A borászatban a terroir alapú szemlélet erősítése és az eredetvédelem területén eddig elért eredmények kiaknázása adhat esélyt a minőséget váró piacok meghódításához, derült ki egy füredi összejövetelen.
A Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség, a Balatonfüred-Csopaki Borvidék és a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület az idén már 16. alkalommal rendezte meg a Vince-napi borünnepet, hogy az előző évjárat minőségéről és az új évben várható termésről megvitassák a tapasztalatokat.
A január 22-én ünnepelt Vince-nap több mint ötszáz éve fontos elem a szőlővel, borral foglalkozók időjárással kapcsolatos meglátásaiban. Sokan állítják azt, hogy már maga a Vince név is egyet jelent a borral, a vinum – wine, vino, vini – szó becézett változata. Még fontosabbak azok a megfigyelések, amiket a félévezredes tapasztalatok alapján úgy foglalnak össze: „Ha csöpög a Vince, telik a pince”. Vagy kicsit hosszabban, egyértelműbben: ha Vince-nap környékén nincsenek nagyon erős fagyok, a szőlősgazdák bő termésre számíthatnak.
Az idén ha Vince még nem is csöpögött, két nappal később jelentős enyhülés indult, így akár teli pincékre is számíthatunk.
A gazdák persze nem elégszenek meg az eresz csurgásának figyelésével, és az ilyenkor ugyancsak szokásban lévő nagy mennyiségű bor csurgatásával, szakmai alapon is megpróbálnak jósolni. A szőlőrügyek aktuális állapotát figyelve igyekeznek megállapítani, milyen volt a növény eddigi fejlődése és mire számíthatunk a folytatásban.
A rügyjóslás, a rügyek állapota az idei füredi Vince-napnak is témája volt a rendezvényt nyitó szakmai konferencián dr. Májer János előadásában. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, a Badacsonyi Kutató Állomás vezetője a szőlő-bor ágazatban megtestesülő nemzeti értékeinkről tartott előadást, de közben kitért arra is, milyen eredményt mutatnak az idei rügyvizsgálatok.
A szakember előrebocsátotta, hogy ezek a tapaszalatok még túl koraiak, messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni belőlük.
Kollégái január közepén több szőlőfajta rügyeit is megvizsgálták. Nagyon kevés elhalt rüggyel találkoztak, egyedül a Rózsakőnél volt több, de ennél is 20 százalék alatti mértékben. Pozitív meglepetés volt számára, hogy a vizsgált fajtáknál magasak a rügytevékenységi együtthatók. A Zenitnél különösen magas, 2,2 körüli az érték, ami azt jelenti, hogy átlagosan egy rügyből akár kettő fürtöt is kapatunk. Fertőzöttség tekintetében sem találtak különösebb problémákat. Összességében eddig nagyon kedvező a kép, de a télnek még nincs vége, hisz februárban, de akár márciusban is előfordulhatnak még olyan nagy hidegek, amik gondokat okozhatnak.
Májer János nemzeti értékekről tartott előadásából az derült ki, hogy az utóbbi időben államilag kialakított értéktárrendszer kicsit keresztbe tett annak a munkának, amit a borászati ágazatban több mint egy évtizede indítottak a hazai kötődésű fajták népszerűsítése, védelme érdekében. Ugyanakkor a szakember szerint az új rendszer is sok jó lehetősége kínál, amit a szőlővel, borral foglalkozók nem használnak ki megfelelően. Több, a térségünkhöz kötődő szőlőfajta esetében is szorgalmazta a megfelelő szintű értéktárakba való bekerülésükhöz szükséges munkák elindítását.
Mint elmondta, minden érintettnek el kellene gondolkodni azon, hogy milyen szőlőfajták, de akár a borhoz kötődő más értékek esetében lenne érdemes elkezdeni ezt a munkát. Az ilyen kapcsolódó értékek között említette magát a tájat is, aminek látványa szorosan hozzákötődik ahhoz az élményhez, amit a térségünk nyújtani tud.
Hasonlóan látta a mára kialakult értéktári helyzetet a szakmai nap második előadója, dr. Gál Lajos egri borász, az egri Eszterházy Károly Főiskola docense, akik a terroirra alapozott gyakorlat fontosságáról beszélt.
A Hungarikum törvény, a hungarikumokkal való foglalkozás annyira kiszélesedett, hogy az marad ki belőle, abból van benne kevesebb, ami a piacon nagyobb érték lenne. A nagy számú hungarikum lehet, hogy devalválja azt az értéket, amit az élelmiszereknél, a bornál is jelenthetne. Szerinte ennek ellenére jó lehetőség van a kezükben az eredetvédelmi rendszernek köszönhetően, ami az uniós borreform eredményeként már kötelezővé vált. Igaz, Magyarország húsz évet késett ezzel a lépéssel, de itt is elmondható, hogy jobb későn, mint soha – vélte.
A terroir fogalom értelmezése nagyon sokféle, szerinte alapvető meghatározója, hogy máshol nem utánozható dolgot takar. A borok esetében sem az az alapvető meghatározója, hogy például hagyományos feldolgozással készül, vagy csak egy adott szőlőfajtára vonatkozik, hanem az így készült termék ötvöződnek az adott helyre jellemző jegyek. Idézte a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet meghatározását, ami szerint a szőlészeti-borászati terroir egy olyan területre utal, ahol kialakul egy jól azonosítható fizikai és biológiai környezet, valamint a használatos szőlészeti és borászati eljárások interakciójának kollektív ismerete, és ez megkülönböztető jelleggel látja el az onnan származó termékeket.
Röviden fogalmazva, ami badacsonyi, az badacsonyi, ami egri, az egri, fogalmazott. Szerinte ezt szem előtt tartva, a termékek megfelelő lehatárolásával jobb piaci lehetőségekhez lehetne jutni mint belföldön, mint külföldön. Ehhez persze megfelelő termelői akarat, a termelői akarathoz pedig érezhető piaci motiváció kell.
A közvetlen piaci elvárások, a közvetlen gazdaságossági szempontok sokszor ellentétes megoldásokat ösztönöznek, de szerinte lehet olyan stratégiákat alkalmazni, amelyek optimális eredményt hoznak.
A Hungarikum-rendszerrel úgy tartaná szerencsésnek a kapcsolatot, ha a védett eredetű borokat egy bizonyos szint felett alapból hungarikumként ismernék el.
A konferenciát vezető Varga Zoltán, a Balatonfüred-Csopaki Borvidék hegyközségi Tanácsának elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy a termékleírások elkészülte előtt megtörtént a dűlők lehatárolása is, ami jó megalapozást jelenthet a terroir szemlélet alkalmazásához.
Varga Zoltán szerint ugyancsak ezt segítheti az a néhány hete elhatározott módosítás is, amit a régiós borminősítésnél a jövőben alkalmazni akarnak. A bírálatnál nemcsak a nem megfelelő minősítésű borokat jelölik meg ezentúl külön is, hanem a kiváló minőségűeket is. Később ezeket visszanézve, területekhez kapcsolva elindulhat valamilyen új gondolkodás. A Balatonfüred-Csopaki Borvidéken jelenleg is vannak terroir borok, de még kevés a rendelkezésre álló lehetőségekhez képest – fogalmazott az elnök.
A szakmai nap harmadik előadója Markóné dr. Nagy Krisztina, a Veszprém Megyei Kormányhivatal szőlő-növényvédelemmel és ezzel kapcsolatos előrejelzésekkel foglalkozó munkatársa a szőlőkben megjelenő új károsítókról beszélt.
Az elmúlt időszakban nagyon felszaporodtak az új kórokozók, kártevők egyaránt. Ez alapvetően az időjárás megváltozásának, az időjárási szélsőségeknek köszönhető. Bár szerinte klimaváltozásról nem beszélhetünk. Az új károsítók megjelenésénél fontos tényező még a rovarfajok gyors adaptálódása, a művelési módok változása, például a minimális talajmozgatás terjedése, a pihentetés nélküli ültetvénytelepítés, a gondozatlan területek jelentős mennyisége, a kereskedelmi forgalom károsítók terjedését erősítő hatása és több más tényező.
Az elmúlt években meghatározó új károsítók közül többet részletesen is bemutatott. Mivel ezek az új károsítók jelentős hatással lehetnek a munka gazdaságosságára, nagy figyelmet kell fordítani a növényvédelemre. Ez különösen azért jelent komoly feladatot, mert a károsítók szempontjából is nagy különbségek vannak egyes évjáratok között, figyelmeztetett a szakértő.
A szakmai rész növényvédelmi anyagokat forgalmazó cégek szakembereinek tájékoztatóival foglalkozott. Majd a délutáni, már könnyedebb részben a borokat is megkóstolták.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
