Az adventi időszak egyik csodája a balatoni régióban a vörsi betlehem. A templom egyik kereszthajójának végét kitöltő hatalmas bibliai életkép mérete, művészi kidolgozottsága és készítésének közösségi háttere miatt is különlegesnek számít Európa szerte.
A tó délnyugati sarkától néhány kilométerre lévő, magát a Kis-Balaton fővárosának hivatalosan is kinevező félezres lélekszámú község az utóbbi évtizedben vált a határokon túl is ismertté a különleges adventi építménye miatt. A hatalmas betlehem a reformkor idején épült, Szent Mártonnak szentelt templom bal oldali hajóját foglalta el teljesen napjainkra.
A betlehemi történetet ábrázoló életképet először 68 évvel ezelőtt, 1948-ban építették fel Futó Tibor irányításával – mesélte a látogatókat a templomban negyedszázada kalauzoló Simon Rudolfné Simon Irénke néni. Gyerekkorában még csak két-három négyzetméteres volt az építmény. Igazán akkor kezdett növekedni, amikor a 80-as évek végén Futó Péter vette át a vezetést a munkában.
– Már ministránsként is nézte, hogyan csinálják, aztán lassan átvette az irányítást és 28 éven át ő vezette a az építését – mondja a három évvel ezelőtt, 44 évesen elhunyt Futó Péterről. – Szépen festett, később ő készítette azt a Betlehemet ábrázoló képet is, ami azóta egyik állandó része a betlehemnek. Ezzel sokkal szebbé vált, mert lett egy út a városból, ahonnan a Három királyok jönnek. Azután nagy léptekkel el kezdett nőni a betlehem. Korábban itt a helyén négy rövidebb pad volt, de ezek sorra felkerültek a kórusba, hogy legyen helye az építménynek. Amikor az utolsó pad is elment, a betlehem kitöltötte a teljes oldalhajót.
Az idén tizennégy ember dolgozott közvetlenül a felépítésen. Van aki csak esténként tudott jönni, munka után, de a nyugdíjasok egész nap. A betlehemet bakok tartják a Jézus szíve oltár fölött. A bakokra pallókat tesznek, amik az oltárhoz nem érnek hozzá. azokra fenyőt, mohát raknak, majd a tetejétől haladnak lefelé az építéssel.
– A Futó Péter halála óta Gere László irányítja a munkát, de mindenki csinálja önállóan a maga dolgát. Aki már régóta itt van, annak a fejében van az a rész, ami az övé. Nem is mindenki értene minden apró részhez. Meg azért is figyelni kell, mert mindent csak egyszer lehet megcsinálni, hisz nem tudnak újra visszamenni az elejére. Ezért mindennek pontosan fejbe kell lenni: hová kerül egy nagyobb fa, egy bokor, egy dudás gyerek, hol megy az út, mert később már nem lehet visszamenni, ha kifelejtettek valamit.
Azt Irénke néni sem tudja megmondani, hogy a betlehem alakjai, az emberek, bárányok, madarak hogyan, honnan, mikor kerültek Vörsre.
– Amikor én kicsi voltam, már megvoltak. Egyszer Pestre is elvitték őket felújításra, festésre. Ezek a figurák állandóak, ilyenből nem tesznek be újat, vagy mást. Olyan persze van, hogy valaki az erdőben talál egy érdekes fát gombákkal, vagy egy lyukas törzset, és arra gondol, jó lesz majd valahová. Amikor aztán készítik, találnak neki helyet. A betlehem így mindig kicsit más lesz, hisz egyformára akkor sem tudnák csinálni, ha akarnák. Van persze olyan is, amikor változtatni akarnak, így került egy kis kereszt az egyik domboldalra, amivel Futó Péter emlékét őrizzük. Az idén egy kis utat is építettek hozzá, ezzel jobban szembeötlik a látogatóknak.
Nem csak építenek, betlehemeznek is
A jobb oldali mellékoltár előtt is áll egy betlehem, amit a falut járó betlehemezők hordoztak régen. Ez is annyira idős már, hogy nem tudják pontosan az eredetét. Irénke néni szerint lehet száz éves, vagy annál több is. Az biztos, hogy amióta ő emlékszik, azóta ezzel járták a férfiak a falut. Közben annyira elöregedett, hogy már nem lehet vinni, attól tartottak, hogy összedől. Két éve csináltattak egy másolatot róla, most azzal betlehemeznek, ez meg itt áll a templomban advent idején.
– Olaszországban és általában a nyugati világban gyakori, hogy nem a fenyőfán van a hangsúly karácsonykor, hanem egy betlehemet helyeznek el. Ennek a figurái segítenek abban, hogy a figyelem még inkább a Szent családra irányuljon. A vörsi betlehemet is azért látogatják sokan, mert nagy méretben, természetes anyagokból, művészi igénnyel felépítve szinte idevarázsoljuk azt a világot, ahol Jézus született. Kicsit még szebben is annál, hisz a betlehemi domboldal kopárabb volt ennél – próbálja megfejteni a vörsi betlehem népszerűségének titkát Mód Miklós plébános, aki 2011 óta szolgál a községben és a környező településeken. Mint mondja, nem csak a betlehem építés, hanem a betlehemezés is élő szokás maradt Vörsön.
– Sajnos ma már egyre kevesebb helyen él a pásztorjáték, bábtáncoltatás hagyománya. Én eredetileg iszkázi vagyok, Nagy László falujából, a gyerekkoromban, az 1970-es években még mi is jártunk házról-házra betlehemezni. Itt a környéken szerencsére megmaradt a szokás, Vörsön kívül még még Holládot, Balatonberényt tudom, ahol nagy hagyománya van a betlehemezésnek. Vörsön kisebb-nagyobb hullámzással maradt meg a falu életében, hogy a családokhoz is elmennek a betlehemi örömhírrel. Hogy minél több helyre eljussanak, már a karácsony előtti napokban elindulnak. A betlehem kis figuráival játsszák el a történetet a karácsonyi öröméneklésre. A falusi ruhába öltözött kis bábfigurákat körültáncoltatják örömükben ebben a kápolnaszerű építményben. Így szinte a falu életében jelen van Jézus, aki megszületett.
Vörsön főleg középkorú férfiakból áll a betlehemezők csoportja. A hagyományok szerint ketten viszik a betlehemet, van egy beköszöntő, van két fiatalabb pásztor és egy öreg pásztor. A falu végigjárása után a december 24-ei éjféli mise előtt a templomban is előadják a pásztorjátékot az oltárra rakott betlehem körül. Más tájak szokásaitól eltérően itt a kis kápolnán belül mozgatják a figurákat – ezért is nevezik bábtáncoltatásnak a játékot.
Mint Mód Miklós elmondta, az idei adventi időszak rendkívül mozgalmas Vörsön. Advent első vasárnapján lengyel-magyar barátsági napot tartottak, amin a lengyel származású szlovén-koszovói nuncius, Juliusz Janusz misézett, aki korábban Magyarországon képviselte a Vatikánt.
Advent második vasárnapjára pedig Beer Miklós püspököt várták “Mikulásnak” – a plébános megfogalmazása szerint. Tehát nem csak a szertartás celebrálására kérték, hanem a gyerekeknek ajándékokat is a váci egyházmegye vezetője adta át – aki ezzel egyik aranymiséjét tartotta Vörsön.
Advent harmadik vasárnapján, december 11-én még nagyobb ünnepre készülnek. Ekkor a diákokból álló pápai Erkel Ferenc Kórus fog énekelni a szertartáson, amit Lendvai Zoltán, a “gördeszkás atya” celebrál egyik ezüstmiséjeként.
Advent negyedik vasárnapján pedig Martos Levente Balázs atyától, a pápai biblikus bizottság tagjától várják, hogy összefoglalja, mit tanít a Biblia az örömről – mondta Mód Miklós.
Természetesen közben február elejéig minden nap várják 9-17 óráig a látogatókat a betlehemhez is.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Aktuális információkat a https://vorsbetlehem.hu/ oldalon lehet találni.
További írásaim a vörsi betlehemről
Vörs – Lebontják a betlehemet, hogy adventkor újjászülethessen 2017.02.02.
Vörs – Képek az ország idén is újraépített legnagyobb betleheméről – 2017.12.15.
Vörs – Ha az idén nem is lesz Európa legnagyobbja, legalább megépült a betlehem – 2020.12.30.
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre