Tizenhét milliárdos tematikus park, Fonyód-Badacsony közötti komp, a füredi vasút villamosítása, füredi kutatóközpont szerepel többek között új elemként a következő öt évben zajló balatoni fejlesztéseket meghatározó karácsonyi kormányhatározatban.
A december 27-én után megjelent jogszabályból több más mellett az is kiderül, hogy a turizmus irányába akarják fordítani a Hévízi Tófürdőt, felülvizsgálják a korábban önkormányzati tulajdonban adott Balatoni Hajózási Zrt. működését, s ami legalább ennyire fontos, a 365 milliárdos kassza kulcsa a miniszterelnökségtől átkerült a fejlesztési tárcához, ahol egy állami tulajdonú gigaprojektcéget hoznak létre a pénz elköltésének irányítására.
A részletekben jobban elmélyedve kiderül, hogy a kormány a stratégiai fejlesztési irányokat az egy évvel ezelőtt kiadott, majd néhány hónap után visszavont határozatával gyakorlatilag megegyezően rögzítette. Az első hét helyen változatlan célok, változatlan sorrendben szerepelnek: turisztikai fejlesztések; gazdaság és innováció; egészséges Balaton termékek; vízminőség, biztonság; közlekedési infrastruktúra; területfejlesztés; humánerőforrás-fejlesztés.
A friss határozatban a heteslista két újabb ponttal, a közúti, vízi, légi közlekedési infrastruktúra és járműpark fejlesztése; illetve a turisztikai szolgáltatások fejlesztése stratégiai célokkal bővült – pontosabban csak megismételtek már szereplő pontokat a forrásokhoz igazítva.
Néha nehéz eldönteni, hogy éppen kel, vagy lenyugszik a nap
A stratégiai célok mellett meghatározták az egyes tágabb területeken belüli konkrét fejlesztéseket, az azokra fordítandó összegeket és a pénz forrásait. A határozat a tavalyi 313 milliárdnál 17 százalékkal nagyobb keretről, összesen 365,4 milliárd forintról rendelkezik. A belső arányok változása azonban több oldalról is kicsit visszafogja a felhőtlen optimizmusomat.
Az egyik oldalról a források változása hordoz bizonytalanságot. Amíg a tavalyi tervben a szinte biztosnak vehető uniós forrás 288 milliárd forintnyi fejlesztésnek szolgált alapul, addig az új határozatban 263,7 milliárdot kell csak kötelezően kihasítani a balatoni tervekhez a különböző operatív programokból. Ráadásul ha kivesszük a csomagból a menet közben ismert okok miatt megdrágult déli vasút és a fonyódi szárnyvonal korszerűsítésének 87,4 milliárdos költségét, akkor a tavaly tervezett 236 milliárddal szemben a mostani döntés szerint már csak 176,3 milliárd forintos keretet kell biztosítani a talán garantáltabban rendelkezésre álló uniós forrásból.
Vasútépítés a déli parton – emelkedő kiadások
Hazai forrásokból a tavalyi 25 milliárd helyett az új határozat szerint már 101,7 milliárd forintos kiadást finanszíroznának. Igaz, ebben is szerepel egy olyan 41,5 milliárdos blokk, amelyiknél “vizsgálandó az uniós többletkötelezettség vállalási keret alkalmazása”, de így is a pénz jelentős része esik abba a zónába, ami bár tervezendő, de az éves költségvetési harcok során valószínűleg inkább kihullhat, mint az eus támogatás.
Az uniós forrású terveknél a már említett közlekedés fejlesztésen kívül a “vízminőség és biztonság” stratégiai célnál van jelentősebb változás, ahol a tavaly még 59,2 milliárdra tervezett költségkeretet 38,37 milliárdra csökkentették. Ez főként annak köszönhető, hogy a korábban itt 35 milliárddal szereplő “balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával” célt a hazai forrásos részben szerepeltetik az előbb már említett 41,5 milliárdos kerettel.
A vízminőség védelme a hazai forrásokhoz került
A legmarkánsabb változás a “humánerőforrás fejlesztések” fejezetnél látható, ahol teljesen kimaradt a szociális üdültetésre tavaly tervezett 30 milliárd és a Mozdulj Balaton program 2 milliárdos tétele.
Ugyanitt pozitív változás három új tétel megjelenése: az egyetemi és az ipari szféra együttműködésén alapuló műszaki tudományos innovációs és kutatóközpont létrehozása Balatonfüreden; humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben; valamint a humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben célok megjelenése összesen 4,27 milliárdos kerettel.
Turisztikai fejlesztésekre, “gazdaság és innovációra”, valamint “egészséges Balaton termékekre” a tavalyival egyező, vagy annál kicsivel több pénzt terveznek kisebb-nagyobb belső átcsoportosításokkal.
A hazai forrásokból tervezett fejlesztések együttes összege a tavalyi négyszeresére, 101,7 milliárdra nőtt, a már említett vízminőségi keret és több más kisebb blokk áthelyezése, illetve új tételek megjelenése miatt.
Az új tételek között van a Balatoni Hajózási Zrt. hajóparkjának fejlesztésére szánt 4,9 milliárd, kempingfejlesztésre előirányzott 5 milliárd, a Badacsony és Fonyód közötti kompjárat korábbi 2 milliárdos eus terve helyett itt szereplő 5,6 milliárdos csomag, valamint a vasutat leszámítva a legnagyobb önálló fejlesztésnek tűnő “tematikus élménypark kialakítása” nevű projekt 17 milliárdos hazai forrással.
A további példák helyett a cikk végére készítettem egy talán jól áttekinthető kimutatást az új tervben szereplő célokról és keretekről, valamint az egy évvel korábbi elképzelésekről.
Veszteglő hajók a fonyódi kikötőben
A fejlesztési összegek mellett sok érdekességet rejt a kormányhatározat szöveges része is.
A bevezetőben ismét rögzítették, hogy a kormány “elfogadja a Balaton térség – a Balaton Területfejlesztési Koncepción és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Programon alapuló – fejlesztési stratégiáját a részére bemutatottak szerint”. Majd ennek megfelelően felsorolják a cikk elején már ismertetett stratégiai célokat.
A folytatásban azok a szakaszok következnek, amikben a kormány érintett tagjai és különböző szervezetek megbízást kapnak a határozatból rájuk eső feladatok elvégzésére. A kormányon belül tavasszal lezajlott súlypont változások tükröződnek vissza abban, hogy
amíg egy évvel ezelőtt még a Miniszterelnökséget vezető minisztert – Lázár Jánost – bízták meg a határozatban foglaltak végrehajtásának koordinálásával, addig az új határozat szerint létrehoznak egy kizárólagosan állami tulajdonban álló részesedéssel működő nonprofit gazdasági társaságot a fejlesztési feladatok szakmai koordinációjára.A cégben a tulajdonosi jogokat és kötelezettségek a nemzeti fejlesztési miniszter – Seszták Miklós – által rendeletben kijelölt személy gyakorolja.
A határozat felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ) bevonásával
készítsen előterjesztést az integrált – a balatoni hajózást is magába foglaló – balatoni közlekedési hálózat és szolgáltató rendszer létrehozására, ezzel összefüggésben vizsgálja meg a balatoni közforgalmú hajóközlekedési szolgáltatás biztosításával kapcsoltban korábban hozott kormányzati döntések és megállapodások teljesülését, a Balatoni Hajózási Zrt. szerepét, jogi helyzetét, üzletpolitikáját, és tegyen javaslatot a hatékony feladatellátást szolgáló szabályozásra.
A fentiekből még az is kijöhet, hogy a kormány visszakéri az önkormányzatoknak korábban ajándékba adott Bahartot, vagy a tulajdon egy részét. Hisz arra is juthatnak a vizsgálattal, hogy az önkormányzatok nem voltak annyira jó gazdák, mint ahogy ígérték, a cég önzetlen fejlesztése helyett inkább kivettek a fejlesztésre fordítható forrásokból.
Jelentős átalakulást hozhat a balatoni termálturizmusban az a pont, amiben a kormány javaslat kidolgozását írja elő a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására és a balatoni turisztikai kínálatba történő integrálására az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett. A kormány a fentiekkel kapcsolatban elrendeli a Hévízi Tófürdőt érintő természetvédelmi, vízügyi és egészségügyi ellátással összefüggő jogszabályok vizsgálatát, és ennek eredménye alapján javaslatot vár ezek módosítására.
Ugyancsak vizsgálatot és javaslatot vár a kormány arra, hogy milyen ösztönző rendszert kellene kialakítani a sármelléki Hévíz-Balaton Airportra érkező légi forgalom növelésére, új járatok indítására.
Ösztönzőrendszert szeretnének, hogy több gép érkezzen és induljon
Végül a korábban már ígért tételes összeállítás célokról és pénzekről
A kormányhatározat 1. mellékletében az uniós forrásokból tervezett fejlesztéseket találjuk összesen 263,7 milliárd forinttal. Az alábbiakban stratégiai fejlesztési irányok alapján csoportosítva olvashatjuk a konkrét fejlesztések, valamint az azokra előirányzott “indikatív támogatási kereteket”. A tételek végén zárójelben szerepeltetem az egy évvel ezelőtt ugyanarra a célra tervezett összegeket.
1. Turisztikai fejlesztések 26,7 milliárd (2015: 26,7 milliárd)
Kulturális örökségvédelem 1,5 milliárd (2015: 4,4)
Balaton-felvidék világörökség várományos helyszín 3 milliárd (2015: 1)
Bejárható Magyarország komplex víziturisztikai-, és egyéb állomásai, valamint e-hajózás fejlesztések (BMO) 6,56 milliárd (2015: több részletben 3,5+2,2+3,7=9,4)
Kerékpárút fejlesztések 3,4 milliárd (2015: 3,5)
Gyógyhelyek fejlesztése 3,3 milliárd (2015: 2,5)
Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatásfejlesztése – Balaton 7,94 milliárd (új konstrukció
Kulturális és természeti értékek gazdasági és környezeti fenntartható megőrzése és látogathatóvá tétele 1 milliárd (2015: 3,4)
kimaradt: Mintagazdaságok hálózatának kialakítása (borút) 2,5
2. Gazdaság és innováció 25,2 milliárd (2015: 25,2)
Balatoni vállalkozások versenyképességének javítása 6,2 milliárd (2015: 6,2)
Balatoni tudásgazdaság fejlesztése 6,5 milliárd (2015: 6,5)
Balatoni infokommunikációs fejlesztések 1,8 milliárd (2015: 1,8)
Energiahatékonyság 3 milliárd (2015: 3)
Balatoni foglalkoztatás 4,7 milliárd (2015: 4,7)
Versenyképes munkaerő 2 milliárd (2015: 2)
Elektromos hajózás 1 milliárd (2015: 1)
Az elektromos hajózás ösztönzése több pontban is szerepel
3. Egészséges Balaton termékek 16,8 milliárd (2015: 17,8)
Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban 3 milliárd (2015: 1,5+1,5)
Együttműködések támogatása a rövid ellátási láncok és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért 1,5 milliárd (2015: 1+1,5)
Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása 1,7 milliárd (2015: 1,7)
Mezőgazdasági termelők európai uniós és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatása 1 milliárd (2015: szőlő- és bortermelőknek 1 milliárd)
Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása 5,6 milliárd (2015: 5,6)
Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése 2 milliárd (2015: 2 milliárd meliorációs fejlesztések a Balaton-felvidéken: vízszabályozó, vápás úthálózat kialakítása a hegyvidéki részeken környezetvédelmi célokkal)
Egyedi szennyvízkezelés (2000 lakosegyenérték terhelést el nem érő településeken) 2 milliárd (2015: 2)
4. Vízminőség és biztonság 38,37 milliárd (2015: 59,2 milliárd)
Balaton vízminőségi állapotát befolyásoló külső terhelések, szennyezések csökkentése, a tó jó állapotának biztosításához szükséges intézkedések megvalósítása 4,74 milliárd (2015: 1)
Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása 0,66 milliárd (2015: 1,5)
Sió-csatorna felújítása – természetvédelmi célú beavatkozások, meder-rehabilitáció, Sió-zsilip rekonstrukció 12 milliárd (2015: 12)
Balatoni Szennyvízkezelési Program megvalósítása 14,97 milliárd (2015: 2,2)
Egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer fejlesztése 1 milliárd (2015: 1)
Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén 1 milliárd (2015: 2,5)
Gazdasági társaságok és önkormányzatok energia előállító erőműveinek támogatása 1 milliárd (2015: 1)
Közfeladatot ellátó egyházi, alapítványi és nonprofit társaságok energiahatékonysági fejlesztései 1 milliárd (2015: 1)
Állami szervezetek energetikai fejlesztései 2 milliárd (2015: 2)
A 2015-öshöz képest a hazai források közé került:
A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával
Csatornázás külön programban és forrásból
5. Közlekedés 122,6 milliárd – 2015-ben 95,5 milliárd
Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasút vonalszakasz felújítása 72,4 milliárd (2015: 44)
36-os Fonyód-Kaposvár vasútvonal állapotjavítása 15 milliárd (2015: 8)
M7 autópálya és 710. sz. főút csomópontjának kialakítása, 710. sz. főúti bekötéssel 6,2 milliárd (2015: 9)
Vasútállomások rekonstrukciója 4 milliárd (2015: 4)
A 29. számú vasútvonal Szabadbattyán-Aszófő szakaszának villamosítása és központi forgalomirányítás kiépítése 25 milliárd (2015-ben ugyanennyivel: elektromos vasúti kör kiépítése és központi forgalomirányítás megvalósítása a Balaton körül 25 milliárd)
A hazai forrásokhoz került 2015-ös tételek:
Balatoni közlekedési rendszer összehangolása 1,5 milliárd
Badacsony és Fonyód közötti kompjárat 2 milliárd
Elektromos közlekedés (elektromos autóbuszok 10-15 darab (Balatonfüred, Siófok, Keszthely), elektromos hajtású hajók és egyéb közlekedési eszközök, elektromos autó, hajó és kerékpár töltőhálózat kiépítése) 2 milliárd
A vasútállomások felújítására változatlan összeget terveznek – Balatonfűzfőn is lenne mit költeni
6. Területfejlesztés 29,76 milliárd – 2015-ben 31,56
Somogy megye 8,2 milliárd (2015: 8,2)
Veszprém megye 13,76 milliárd (2015: 13,76)
Zala megye 7,8 milliárd (2015: 7,8)
Kimaradt: TOP CLLD 1,8 milliárd
7. Humánerőforrásfejlesztések 4,27 milliárd – 2015-ben 32 milliárd
Az egyetemi és az ipari szféra együttműködésén alapuló
műszaki tudományos innovációs és kutatóközpont
létrehozása Balatonfüreden 1,27 milliárd – új
Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben –
kiemelt térségek (Balaton) 1,5 milliárd – új
Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben –
kiemelt térségek (Balaton) 1,5 milliárd – új
Kimaradt a 2015-öshöz képest:
Szociális üdültetés 30 milliárd
Mozdulj Balaton (kisléptékű sporteszközök, pályák kialakítása, felújítása) 2 milliárd
Érmek a Mozdulj Balaton egyik rendezvényén Balatonberényben
Hazai forrásokból tervezett fejlesztések
Közúti, vízi, légi közlekedési infrastruktúra és járműpark fejlesztése – Turisztikai szolgáltatások fejlesztése együttesen 101,7 milliárd forint – 2015-ben 24,5 milliárd
71. számú főút Keszthely déli elkerülő út új 76. számú bekötés (Fenékpuszta) megépítése és a Balatonszentgyörgy elkerülő szakaszok (M7 csomóponttal) tervezése 4 milliárd (2015-ben 4)
Hévíz-Balaton Airport légi-járat forgalmának növelése és a kapcsolódó sármellék-zalavári iparterületek fejlesztése 6,6 milliárd (2015: 5)
Nyugdíjasok egész napos gondozása, Alkony Program (apartman házak) 4 milliárd (2015: 4)
A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával 41,5 milliárd (vizsgálandó az uniós többletkötelezettség vállalási keret alkalmazása) (2015-ben 35 milliárd eus)
Minőségi turizmus számára épülő szállásférőhely beruházások 25%-os intenzitású támogatása számára támogatási keret létrehozása 6 milliárd (2015: 6)
Balatoni Hajózási Zrt. kikötő fejlesztések 2,1 milliárd (2015: 2)
Balatoni Hajózási Zrt. hajópark fejlesztések 4,9 milliárd (2015: 2)
Balatoni közlekedési rendszer összehangolása 1,5 milliárd (2015-ben 1,5 milliárd eus)
Balatoni települések közösségi közlekedésének fejlesztése: elektromos autóbuszok beszerzése Balatonfüred, Siófok és Keszthely számára, elektromos hajtású hajók és egyéb közlekedési eszközök, elektromos autó, hajó és kerékpár töltőhálózat kiépítése 2 milliárd (2015-ben 2 milliárd eus)
e-Kerékpár 1,5 milliárd (2015: 1,5)
Kempingfejlesztés 5 milliárd – új
Badacsony és Fonyód közötti kompjárat 5,6 milliárd (2015-ben 2 milliárd eus)
Tematikus élménypark kialakítása a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben 17 milliárd – új
Több olyan jelentős turisztikai vállalkozás vezetőjét megkérdeztem a tematikus parkról, akinek cégét várhatóan érintené a 17 milliárdos létesítmény. Vagy tőlem, vagy az elmúlt napok híradásaiban hallottak róla. Tippjük sem volt arról, hogy pontosan mit kell értenünk a tematikus park alatt, hol, mire akarják költeni ezt, az egészhez képest hatalmas összeget. Abban mindegyikük egyetértett, hogy egy ilyen, a térség egészének, vagy nagy részének vendégforgalmát várhatóan jelentősen befolyásoló létesítményt nem szabadna regionális szakmai egyeztetés nélkül megcsinálni.
A cornwalli Édenkert az űrből – hasonlót, csak negyvenszer ekkorát álmodott Balaton mellé is Gulyás Péter – itt olvasható a februári írásunk a balatonalmádi teraprojektről
A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjából az alábbiakat tudhatjuk meg: A térségben indokolt a helyi értékekre, illetve mozgásra, kihívásokra támaszkodó nagy befogadóképességű témapark létesítése, melynek célja, olyan Közép-Európában egyedülálló egész évben nyitva tartó szórakoztató park létesítése, mely használata egész napos program keretében kínál szórakozási lehetőséget családoknak, fiataloknak. A tervezett helyszínként lehetőség szerint barnamezős területek – használaton kívül épületek, területek, például kiskertek, üres ingatlanok „újrahasznosítását” javasolják. Szempont az is, hogy megvalósítása ne veszélyeztesse a térség természeti értékeit.
A balatoni bicikliúton vannak ennél sokkal problémásabb szakaszok is
Várhatóan csak a jövőben kaphatunk választ arra is, hogy jut-e pénz majd a vízparti turizmust alapjaiban meghatározó strandok korszerűsítésére, karbantartására. Azt azonban már most borítékolhatjuk, hogy a balatoni turizmusban egyre jelentősebb szerepet kapó bicikliútra tervezett 3,4 milliárdos keret alapján nem számíthatunk igazán érdemi változásra a következő időszakban sem ezen a területen.
Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
