fizetős és 4 ingyenes strand korszerűsítéséhez biztosítanának átlagosan 40 millió forintot. (Jelenleg csak ingyenes balatoni strand működik Zamárdiban, Szántódon, Balatonszemesen, Balatonbogláron, Balatonfenyvesen és Örvényesen. Balatonföldváron az eddig ingyenes Keleti strand az idei szezontól fizetős lesz – gyá)
A pénzt az önkormányzatok száz százalékos támogatási aránnyal, tehát önerő felhasználási kötelezettség nélkül kapnák.
A program lebonyolítása rendkívüli gyorsasággal történne. Az MTÜ munkatársai februárban sorra járnák az érintett strandokat, hogy egyeztessék a helyi terveket, majd márciusban kiírnák, illetve a hónap végéig el is bírálnák a pályázatokat, sőt áprilisig a támogatási összeg 80 százalékát előlegként ki is fizetnék. Azt szeretnék, ha a tervezett fejlesztések zöme június végéig le is zárulna. Ha erre nem is kerülne sor, novemberig mindenkinek el kell számolni a támogatás felhasználásával. A fejlesztéseknél elsősorban olyan terveket várnak, amelyek gazdaságosabbá, fenntarthatóbbá teszi a strandok működtetését.
Az általam megkérdezettek mindegyike nagy örömmel fogadta, hogy végre a strandok támogatására is biztosítanak önálló, viszonylag jelentős keretet. Ugyanakkor nem értették miért ez a rendkívüli rohanás, ami eleve kizár olyan fejlesztéseket, amiket csak hosszabb ideig tartó engedélyezési eljárás, vagy a jelentősebb egyedi összeg miatt csak közbeszerzési eljárás alapján lehetne lebonyolítani. Az önkormányzati vezetők és más strandüzemeltetők ennek ellenére úgy látják, hogy találnak helyet a beígért pénznek, igyekeznek olyan tervekkel előállni, hogy a kiírók azokat támogatásra érdemesnek tartsák.
Igazán jó helyzetben ott vannak, ahol már saját erőre alapozva indulásra kész beruházási tervek vannak. De máshol is vannak olyan kisebb tervek, amiknél nincs szükség hosszabb előkészítésre.
Több más mellett felújítanák a kerítéseket, bővítenék a szabadtéri zuhanyzó rendszereket, öltözőket, korszerűbbre, időtállóbbra cserélnék a vízbe vezető lépcsőket, új játszótereket, játszótéri elemeket telepítenének, sportpályákat alakítanának ki, vagy korszerűsítenének, bővítenének a biztonsági kamerarendszereket, kerékpártartókat, -tárolókat telepítenének, felújítanák a pázsitot és várhatóan több helyen is korszerű beléptetőrendszereket telepítenének, hogy gyorsítsák a bejáratok áteresztőképességét, csökkentsék a szükséges személyzet létszámát és az esetleges visszaéléseket.
A rövid idő és a korlátozott felhasználási lehetőségek miatt várhatóan nem ez lesz az a Wesselényi program, ami a strandok jelentős részét egyre inkább szorító mederproblémákat is megoldja. Az egy héttel ezelőtti körképünkben szereplő kotrási, homokozási munkák átfogó finanszírozására, megszervezésére a jelek szerint még várni kell.
Most már sípályája is van a Balatonnak
A fórumon beszéltek arról is, hogy egy a múlt év decemberében kiadott kormányrendelet szerint kis mértékben megváltozott a balatoni turisztikai régió kiterjedése. A Balatonhoz, mint kiemelt turisztikai térséghez tartozik a jövőben többek mellett Veszprém és Sümeg is. Ezt azzal indokolták, hogy a Balatonra látogató turisták többnyire ezeknek a településeknek a turisztikai szolgáltatásait is igénybe veszik.
A Balaton törvény eredetileg 164 települést soroltak sorolt a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzethez (BKÜ). Később 15 csatlakozóval 179-re, majd Balatonakarattya önállósodásával 180-ra nőtt a körzethez tartozó települések száma.
Az idei évtől létező Balaton turisztikai térség 174 településre terjed ki. A korábbiak közül kiesett Somogyból Csömend, Kapoly, Gamás, Somogymeggyes és, Somogysámson; Veszprém megyéből Csajág és Küngös; Zalából Csapi, Egeracsa, Gétye és Zalaszentmárton.
A korábbihoz képest új település a térségben Veszprém megyéből Eplény, Nemesvámos, Sümeg és Veszprém; Zalából Kehidakustány.
“Támogató semlegesség” a TDM-ek felé
Az MTÜ képviselői fórumon beszéltek a régió népszerűsítésével kapcsolatos terveikről. Ennek kapcsán szóba került az egy-egy település turisztikai szolgáltatóiból és önkormányzataiból alakult turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek, a TDM-ek sorsa is. Korábban ezek munkájához, munkaszervezetük fenntartásához központi támogatást is biztosítottak. A múlt év végén kiderült, mind az idei évre tervezett kétmilliárdos támogatási tervet, mind egy korábbi hasonló összegű támogatási keretet visszavontak. A fórumon kiderült, hogy az MTÜ illetékeseinek álláspontja nem változott, mint egyik résztvevő fogalmazott, támogató semlegességgel viszonyulnak a TDM szervezetekhez. A forrásokat végleg visszavonták, és a jövőben sem akarnak ilyen címen támogatást biztosítani senkinek. Azt gondolják, hogy az MTÜ tárgyaló partnere az önkormányzat lehet a településeken, mert az önkormányzatoknak van igazán ráhatása a helyi ügyekre.
A TDM-ektől visszatartott pénzt marketingre akarják költeni. A Balatonnál 800 millió forinttal számolnak, amiből egységes programfüzetet, weboldalt készítenek többek között – idézték fel az elhangzottakat a fórum résztvevői.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Ráadás
A cikk megjelenése után az MTI az alábbi hírt tette közzé az MTÜ-től kapott információk alapján
Mintegy kétmilliárd forintból fejlesztik a balatoni strandokat
Budapest, 2017. február 2., csütörtök (MTI) – Idén 1,860 milliárd forintos vissza nem térítendő fejlesztési támogatásra pályázhat 44 balatoni település 48 fizetős strandja, illetve a szabadstrandok – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csütörtökön az MTI-vel.
települések polgármesterei és a turisztikai ügynökség Siófokon, a fejlesztések első eredményei júliusra várhatók.
A Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség, 2020-ig összesen 365,4 milliárd forint uniós és hazai forrásban részesülhet, hogy minél több családbarát, minőségi szolgáltatás létesüljön. A Magyar Turisztikai Ügynökség olyan beruházásokat támogat, amelyek a strandok bevételeinek növekedését is eredményezik.
A pályázatra a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban levő, fizetős strandok jelentkezhetnek, illetve a csak szabadstranddal rendelkező települések.
Az ügynökség nemcsak pályáztat, az elképzelések megvalósításához szakmai támogatást is nyújt.
A pályázat kiírása március közepén várható, a támogatás az építkezés finanszírozására és eszközbeszerzésre használható fel.
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre