Építsünk szigeteket a Balatonba! Ezzel megfelelő helyet tudunk teremteni a kikötőkben strandokon kikotort iszapnak, és különleges attrakcióval bővíthetjük a turisztikai kínálatot – javasolja a tó egyik közismert szerelmese, népszerűsítője, Bujtor István színművész, filmrendező.
Az ötlet várhatóan nem számíthat osztatlan támogatásra. Bár írásunkból az is kiderül, hogy az ellenérvek között inkább csak a tájesztétikai kifogások lehetnek megalapozottak. Vízügyi, ökológiai szempontból nincs igazán ellenérv.
Bujtor István meglepő ötlettel érkezett a BFT ülésére – fotó Győrffy Árpád
A Balaton Fejlesztési Tanács csütörtökön tárgyalt a mesterséges vízpótlás megoldásáról és a strandok, kikötők kotrásáról. Bár a korábbiakhoz képest mindkét ügyben jelentős előrelépés történt, az ülés egyik különleges hallgatója, Bujtor István láthatóan elégedetlen volt a látottakkal.
– Nagyon meg vagyok döbbenve. Mikor erre az ülésre jöttem, azt gondoltam, hogy már messziről hallom a vészharangok zúgását. Ehelyett egy csomó ember pogácsa majszolása közben nyugodtan beszélgetett arról, mi lesz majd két év múlva, mit fognak csinálni öt év múlva. Mintha nem tudnának arról, hogy nincs idő, hogy olyan katasztrófa helyzet van, amikor egy percet sem lehet várakozni, nemhogy éveket. Nem tudják mit jelent, amit a Balaton-parti önkormányzatok vezetői már saját bőrükön éreznek, hogy a községek, városok lakóinak veszélybe kerül a munkája, megélhetése a tó állapota miatt.
Mint kiderül, nem csak egyszerűen tájékozódni jött, egy sokakat valószínűleg meglepő javaslattal szeretné a megoldást gyorsítani.
– Végre megszületett a döntés a vízpótlásról és a mederkotrás beindításáról. Az iszap eltávolítását azonban továbbra is akadályozza, hogy a kikotort zagyot nem lehet elhelyezni. Van egy lehetőség, amit nem mer senki kimondani, de titkon talán sokan támogatnák. Ez a japán illetve holland példa alapján építhető sziget. Náluk hasonló gondok voltak, ezért a tóban kialakítottak egy-egy zárt gyűrűt, amibe beletöltötték az iszapot, majd befedték. Ha a Balatonra három, ilyen 5-600 méter átmérőjű szigetet telepítenénk, azokban elférne az iszap.
– Túlságosan nagy ár lenne a természet ilyen nagy átalakítása az iszap elhelyezéséért.
– A szigetek kialakításának csak az egyik apró eredménye lenne az iszap elhelyezés megoldása. Ennél is fontosabb, hogy az idegenforgalom végre olyan különleges attrakcióval bővülne, amely idecsábítaná a vendégeket. A példában említett japánok, hollandok az szigeteken kikötőt, kaszinót, vendéglőket építettek. Az új lehetőség fantasztikus módon feldobta a környék idegenforgalmát. Ma erre nálunk is nagy szükség lennem, hisz sajnos nincs igazán semmi, ami a Balatonhoz vonzaná a vendégeket. A szigetek a különlegességük miatt, az új szolgáltatásaikkal hatalmas vonzerőt jelenthetnének. A balatoni turizmus hagyományos kínálatához illeszkedve bővítenék a lehetőségeket. Valóban segíthetnék a szezon meghosszabbítását, s ezzel a mainál hosszabb időszakra megfelelő munkalehetőséget adnának sok embernek.
Egy elképzelt sziget Badacsony és Fonyód között
Dr. Mayer István, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. vezérigazgató-helyettes úgy véli, hogy a szigetek kialakítása alapvetően nem zagy elhelyezési kérdés, mert arra más lehetőség is kínálkozik. Ugyanakkor szakmai szempontból ő sem tartja megoldhatatlannak az ötletet.
– Az 1980-as évek végén már foglalkoztunk ilyen lehetőséggel, akkor hongkongi üzletemberek lehetséges ideköltözése kapcsán merült fel a kérdés. A Balaton vízgazdálkodását, ökológiai rendszerét vizsgálva kimondható, hogy nem okozna károkat a szigetek megépítése. A viharban készült felvételek és más mérések alapján jól lehet látni, hogy a Balaton áramlási szempontból több önálló tóból áll. Ugyanezt támasztják alá a foszfortartalom vizsgálatok eredményei is. A legnagyobb egység a Balatonakarattyától Tihanyig húzódó keleti medence, s a Tihanytól nyugatra fekvő területet is legalább 3, de egyes szempontok alapján 4, egymással alig kommunikáló részre lehet bontani. A fentiek alapján nagy biztonsággal lehetne olyan helyeket találni a tóban, ahol a megfelelő méretű szigetek nem zavarnák érdemlegesen a kialakult áramlási viszonyokat. Nem lenne akadálya annak sem, hogy a szigeteken közműhálózatot – víz, csatorna és villany – építsenek ki, és azt összekössék a parti hálózattal – véli a szakember.
– De ahogy én tudom, az ellenérvek nem is technikai jellegűek. Az ellenzők elsősorban tájvédelmi szempontok alapján, a táj általános jellegének megváltoztatása miatt nem tartják elfogadhatónak az ötletet – teszi hozzá.
S azt is tudni kell, hogy a Balaton törvény jelenleg nem ad lehetőséget sziget építésre a tóban. Igaz, azt is megtiltja, hogy a mederben szétterítve, vagy a parti sávban új tározókban helyezzék el az iszapot. Bujtor István szerint a jogszabály egyébként sem lehet akadálya az ügynek.
– Meg kell változtatni a törvényt. El kell készíteni a szükséges tanulmányokat, a lehetséges problémákat meg kell vizsgálni. De csak tények alapján, valódi érvekkel szabad vitatkozni. Nincs joga senkinek ahhoz, hogy zsigerből visszaverjen egy ilyen elképzelést. Aki ezt teszi, annak vállalni kell a felelősséget azért, amit ezzel elvesz a Balatontól, az itt élőktől.
S végül egy kérdés marad, a pénz. De mint kiderül, ez sem jelenthet problémát.
– A közismert üzletember, Demján Sándor azt üzente velem, hogy vállalja a finanszírozást, ha az illetékesek rábólintanak az elképzelésre. Sajnos nem tudom, kinek adjam át az üzenetet, de talán ez is rövidesen kiderül.
Győrffy Árpád
Kapcsolódó írásunk
Balatoni sziget – pünkösdkor vehetjük birtokba a még névtelen balatoni szigetet
Megtalálták a mentőövet a Balatonnak
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
